Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-07 / 36. szám
NA GYKÁROLY kiosztva. A támadás minden alapot nélkülöz. A katasztrófa rögtöni segélyre utalt áldozatairól közvetlen a szerencsétlenség után történt megfelelő gondoskodás. A végleges segélykiosztáá eddig azért nem történhetett, mert a a bejelentett adományok nagyobb része csak mostanában érkezett meg és ezek hiányában a méltányos és egyenlő elosztás megvolt nehezítve. A nagy körültekintést igénylő előmunkálatok azonban már betek óta folyamatban vannak és a végleges segélykiosztás e hó végén fog eszközöltetni. Vármegyei közigazgatás. — Szatmármegye a múlt hóban. Szatmár- megye közigazgatási bizottsága szeptember hó 9-én, d. e. 10 órakor Nagykárolyban ülést tart. — A megyei virilisták névjegyzéke. A törvény értelmében a megyei viririlisták ideiglenes névsorát még a jövő hóban össze kell állítani a megyei igazoló választmánynak. Az alispáni hivatal e tekintetben ideje korán intézkedett is s most érkeznek be az egyes városokból, községekből a hivatalos adatok, amelyek alapján összeállították az ideiglenes névjegyzékét. Ezt felülbírálja az igazoló választmány s a jövő hó végén 30 napi közszemlére lesz kitéve. Szatmármegye hódoló felirata a királyhoz. Két botrányosan 6gy ügvédjelölt összetákolt kör- stilus gyakorlata, mondatból áll Szatmárvármegye közönsége legutóbb tartott törvényliatóságj bizottságának közgyűlése elhatározta, hogy 0 császári és apostoli királyi Felségét — születésének 80-adik évfordulója alkalmából-hódoló felirattal üdvözli. A felirat megszerkesztésével az alispánt bizta meg. A felirat nagysokára elkészült. Hangzik pedig emigyen: Ö Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk ! Szatmárvármegye törvényhatóságának közgyűlése határozatából kifolyólag tolmácsolom vármegyénk közönsége hódolatát Felséged előtt, születése 80-ik évfordulója alkalmából. Szatmárvármegye, mint szervezeténél fogva ezer éves alkotmányunk egyik utolsó rangú biztositéka, szivét teszi le Apostoli királya több nemzettől támogatott trónja, mint ősi alkotmányunk legelső és legfőbb védbástyája elé, hogy ebből is sugározzák felé az ország egy része bizalmának és szeretetének melege, megerősítendő Királya szeretetét és bizalmát is magyar nemzetében, mely ezer éven át hü oltalmazója volt a Királyi Trónnak, melyet szabad akaratból, közjogi érzületének természetes folyamányaként helyezett önmaga felé s a melyeben minden időben alkotmányos élete létének erejét, föltételét látta. Fogadja Királyi Felséged Szatmárvármegye szivének állampolgári öntudatából fakadó eme hódoló megnyilatkozását kegyesen s alkotmányos érzülete, melyről félszázados uralkodása tanúskodik, viszonozza magyar népe mindenfelől megnyilvánult ragaszkodását azzal, hogy Istentől eredő bölcsességével és országa alkotmányának megszilárdításával erősítse meg a homlokát övező szent koronát, hogy ebben a magyar nemzet s többi népei is megerősödve, a magyar Trónt, mint Feleséged uralkodó házának megdönthetetlen várát egy újabb ezred év után is Feleségedet áldva vehessék körül. Kelt Nagykárolyban, 1910. s‘,b. Szatmárvármegye közönsége megbízásából Ilosvay, alispán. Ezt a botrányosan összeeszkábált és Szatmármegyére szégyent hozó „Írásművet“ nem az alispán fogalmazta. Előttünk érthetet Jen okból, egy helybeli ügyvédjelölttel csinál tatta meg. Szeptember. Szeptember van, a levelek Csendes zizegéssel hullnak! Három uj pénzintézetek Nagy serényen alakulnak. A virágok hervadoznak S üres már a fecskefészek, fim teremnek direktorok És röpködnek az ügyészek. A sok tőkés részvényt jegyez, A munkába majd megkergül És a kölcsönvevők sánta Kamatlába tánczra perdül. Városi ügyek. A képviselőtestület közgyűlése. Nagykároly város képviselőtestülete vasárnap délelőtt tartotta meg rendes őszi közgyűlését. A napirendből a város jövő évi költségvetése és a városi rendőrségi teendőknek csendőrséggel leendő ellátásának ügye emelkedik ki. A tanácsi, illetve a jog- és pénzügyi bizottsági javaslatokat minden vita nélkül fogadták el. A Lözségi pótadó a jövő évben 98% lesz. A képviselőtestület elvileg kimondotta, hogy a rendőrségi szolgálatnak a m. kir. csendőrséggel való ellátását óhajtja. Polgármester bejelentette, hogy a borital- és busfogyasztási adó megváltásáért a város a jövő bárom évre az eddigi összegnél évenkint négy ezer koronával többet tartozik fizetni. A közgyűlésről — mely alig egy óra alatt nyert befejezést — részletes tudósításunk a következő: Ő császári és apostoli királyi Felsége, születése nyolczvanadik évfordulója alkalmából az ország minden részéből kifejezett szerencse- kivánatokért — legmagasabb köszönő kéziratának kihirdetése, tudomásul vétetett. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzek, valamint a városi gyámpénztár pénzkészlete gyümölcsöző kezelés végett öt helybeli pénzintézetbe rendeltetett elhelyezni. A közgyűlés megbízta Debreczeni István polgármestert, hogy a Korparéten felállítandó állami elemi iskola elhelyezése czéljára 600 korona vételárért egy katasztrális hóid földet vásárolhasson. Megáilapittatott az 1911. évi házi-pénztári és a községi közmunkára vonatkozó költség- vetés, amely szerint a jövő évi községi pótadó az állami adó 98 százalékát teszi. Lőbl Jakab városi állatorvos fizetése véglegesen évi 2000 koronában lett megállapítva. Kimondotta a közgyűlés, hogy jövőben a városi állatorvosi állás a következőleg lesz dotálva : az első négy évben 1400 kor., a második négy évben 1600 kor. és nyolcz év után 1800 korona. Ezzel szemben a husszemle dijak a várost fogják illetni. A rendőri szolgálatnak a m. kir. csendőrséggel leendő ellátására vonatkozólag tett előterjesztés folytán a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy a tárgyalásokat tegye folyamatba és a feltételek megállapítása végett a m. kir. belügyminiszterhez kérvényt intézzen. A nagykárolyi önkéntes tűzoltó-egylet részére évi 8Ó0 korona segély szavaztatott meg. A Könyök-utczának kövesuttal leendő ellátása s a Kölcsey-utczán kövezet vízlevezető árok létesítésére vonatkozó előterjesztés érdemi tárgyalása egy későbbi közgyűlés idejére ha- lasztatott. A községi választók névjegyzékének ösz- szeállitására bizottsági elnökül Dr. Kovács Dezső, tagokul Csipkés András, Fürth Ferencz, Lukácsovits János, Vida Sándor, jegyzőül pedig Néma Gusztáv közigazgatási jegyző és tanácsnok lettek megválasztva. vább szaladna a fején. Képzelheti, hogy kavarogna, zúgna, rázódnék a feje. És milyen nehéz lenne a maga agyvelejének a maga 85 kilós termetét czipelni. No lássa, ilyeneket érzek én. De ez még semmi. Ráadásul az ember csupa tűz. Forró, égő, lángoló tűz. Tűz az egész feje, tüdeje, mája, szive egész belső része. Ha hazamegyek, sohasem fogok húst sütni. Az iszonyatos, mikor a húsa perzselődik, sül az embernek. Pfuj, én érzem a szagát is. Maga nem érzi doktor ? Az asszony nyögve vonszolta föl magát a földről. Mosolyogva szólt és rettenetes volt megélesedett vonásainak torzmosolya. — Mégis szemtelenség maguktól, doktor, hogy az embernek egy tisztességes széket sem adnak. Különben utálom ezt a piros-csikos le- bernyeget is a testemen ... De nem, hát ne menjen még. Hisz nem erről akartam én beszélni. Az én esetemről. Elmondom magának. Na üljön ide. Vagy már nem érdemes én mellém ülni. Mi ? Ugy-e én már egy cseppet sem vagyok szép asszony ? Finom mosoly suhant át pergamentszerü arczán. Egy pillatra mint ködből, értelmesen villant ki két fekete szeme. Most megint az ágy szélére ült. — Ide mellém doktor . . . Szép ember volt nagyon. Zoltánnak hívták. Már bárom éves asszony voltam. És szerettem az uram. Nem voltam sohasem szenvedélyes. Inkább utáltam magukat. Mindjg falt a szemével. És én szerettem az uram. És mégis . . . Most már az ágya koronájára ült keresztbe. Nyáron volt. Homályos volt a szobában. Majdnem sötét ... Az uram bent volt a patikában. Mink csak ketten voltunk. Egyszerre csak megbarapptt. A vállamat. Ép ott, ahol az uram szokott. Én nem tudom, hogy történt, de én bűnbe estem . . . Az utolsó szavai alatt leugrott a földre. Most már szaladgált és úgy beszélt. Pedig csak a csengőt kellett volna megnyomni és rohant volna be a cselédség, j^s anya lettem. Ezután anya. Addig térden állva imádkoztam egy gyerekért az éghez, most meg rettegtem, ha rá gondoltam. Az uram,,az százszor megimádott érte mindennap. Én meg olyankor forró hideget éreztem minden tagomé ban. Ezer kén köves ördög tánczolt a lelkemben, mikor először megmozdult bennem az a gyerek. Sokszor megnyugodtam egy kissé. Hisz nem tudja meg soha senki . . . Hisz azt csak én tudom Az az átkozott nem fog elárulni. De hátha . . . Hátha . . . Szemei vadul kezdtek szikrázni, megragadta az orvos mellén a ruhát és megrázta minden szavánál . . . — Mint villám hasított belém, hátha őrá fog hasonlítani. Nem tudtam többet megnyugodni. Féltem Ott fog előttem állani mindig. Juj! Eszembe fogja jutattni mindig azt a délutánt. Mennél inkább közeledett a szent csuda, mikor az élőből élet ered, annál jobban imádott az uram. Én meg annál jobban irtóztam magamtól. Majd belebolondultam abba a gondolatba, hogy ez az ember csókolni, ölelni fogja ezt a gyereket. Aztán egy este . . . Már csak nyolcz hét volt hátra. Elővette a holmiját. Ráborult a piczi kis ingekre és csókolta. Lerogyott elibem és sirt a boldogságtól, mig kimondta: Meglásd fiú lesz. Én érzem . . . Most már huzgálta magával az orvost. Föl és alá rohant és úgy czipelte magával. — Nem bírtam ki. Otthagytam és széde- legve mentem ki a másik szobába. Hányinger fogott el az irtózattól. Az egész bensőm kavarogni kezdett. Nem, az az átokban fogamzott magzat nem születhetik meg. És még hozzá fiú legyen. Juj, de szörnyű. Nem, ez nem lehet. Tudja mit csináltam. Jöjjön közelébb. Maga mellé vonszolta, száját a füléhez tette és egész testében meg-megrázkódva, megcsukió térdekkel suttogta: — Megöltem. Tudja. Már rég készen volt minden hozzá. Megöltem. Hát tehettem e máskép ? Hát nem volt igazságom ? Aztán az uram... Aztán az uram meggyülölt. Otthagyott. Azt mondta, utál. .. Azt mondta utál.. . Megvet. .. Gyűlöl... Engem ... Doktor... Hallja ... hogy miért tettem. Mit mondtam volna... Azt — mondta ... azt mondta .. . Tombolt, dühöngött.. . Ajkát véresre marta... Ledobta magát a földre és vonaglott a zokogástól: — Gyula, Gyula. Jöjj hozzám. Megvallok most mindent... Ó hogy hagyhatsz itt engem ? Hisz tehettem másképp ?... Doktor.. . Két ápoló lépett be. Felemelték és lekapcsolták az ágyára... H. Szederkényi Anna.
