Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1878
A mértani néziettan tanítási módszere kapcsolatban a rajzzal. Az újabb gymnasiális tanterv a mértani nézlettant az al- gyasiumban elválasztá a számtantól és a rajzhoz kapcsolja s evvel szükségképen a tanítási módszernek is változnia kell, miután ezen intézkedés egyszersmind Euklid rendszerének elhagyását is jelzi. Az eddigi tapasztalatok ugyanis arra vezettek, hogy az Euklid-féle rendszer, mely kétezer évnél tovább tartotta főn magát és alapitóját halhatatlanná tette, nézleti tanmódra nem alkalmatos, mert épen úgy lényegében, mind pedig alakilag is oly hibákat találunk benne, melyek annak célunkra való átalakítását lehetetlenné teszik. — Az elsőt már régen érezték, igy pl. Borelli Alphonz piarista: „Euklides Restitutus“ Romae 1695. cimü müvének előszavában általa az eredeti szövegen tett igazításokat mintegy igazolni akarván, igy nyilatkozik: „Vacillat quippe Geometria in doctrina paralellalarum et proportionum, quia nimirum procedunt ex Principiis non omnino certis et evidentibus.“ A „Principia non omnino certa“ Euklid alapdefinitioi a pont- és vonalról, melyek korántsem birnak logikai szigorúsággal és a tanulóban csak fogalomzavart okoznak. Még szigorúbban nyilatkozik Euklid ötödik könyvéről, midőn igy szól: „Tertius locus, qui in elementis Geometriae restitui debet, est ille, qui agit de Proportione et Proportioualitate cum toto libro quinto Euclidis: Hunc plane fatentur omnes obscurissimum esse.“ A tanuló szellemi tehetségeinek és kiválólag értelmének fejlesztésére semmi haszonnal nem jár egy homályos definitio betanulása és egyáltalában a mértani'a a dogmatikai rendszer nem alkalmazik I.
