Nagykároly, 1909 (4. évfolyam, 1-34. szám)

1909-02-01 / 3. szám

N A G V K Á R 0 L Y birkatürelmű és a butaságig hiszékeny nép sze­mébe való ttjaim nn+in'" illetve tél lévén az >A5. hóhin nem hisszük, hogy a püspöki -:ar tényleg intő/ tt-e felterjesztést a í pápához ;v nmodsztf.1' : ha neg is ‘ ?lték. annak | nem lesz eredménye ;(I, iennyiben a püspöki karnak j ■nincs joga en felterjesztést a pápához intézni. ! Ugyanis a püspökök elsősorban kötelesek a ! pápa csalhatatlanságában hinni s igv tartoznak annak minden intézkedését feltétlenül, bírálat nél- ; kül tudomásul venni és parancsait fiúi engedel­mességgel végrehajtani. Erre püspöki, illetve papi j es-küjök kötelezi őket. Február. Hej, nv. idő, hogy eljár! Isméi itt van február. Hús vagyok én, bus kegyed : Itt van a házbér negyed, Itt a tél, a fagy. a hó S itt a koaliczió . . . 9 polgári radikális párt győzelme Szentmiklősoa. Terrorizálják a választókat. Bírói beiktatás csendőri segédlettel. A polgári radikális párt becsületes, minden utópiától, közjogi szőrszálhasogatásoktól ment eszméi, melyek az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójogban és a megyei közigaz­gatás államosításában csúcsosodnak ki, diadallal terjednek szét a ma még klerikális-feudális uralom alatt nyögő Magyarországban. Alig van számot­tevő hely az országban, ahol a polgári radikális párt eredményűvel ne bontotta volna ki zászlóját. És az elkábitott, de már öntudatra ébredt nép méltán és kiváló lelkesedéssel sorakozik a pol­gári radikális párt táborába, mert egyedül ez a párt — amely kizárólag már a közel jövőben megvalósítható gazdasági czélokért küzd. — van hivatva arra, hogy a most még elnyomott dol­gozó nópmifliók számára az Uj Magyarországot megteremtse. Szatmármegyébeu Szenlmiklósou a múlt év deczember 16-án volt a községi biróváiasztás. A túlnyomó többségben levő radikális polgárok a bírói székbe Erdei Jánost, a polgári radikális párt ottani vezetőjét kívánták ültetni. Ez azonban a koalíció kevésszámú zsoldosainak nem volt Ínyükre j és a volt bírót, Kerekes Jánost akarták megvá­lasztani. A választást vezető főszolgabíró Erdeit még kandidálni sem akarta, ami azonban a radi­kális választók erélyes fellépése után mégis meg­történt és Erdei János nagy többséggel bíróvá választatott, daczára annak, bogy a kisebbség Erdei választóit a legdurvább módon terrorizálta. Ám a Kerekes János, a volt bíró görcsösen ragaszkodott tisztségéhez és hivatalát nem akarta átadni az uj bírónak. így történhetett meg ez az eddig példátlan eset, hogy 6 hétig az uj válasz­tás után is a volt biró intézte a község ügyeit. Ez a tarthatatlan állapot január 27-én ért véget, amikor is Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró erős csendőri asszistenciávaí iktatta be Erdei Jánost a bírói tisztségbe. Ugyanakkor eszközölték a folytatólagos tisztujitást is, amely szinte a radikális polgárok győzelmét eredmé­nyezte. Az asszony. A férj: Rettenetes. Engem valósággal koldussá fog tenni ez a Wekerle-féle adó­reform. A feleség'. Jó hogy felhoztad. Erről eszembe jutott, hogy okvetlenül szükségem van egy uj reform-ruhára. Talpnyalás en gross. Dal egy előléptetésről. Plachy Gyula kir. tanácsos, nagykárolyi kir. pénzügyigazgató az állami tisztviselők ré­szére megállapított fizetési rangosztály hatodik fokozatába lett előléptetve. Ezt az előléptetést minden hasonló állásban lévő egyén, bizonyos számú szolgálati év után megszokta kapni. Nem I jelent hatásköri kibővítést vagy társadalmi rang­emelkedést, hanem csupán némi fizetésjavitással jár s igy az ilyen tajta előléptetés voltaképpen az illető magán ügye. Mégis régi, vidéki szokás alapján az újságok hirt adnak róla. De a nagykárolyi Bojkott-párt hivatalos lapja a „Nagykároly és vidéke“, nem elégszik meg az előléptetés egyszerű regisztrálásával, ha­nem egy egész hasáb terjedelmű, cziczeró betű­ből szedett czikkben émelygős dicséretekkel hal­mozza el Plachy Gyulát. Tagadhatatlan, hogy Plachy Gyula előzékeny, udvarias modorú úri ember, szorgalmas tisztviselő, kifogástalan hiva­talfőnök. De ez csak természetes és a talpnya­lásra nem ok. Ellenben igenis megrovandó volna, ha nem ilyen volna, mert: noblesse oblige. A jelzett czikk minden olvasójából mosolyt váltott ki és meg vagyunk győződve róla, hogy a legkellemetlenebbül érintette azt, akiről szó­lott : Plachy Gyula kir. pénzügyigazgatót. A bojkott-párt lapjának ezen izléstelelcn- ségét szóra sem méltatnánk, ha a dicséretektől hemzsegő czikk tcudencziája és szerzőjének jel­leme nem késztetne erre bennünket. Egy egyszerű előléptetési hirt a bojkott-párt lapja arra használ fel, hogy rúgjon egyel a múlt rendszerén, — amelyet egykor szintén agyon dicsért —- és himnuszt zengjen a mai átkos, nép- rontó állapotoknak, melyeknek mielőbbi meg­szűnését minden becsületes magyar ember só- rárogva várja. A czikk egyébként hála is akar lenni, ilálál- kodás azért, hogy annak szerzőjét Plachy Gyula pénzügyigazgató felterjesztése alapján a rendes időnél majdnem három évvel elébb nevezték ki pénzügyi segédlitkárrá, amiért azonban a lepocs­kondiázott régi rendszer tényezőinél hiába kn- nyoráll. Pedig sokat és gyakran kunyoráll. Arról is szó van a czikkben, hogy a vár­megye és a megyei közigazgatás Plachy érája alatt közel jutottak egymáshoz. Ez igaz' Közel jutottak egymáshoz. Sőt nagyon közel, mert hiszen a pénzügyigazgató lakása a vármegyeház épületében van. Városi ügyek. A városi villamos-mű kibővítése. Mikor Nagykároly város utczáin a villanylámpák elő­ször kigyultak, a város lakossága, látva a mi utczáinkon szokatlan fényt, azt hitte, hogy már a földön is része lesz az örök világosságban. De alaposan csalódon. A villanylámpák estéről- eslcre fokozatosan rosszabbul világítottak és ma már aiig pislákolnak. Úgy annyira, hogy nem viczcz, ha azt átütjük, hogy sokkal biztosabb a közlekedés éjjel az íitczán, amikor a villany egy­általában nem ég. A tarthatatlan helyzetet a villamos-mii vezetősége is belátta, amiért is a legközelebbi képviselőtestületi közgyűlésen a vil­lamos-mii megfelelő kibővítését fogja ajánlani. A kibővítést egyelőre egy 180 kw-os dvnamóval felszerelt 250 tényleges lóerejü Diesl-féíe hőerő­géppel (motorral) akarják megkezdeni. Az uj gépek ára az e czélra felveendő és 15 éven át fizetendő törlesztéses kölcsönből volna fede­zendő. Megnyugtatással közöljük, hogy az uj köl­csön kizárólag a villamos-mii üzemét terhelné és nem jelenti a községi pótadó szaporodását, a mennyiben az- esedékes annuitások a mostani szénfütés helyett az ola j fűtéssel való megtakarí­tásból nyernének fedezetet. Nagykároly város módosított vásárrend­tartási szabályrendelete a belügyminiszter jó­váhagyásával ellátva, a napokban erkezett le az alispáni hivatalhoz. HIRE K. Szatmármegye székhely-ügye. Az a bizonyos felhőtlen égből lecsapó villám nem szokott nagyobb riadalmat okozni, mint a nagy­károlyi székhely-párt a Nagykároly által már bő kivonatban közölt emlékirata okozott szatmári „testvéreink“ «körében. A sok kemény igazság, amit emlékiratunk leplezetlenül az arezukba vá­gott, rettenetesen fáj nekik. Képtelenek ellene védekezni, hát egy ravasz cselhez folyamodtak. Valami Kovács Alajos névre hallgató alakkal vezérczikket Írattak a „Szatmár-Németi“ czimü lap mull szerdai számában a székhelykérdésről. A czikk módfelett lekicsinylő hangon beszél Nagykároly városról és természetesen oda lyu­kad ki, hogy Szatmárnak van igaza. Ez a Ko­vács Alajos valami miniszteri titkár vagy micsoda és azt állítja magáról, hogy „nem szatmárme- gyei, tehat nem érdekelt fél,“ a kontár czikkből azonban nagyon is kilátszik a szatmáriak lólába, amelyen, azt gondoljuk, arany patkó van . . . A czikket egyébként megmosolyogtuk. — A nagykárolyi Kossuth bajos asztal­társaság február 6-án a „Polgári Olvasókör“ nagytermében táncmulatságot rendez. Belépődíj személyenkint 2 kor., családjegy 5 kor., karzatjegy 1 kor. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre vált­hatók: Kovács György, Pucser Károly, Steib Már­ton. Kohn Márkusz, Tisztviselői fogyasztási szö­vetkezet, Csókás László és Schnell Imrénél. — Házasság, özvegy Wichter Emánuelné leánya, Zseni, február 7-én lép házasságra Hartos J. Jenővel Nagykárolyban. — Műkedvelők szinieiőadása. A nagyká- rolyiKölcsey-Egyesület és a Tcnnisz-társaság együt­tesen f. évi február 21-én nagyszabású szini elő­adással egybekötött táncestélyt rendez. A városi színházban előadják „A képviselő ur“ című Rá- kosi-Guti-féle kitűnő bohózatot, amelynek szere­peit Nagykároly város legtehetségesebb műked­velői fogják kreálni. — Éjjel a rendőrségen. Felháborító rend­őri brutalitásról értesítik a Nagykárolyt, amely, ha igaz úgy feltétlen és erélyes megtorlást kö­vetel. Már pedig tekintve, hogy az alább léirt esethez hasonló bestialitásokról mi is tudomás­sal bírunk, nem sok okunk van benne kétkedni. A Nagykároly-lyiú közölt esel, amelyre a rend­őrkapitány ur figyelmét ezennel felhívjuk, a következő: Druja János nagykárolyi ácssegédet a nagy­károlyi rendőrkapitányság valamely ügyben ki­akarta hallgatni. Ily esetben határnapot szoktak kitűzni és arra a kihallgatandó egyént megidézni. Untjával nem igy jártak el. Egy vasárnap dél­előtt több társával együtt békésen beszélgetett Tóth Lajosnak a Fény-utcza végén levő ven­déglőjében, amikor beállított oda két rendőr és se szó, se beszéd nekiestek Druja Jánosnak, ke­zeit megvasalták és vitték a rendőrség foghá­zába. A fogdába, hova Druját bezárták, délután még egy embert csuktak be. Hajnali fél három órakor kinyílt a fogda ajtaja, egy rendőr felköi- tötte az alvó Druját, hogy menjen vele az őr­szobába. Midőn a rendőr kíséretében az őrszo­bába ért ott három rendőr megtámadta és kegyetlenül összeverte. Majd a földre tepertők és csizmájuk sarkával összerugdosták, ugyannyira, hogy a szerencsétlen Druja a fogdából való ki- bocsájtása után a városi kórházba volt kényte­len magát felvétetni, ahol súlyos zuzódásos sérüléseivel még most is ápolják. A Tóth-féle vendéglőben vele volt társai igazolják, hogy Druja, akkor, midőn a rendőrök elfogták és be­kísérték, teljesen ép és egészséges volt. — Vörheny-járvány Sutvármegyébea. Szatmáron, Nagykárolyban és a megye több községében a vörheny járványszerüleg lépett fel. A járványból kifolyólag ijesztő mérvben fordul­nak elő halálesetek, miért is a hatóság az isko­lákat több községben bezáratta. — A haddijkötelesek ügyeimébe. A nagv- károlyi magyar kir. pénzügy igazgató ságot sürgős rendeletben utasította a miniszter, hogy a had- dijtartozásokat a legrövidebb idő alatt az igaz­gatóság területén hajtassa be. A városi adóhiva­tal a nagykárolyi haddij-tartozások behajtására 8 napi szigorú rendeletet kapott. Felhívjuk tehát az érdekeltek figyelmét, hogy haddij tartozásukat a városi pénztárba fizessék be. — Zálogház Nagykárolyban. A Fillér- bank mint szövetkezet Nagykárolyban zálogházat létesít. A zálogház a folyó évi május hó 1-én nyílik meg és helyisége Weisz Lajos Széckenyi- utezai házának emeletén lesz. — Az idei katonai sorozások Szatmár- megyében. Az 1909. évi katonai ujonezozások a főszolgabírói járások székhelyein a következő napokon fognak megtartatni. Erdődön: márczius 1., 2., 3. és 4-én. Csengerben: márczius fi . 7., 8. és 9-én. Nagysomkuton : márczius 11., 12. és 13-án. Nagykárolyban: (járási illetőségűek) már­czius 15., 16., 17., 18. és 19-én; (városi illető­ségűek) 20., 21. és 22-én. Mátészalkán: márczius 29., 30., 31-én és április 1., 2. és 3-án. Fehér­gyarmaton: április 4.. 5., 6., 7., 8.. 9., 10., 11. és 12-én. Szinérváralján: április 14., 15., 16. és 17-én. Avasujvárosban: április 19., 20. és 21-én. Nagybányán: (járási illetőségűek) április 23., 24., 25. és 26-án ; (városi illetőségűek) április 27. és 28-án. Felsőbányán: április 30-án. — Szénnéégett Mátészalkán Elő Fe- í renezné három éves kis fia Amig anyja a szom- i szédban volt, egy szalmacsutakot gyújtott, amitől ruhája és az ág}7 tüzet fogott. Mire anyja meg­érkezett, a gyermek teljesen elégett. — A ..városatya11 ur. Érdekes jelenet ját­szódott le a napokban Nagyká olybán, a Szamos- utczai Bordás-féle korcsmában. Áz egyik asztal­nál egy fiatalemberekből álló társaság borozga- tott, majd később hangosan dalolni kezdtek. A szomszéd asztalnál több iparos ült és ezek egyike a dalolok felé fordult mondván : „Hogy mernek maguk itt énekelni, mikor mi most a város ügyeit beszélgetjük? Parancsolom, hogy hallgassanak el! Én városatya vagyok.“ Az egyik fiatalember fel­állóit és a szónokló ur elé ment: „No, ha maga városatya, én meg városi fin vagyok.“ És aztán pofonütötte a „városatya“ urat. Nagy kavarodás keletkezett, miközben a „városatya“ ur hősiesen elillant. — Felemelt kórházi ápolási dij. A belügy­miniszter a nagykárolyi városi közkórháziján — tekintettel az építkezés tetemes költségeire — a napi ápolási dijat 1 kor. 30 fillérről 1 koi’ona 52 fillérre emelte fel.

Next

/
Thumbnails
Contents