Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)
1909-02-01 / 3. szám
ségnek Írunk és így teljesen felesleges bővebben részleteznünk, hogy mily előny volna Nagykároly városra nézve, ha egy vasúti üz- letvezetöség nyerne bt elhelyezést, mennyire mozdítaná elő közgazdasági viszonyainkat és mily hatással volna a város jövőbeni fejlődésére. Annál is inkább kellene erre mindenáron törekednünk, mert a megyeszékhely ügyében szatmári ellenségeink kizárólag Nagykároly város elmaradottságából kovácsolják maguknak a legnagyobb tökét. A vármegyei egészségügyi bizottság január 28-án Nagykárolyban ülést tartott. Az ülés tárgya az Aranyosmegyesen és Krasznabélteken felállítandó gyógyszertárak ügyében vélemény- adás volt. A bizottság a Krasznabélteken felállítani szándékolt gyógyszertári engedélyt véleményezte. Aranyosmegyesre vonatkozólag két kérvény került tárgyalás alá. Az egyik uj gyógyszertár felállításáról, a másik a krassói gyógyszertárnak Aranyosmegyesre való áthelyezéséről szól. Az egészségügyi bizottság az utóbbit nem kifogásolta. „Itt élned s halnod kell!“ Ezt Wörös- marthy a Szózat költője parancsolta meg a magyarnak. De a magyar nép makacs faj. Még a Szózat-ot sem respektálja. Élni akar és kenyeret enni. Halni csak akkor, ha már éppen muszáj Élni akar és enni! Hogy itt vagy ott. az neki nagyon mindegy. És mert itt élni nem tud, hát vándorbotot ragad és — sírván ugyan — de megy Amerikába. Különösen Szatmármegyéből igyekszik menekülni. Az idei január 1-től, a mai napig, tehát egy hónap alatt Szatmármegyéből 1293 ember váltott Amerikába szóló útlevelet. A „nemzeihy kormány“ nagyon meglehet elégedve „népmentő“ munkájával. Közigazgatási bejárás. Szat már megyében a Borsa—Válaszúd vasúti állomástól Válaszút községbe vezető közút közigazgatási bejárását a kormányhatóság f. évi márczius 9-ére tűzte ki. Az eljárást Farster Gyula m. kir. főmérnök fogja vezetni. Az adóreform. A kutya ugat, a karaván halad. Egy-két nap telik el és az adóreform sorsa eldől. A képviselőház, ez az áldott szabályszerűséggel működő malom, pontosan meg fogja őrölni a javaslatokat, melyeket az ország derült arcú molnárja oly jókedvvel öntött fel a garatra. Legyünk elkészülve a legrosszabbra. Erre a javaslatra többé szót vesztegetni nem érdemes. Tegyünk úgy, hiszen muszáj úgy tennünk, mint a kínai, aki fatális türelemmel nyugszik meg mindenben és egyáltalában nem háborodik fel, ha a tányérjából viszik el a rizskása felét adóba. Kínában azonban egy tekintetben alatt rohamosan) az arab és spanyol korszakban és most. Mind e korok egyenként egymással összevetve, tökéletesen hasonlítanak a mai korhoz. Ma pedig éppen annak a két peridusnak a határán van a zsidó nép, ahol az asszimilációval, az akaratos, tudatos, lehetetlen, cinikus asszimilációval szemben felkel az ellenáramlat, mely az undort keltő jellemgyengeségü egyénei miatt meg- i utált zsidóságnak vissza akarja szerezni ősi elismert becsületét, vissza akarja vinni a zsidó népnek elsanyargatott részeit oda, ahol talajuk van s ahol a nép regenerálhatja magát. Az a reakezió, amely ezt előidézte, az önérzeten alapszik. Ez az önérzet szülte a cionizmust. A cionizmus végczélja, hogy a zsidó nép szá- J mára egy közjogilag biztosított otthont akar sze- j rezni Palesztinában, tehát megteremteni akar a föld kerekén egy olyan talpalatnyi helyei, ahová mind az a zsidó vonulhasson, aki valamely állam (pl. orosz, román) törvényei alapján élvén, nem lehet hazájának, mint zsidó, egyenjogú polgára; és aki mégis szükségét érzi annak, hogy politikailag ; is egész és egyenjogú embertársa legyen annak, j akivel egyenlő, sőt nagyobb terheket visel. Ezt elakarja érni a cionizmus elsősorban gazdasági eszközökkel olyképpen, hogy a kiszemelt j helyet. Palesztinát — melyhez őstörténeti tradíciók fűzik a zsidóságot — zsidó pénzzel, zsidó munkával alkalmassá teszik a kultúra befogadására, oda j hazátlan zsidó családokat telepit ; és ha az a nép j ott lenn megerősödik és magában megérik és \ szükségét érzi annak, hogy maga irányozza- sor- ! sát, autonómiát szerez magának, olyan autonómiát, amilyenben jelenleg is él és virul a palesz- tinai Libanon, amelynek polgárai nem mohamedánok, hanem keresztények. Erkölcsi eszközei: a szervezés, a nevelés és az önérzet felköltése. Gazdasági eszközei: a „Zsidó emzeti alap“ és a „Jewís kolonial Trust“, továbbá NAGYKÁROLY. jobb szokások vaunak. A mandarin kiveti az adót, be is hajtja, de nem jut eszébe, hogy sajtóirodával, félig vagy egészen hivatalos közleményekkel még fel is bosszantsa az adófizetőt és váltig ismételje neki, hogy valami nagy jót telt vele, mikor felsrófolta az adóját. A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek felháborodva tiltakoztak e „jótétemény“ ellen. A fővárosban és a vidék sok helyén tartott nagy gyűléseken zúdultak fel a nyomasztó adóemelés ellen. Mit értek ezek ? A kormány tudomásul vette a tiltakozást és ezt gondolta magában: „Á kutya ugat, a karaván halad. Kell a pénz az őrszemeknek, kell a pénz az osztrákoknak. Azért hát fizessetek pngrisok és köszönjétek meg, hogy éltek és nem köhögtök. Punktum.“ Vegyes-kar. — Énekli : a közös hadsereg és a magyar honvédség. — A legújabb rendelet szerint a honvédtiszteket és legénységet ugyanolyan csuka-szürke egyenruhával fogják ellátni, mint a közös hadsereget. Szürke leszek, mint a csuka, A lábamtól fel a fejig. E metamorfózis miatt A magyart ismét megfejik . . . Szürke leszek, mint Falussy És futok, hogyha majd harcz lesz. Szürke leszek magyar pénzen, Mig a magyar: egész svarcz lesz. Szatmármegyei rejtelmek. Hol a tojás? „Van, de — nincs.“ Eltűnt főszolgabiróság. A néhai való öreg zempléni poéta : Szemere Miklós, egyik unalmas órájában versben irta meg, bogy kezdetben a föld, a tejut. a nap, a hold, a csillagok mind tojás volt, illetve tojásból keltek ki. Ennek megállapítása után azon töprengett, hogy hol a lyuk, amely e tojásokat tojta ? A koalicziós nemzethy tyuk megtojta az avasi uj főszolgabiróságot. A tyuk létezése, sajnos, közismert dolog, a jelen esetben azonban, ellentétesen a zempléni poéta töprenkedésével, a tojás holléte váll problematikussá. egyes fiók intézmények, melyek a zsidó családok letelepítését, a gyarmatosítást tényleg véghajtják és melyek a mai napig több tízezer hazátlanul bolygó koldust tettek földmivesekké, iparosokká, munkásokká, amelyek parlagföldeket változtattak át virágzó kertekké. A .lewis Kolonial Imst alaptőkéje 48 millió korona, 2 millió 24 koronás részvény ; központja London. Palesztinában öt fiókintézete van. A zsidó nemzeti alap a zsidó nép filléreiből gyűlt össze. Magyarországon is gyűjtenek ezen két intézmény czéljaira. A cionizmus hívei egyelőre csak gyarmato- silási eredményeket várnak. A modern cionizmus megalapítója : dr. Herzl Tivadar, egyik leglelkesebb propagálója: Mar Nordau volt. Hogy amit a cionizmus tesz, nem rossz, az evidens, csak az a kérdés merül fel, hogy szükség van-e reá ? Szükség van-e reá a zsidóság és szükség van-e reá az egyes népek, nemzetek, államok szempontjából 2 Erre vonatkozólag, minthogy nem lévén célunk a cionizmusnak propagandát csinálni, hanem csak annak lényegét akartuk megismertetni, a Nagykároly vitába nem bocsájtkozik. Mellette is, ellene is nagyon sokan vannak. Mindkét tábor az érvek hatalmas fegyvereivel küzd egymás ellen. A cionizmus híveinek érvei azonban erősebbek. A számot tévő világ szellemi képviselői közül a cionizmusnak lelkes hívei, a többek között: Wrede. Stuttner bárónő, Lord Salisbury, L. Bourgeois, Rosegger, Gorkij, Uchtomsky, Lombrozó, Vámbéry stb. stb. Magyarországon a cionizmusnak semmiféle politikai tendencziája nincsen és nem is lehet. A cionizmusnak hazánkban csakis társadalmi, erkölcsi. esetleg gazdasági céljai lehetnek és vannak. Szatmármegvében Szatmáron és Nagybányán van cionista-egyesület. A koalicziós uralom által agyonboldogitott elkeseredett olvasó bizonyára úgy vélekedik, hogy az avasi járásról’szóló híradások már nagyon is avasak. Az olvasó közönségnek igaza van. De nem a mi vétkünk, hogy Szatmármegye ezen rejtelmével, amely „van de — nincs“, újból foglalkozni vagyunk kénytelenek. A szatmármegyei eszkimók száma nincsen arányban a fókákkal. A hazaffyság nagybérlői úgy okoskodtak, hogy ha már megtagadják ősi gőgjüket és Falussy Árpád főispán rozoga kordáját tolják, hát adjanak legalább nekik őrszemi állásokat. Mégis mondták ezt a főispánnak. És a főispán a saját jól felfogott érdekében igazat adott nekik. De honnan vegyen őrszemi állásokat, mikor már mind be vannak töltve? Ám de nem azért koalicziós ő. hogy ne tudna magán segíteni. Kinos vajúdás után kisütötte, hogy a köz- , érdek szempontjából Szatmármegvében egy uj főszolgabírói járást keli rendszeresíteni. Krassó székhelybe]. A törvényhatósági közgyűlés, ahová az ügy került, úgy határozott, hogy az uj járás az Avasban létesittessék, székhelye pedig Avasfelső- falii legyen. A belügyminiszter azonban mást gondolt és a székhelyet Avasujvárosra engedélyezte. Eddig rendben volna a dolog. Dr. Falussy Árpád főispán zsebre vágta a dicséretek és elismerések egész halmazát. Megválasztották az uj őrszemeket és azt hirdették, hogy az uj főszolgabírói hivatal 1909 év január 1-én megkezdi működését. Most aztán kiderült, hogy az uj főszolgabiróság eltűnt. Azon községek ügyes-bajos lakosai, kik most már az uj főszolgabirósághoz vannak utalva, jáznak-kelnek, mint a beteg legyek. Keresik az uj főszolgabiróságot Avasig városban : nincs, keresik Avus felső faluban : nincs. Egyesek azt beszélik, hogy az uj föszolga bírót és táborkarát egy alkonyaikor egyik félreeső avasi községben, Vámfaluban látták. Egy néhány kalandos természetű nagykárolyi fiatal ember, a főtszolgabiróság helyének ki- kutatása céljából, az Avasba felfedező expedíciót tervez. A „központi kávéháziból. — Önálló bank! Önálló bank! Nem tudom mit vágynak úgy erre az emberek. — Kérlek, ez nagy szerencse volna ránk nézve. — Volna a fenét! Magamról tudom, hogy nem volna. Én például csak akkor játszom szerencsével, ha mutviban adom a bankot. van a ie fernere? Ezt kérdezik arra, erre. lm, tessék a felelet : Itt van! Már megérkezett! A közismert „Ne temere . ..“ kezdetű pápai dekrétum ellen Debreczen szab. kir. város, illetve Hajdú-vármegye törvényhatósági bizottsága egy rendkívül erélyes hangú feliratot intézett a kormányhoz, mely felirat pártolás végett az ország összes törvényhatósági bizottságainak is megküldetett. A legtöbb helyen már letárgyalták az átiratot és ahhoz mindenekben hozzájárultak. Szatmármegye kevés számú liberális gondolkozásu közönsége is türelmetlenül várta Hajdumegye átiratát, a mely egy kissé későn ugyan, de a napokban végre mégis megérkezett. A 'Ne temere“ ügyén kivül még a 21 úgynevezett néppárti képviselő által aláirt és szintén közismert országos kiáltványával is foglalkozik és erre vonatkozólag szigorú megtorlást kíván a kormánytól. Az érdekes átirat Szatmármegye közönségének a folyó hónap második felében tartandó rendkívüli közgyűlésén kerül tárgyalás alá. Ismét kilátás van tehát egy érdekes, izgalmas megyei közgyűlésre. Azaz: dehogy is van kilátás ! Szatmármegvében már semmire sincsen kilátás . . . Legalább a „nemzethy uralom“ érája alatt nem. Ugyanis beavatott forrásból közük a Nagy- károly-lyal, hogy Hajduvármegye átirata felett az állandó választmány javaslata alapján a közgyűlés napirendre fog térni. Ezt dr. Falussy Árpád főispán akarja igy. A főispán ugyanis nem sze- ! réti az izgalmakat, mert ezek ártanak az emésztésnek. Az átirat feletti napirendre térést azzal fogják megindokolni, hogy annak pártoló felirattal való támogatása azért felesleges, mert a „Ne temere“ hatályának Magyarországon való beszüntetése iránt a magyar püspöki kar már felterjesztést intézett a pápához. Hát, kérjük alássan, ez az indokolás a koaliczió hőseinek egyik legújabb szemfényvesztése lesz. Nem egyéb lesz, mint a
