Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-06-27 / 6. szám
Nagykároly, 1906. junius 27 Előfizetési árak : Egész évre . . 6 K — f Fél „ • • 3 * - „ Negyed „ . . ■ * 50 „ Egy hóra . . — „ 50 » Egyes szám ára — „ 20 „ 1. évfolyam. 6. szám. Hirdeté a ldadóhivatalbai\ és '~So- . v mossy Miklós ur JölisiA ft V Ír f -* */ &A /y főtőzsdéjében jutányosair-— vétetnek fel. „Nyilttér“ sora 40 fillér. ALTALANOS ERDEKU TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagykárolyban, Wesselónyi-utcza 22. szám. Törvényszék Nagykárolyban. A „M-g“ nyomán mi is említettük, hogy Nagykároly, Ungvár és Baja városokban az igazságügyi kormány uj törvényszékeket kíván létesíteni. Ungvár az első lesz ezek között. Hogy milyen politikai okokra vezethető ez vissza, ezúttal nem tárgyalhatjuk. Azután pedig — majd ! — reánk is kerül a sor s mi is abban a helyzetbe« teszjink. .hogy „saját törvényszékkel“ dicseKft<$i€^jffir Oly ideálisnak tetszik első pillanatra előttünk ez eszme, hogy szinte kételkedünk a hir keresztülvihetőségében. Hogyan?! Hiszen mi reánk eddig csak akkor gondolt a magas kormány, amikor pénzt vagy mameluk képviselőt kellett liferálni. Eddig mi csak ideákból táplálkozhattunk de nem az ideális eszmék megvalósításából. És ezt elődeink hibájának tudjuk be, akik nem fogták íel a helyzetet reális szempontból, hanem megelégedtek tervezgetésekkel, hangzatos frázisok feletti kritika-gyakorlattal, szem előtt rátartván végeredményképen a költő szavát: „Ejh, érünk arra még!“ És most újból felmerült többek között a törvényszék kitűnő eszméje. Elvárjuk ez alkalomból agilis polgármesterünktől, hogy mielőbb megteszi a. kedvező és szükséges lépéseket, hogy Nagykároly törvényszéket kapjon. Elvárjuk ezt nagy befolyású képviselőnktől, Gróf Károlyi Istvántól is, akinek a szava sok esetben döntőleg esik a latba. Elvárjuk főispánunktól, aki több irányú összeköttetésénél fogva igen sokat tehet most érdekünkben. A törvényszék intézményével városunk nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is kedvezőbb körülmények közé fog jutni — hisz’ ezt magyarázni is fölösleges — de amikre feltétlenül rá vagyunk utalva. Előttünk áll a városrendezés gordiusi csomója is. Ezt is meg kell oldani és szerény véleményünk szerint a törvényszékkel kapcsoFőszerkesztő: POZSONYI GABOR Felelős szerkesztő: RÓSENFELD ZSIGMOND. latosan könnyebben is megtehetjük, mint a nélkül. Ennek a tengeri kígyónak is le kell vágni a fejét. Iparosaink, kereskedőink szegények. Nincs keresetük — de van csaknem elviselhetetlen kereseti gondjuk. Segitni kell rajtuk, mert megérdemlik. Közművelődési szempontból nyerni fogunk. Társadalmi életünk fellendül. Uj élet csirája hajt majd üde ágakat, amelyeknek árnyékában egykor áldva fogják emlegetni azok nevét, akik fáradozásaikkal egy uj kultúrintézménynek vetették meg az alapját városunkban. S ne feledjük, hogy : most vagy soha! Még egyszer a gimnáziumról. Dr. Péchy Ödön piaristar-ndi tanár úrtól a helybeli laptársainkban róla megjelent czikkekre vonatkozólag vettük a következő sorokat: Kérem szíveskedjék becses lapjában jelen soraimnak helyet adni. A „Szatmárvármegye“ valamint a .Nagykároly és Vidéke“ czimü lapokban megjelentek „A gimnáziumi érettségi vizsgálat“ czimmel czikkek, melyekre kénytelen vagyok nehány megjegyzéssel reflektálni. A mi azt az állást illeti, hogy az nem felfüggesztés, ha valakit hivatalában való működésétől eltiltanak, nem bánom, legyen a czikkiró boldog ezzel az interpretá- czíóval. A mi a sajátkezüleg aláirt jegyzőkönyvet illeti, jó- akaratu (?) rábeszélésre Írtam alá s azon hitben, hogy ezen az áron elkerülhető, tekintettel az ifjakra, az érettségi bonyodalom, de akkor is azon megjegyzéssel Írtam alá, hogy valótlan adatok vannak benne. Nem gondoltam, hogy oly ádáz gyűlölettel állok szemben, melynek csak a névaláírás kellett, hogy az úgyis hibás jegyzőkönyvet elferdítve kiaknázza ellenem. A mi azt az állítást illeti, hogy való, hivatalos adatokból megállapított tényállás, hogy az ifjak csak 1, 2 vagy 3 tételt tudtak, tisztelt czikkiró ur, ezzel az állítással ön a főgimnázium jóhirneve alatt vágja a fát. Azokat az ifjakat a magyar nyelv és irodalomból én csak nyolcz hónapon át tanítottam. Magyar nyelv és irodalmat a gyermek az I-ső osztálytól kezdve tanul, hét éven át nem én vezettem őket. Az irodalomtörténet--- Megjelenik minden szerdán. ..........— Ké ziratokat nem adunk vissza. Egyes példányok kaphatók Eigner Simon és Csókás L. könyvkereskedésében. első felét nem az én kezem alatt végezték. Nekem a VIII-ik osztályban csak a legújabb kor lángelméi Katona, Tompa, Petőfi, Arany, Vörösmarthy, Madách, Széchényi, Deák, Jókai, Kossuth jutottak osztályrészül, ezek pedig kedvencz költői és irói minden magyar ifjúnak. Tehát ezeket nem tudták. Remek egy hivatalos állítás. A négyévi önképzőköri idő alatt is sokat hall és maga is foglalkozik az ifjú az írókkal. Ezek után hogyan merészeli valaki igy meggyanúsítani a tanári kart és az ifjúságot, hogy az egész magyar nyelv és irodalomból egy ifjú csak 1, 2 vagy 3 tételt tudott akkor, mikor a főgimnázium mind a nyolcz osztályát sikerrel elvégezte. Különben maga a tankerületi főigazgató is hivatalos látogatása alkalmával, midőn az osztályban levő nyolcz ifjút egy teljes órán át examinálta, teljes megelégedésének adott kifejezést. Cseh Lajos igazgató hivatalos tanóra látogatásai alkalmával, valamint az osztályvizsgálaton való elnökösködése alkalmával legcsekélyebb kifogást sem emelt. Tisztelt czikkiró ur állítása tehát, bármennyire hivatalos adatokból megállapított tényállás, laikus embert ugyan lehet megtévesztő, de tanult ember előtt tarthatatlan, tanári kart és ifjúságot egyaránt sértő, velem szemben rosszakaratból alkalmazott hitvány fegyver, egészben véve pedig, a mint kimutattam, szemtelen hazugság. A mi azt illeti, hogy felmerült a gyanú, nem jártam-e el szabálytalanul az érettségi körül, annak kiderítésére a legegyszerűbb inód lett volna a kérdezési jogot nekem meghagyni, a tanár hiába ad fel bármilyen könnyű kérdést, a főigazgatónak joga van akármit kérdezni, hiszen igy tetten érhettek volna a vélt szabálytalanságon, s akkor joggal üthettek volna. De az állítólagos érettségi szabálytalanság kiderülését megakadályozták, most utólag mégis meggyanúsítanak vele a papi, kartársi és felebaráti szeretet nagyobb dicsőségére a humánizmus korszakában. Különben ennek az embervadászatnak okai vannak, de nem a czikkekben felhozott okok. Egyelőre nem akarom Cseh Lajos ur örömét rontani, hadd ringassa magát abban a boldog öntudatban, hogy engem ő tett tönkre, mert saját szavai, melyeket junius 21-én szemembe mondott: .magát már régen tönkre kellett volna tenni,“ A „k e g y e s“-tanitórend tagja! A mi tanítási és nevelési rendszeremet illeti, nyugodtan viszem azt Nagykároly város közönségének ilélőszéke elé rang és válláskülönbség nélkül; fölösleges munkát végez a „Szatmárvármegye“ czikkirója, midőn névtelenül „keleti“ gorombaságokkal sérteget, de hát a mely üvegben szegedi kátrány van, abból nem lehet tölteni tokaji aszút. Egyelőre ennyit! Dr. Péchi Ödön. r A r c z a. Időjóslás. Irta ; Pozsonyi Gábor. Lelki állapotunkra a többi közt — mint mindnyájan tudjuk és tapasztaljuk — az időjárás is hat. A szép, derült ég felvidít, örömet kelt, a borús, komor idő szomorúságra hangol, leverőleg hat az emberre, kivált ha valamely czélba vett terve éppen az idő miatt hiúsult meg. Hát még azokra, kik miatta anyagilag károsultak, vagy testileg szenvedtek 1 A köznapi életben igen fontos tényezővé vált és tanulságosnak bizonyult a bekövetkező időnek előre való kipuhatolása, melyre nézve nagyban segédkeznek az erre alkalmas készülékek, u. m. a légsulymérő, hőmérő és a higrometer, amelyek ha nem is mindig csalhatatlan, de megközelitő adatokat nyújtanak. Éghajlatunk és a talaj sajátos alkotásai, továbbá az egyes vidékeken uralkodó különböző hőmérséklet, valamint az egyes szomszédhelyek különböző időjárásainak vegyülékei, mind tényezők, hogy nálunk tartós és huzamosabb egyforma idő nincsen, hanem legfeljebb hetekre, napokra terjed, sőt akárhányszor egy napon is többszöri változásnak van alávetve. Számtalan megfigyelésből, tapasztalatból merített és a gyakorlatban jónak bizonyult adatok és jelek megengedik mégis, hogy a bekövetkező időt előre is megállapítsuk. Figyeljük meg csak, mily változásokat tapasztalunk a fentemlitett készülékeken az uralkodó és a közvetlen bekövetkező időjárás alatt. A hőmérő sülyed, midőn a déli szél északra csap át ; ellenkező esetben emelkedik. Úgyszintén a higrometer jelzette nyirkos, nedves, páratelt levegőben, valamint eső, hó, köd, harmat beálltával. — A légsulymérő emelkedik hideg, száraz levegőben ; ellenben sülyed. Midőn a légsulymérő a középmagasságon megállapodik, a hőmérő pedig alászáll : mérsékelt erejű északi szélnek és kevés ideig tartó esőnek bekövetkezését jelzi. Ellenkezőleg, ha a légsulymérő sülyed, a hőmérő pedig emelkedik : délfelőli széllel eső vagy havazás köszönt be. A légsulymérő gyors emelkedése változó idő jele, ellenben fokonkénti emelkedése állandó jó időt jelez. A zivatart tőbnyire a légsulymérőnek alacsony állása jelzi. Tekintsünk az égre s lássuk, mit olvashatunk le róla a bekövetkező időre nézve ? Naplementével a piros ég szép időt, halványzöldes színű szelet és esőt jelent ; sötétvörös szintén esőt. Piros ég reggel a rossz idő, ellenben szürkés ég a jó idő előjele. Erős pirkadás szélre utal, gyenge pedig szép időt jelez. Világossárga ég szelet, halványsárga rendesen nedves időt jelez. Sárgásvörös, vagy szokatlanul színezett eget látva, legyünk figyelmesek a légsulymérőre, mert ilyenkor rendesen nagy változások állanak be a légkörben. A Napnak sárgás-zöldesen befátyolozott megjelenése orkánszerü vihar kitörésének hírnöke. Midőn a Hold homályos .alakja körül a csillagok a rendesnél fényesebben tündökölnek, szintén rossz idő bekövetkezésének előjele. Finom, puha, formátlan és gyengén színezett felhők (u. n. bárányfelhők,) szép időt, lanyha széllel, sima s élesszélü fellegek szelet jeleznek s nincs kizárva az eső sem. Sötétkék égből szelet jósolhatunk, világoskék ég csendes szép időre vall. Vékony feketés fellegek esőt jeleznek. Könnyű, magasban száguldó fellegek szélnek jelei, és ha az alacsonyabban álló nehéz tömegbe vegyülnek, az eső is kilátásban van. Az alsó felhőkkel eltérő irányban kergetett, szintén magasan álló fellelek ellentétes irányból jövő szélre vallanak. És most lássuk,.az eleven barumetrumokat 1 Sok alsóbbrendű állatnak eső előtt való nyugtalansága régen ismert dolog. A rákról majdnem minden parasztgyermek tudja (már t, i. aki rák-lakta patak mellett él), hogy rekkenő levegőben, zivatar-felhők felvonulása- előtt, nyári éjjeleken kijön a yizfből és nyugtalanul mászkál ide-oda a fűben. De megteszi ezt a esik is... Sajnos dolog, hogy a legyek és a szúnyogok is jóelőre megéreznek minden esőt, sőt minden borulást is. Az utóbbiaktól afféle időkben, esté" jóformán menekülni sem lehet, olyan tömegekben, :„-^s olyan dühhel osztromolják az embert és az állát%!szúrásaiktól származó daganatokból fél-éjjeleken . ál álmatlanul fetreng ágyában az ember. De ;f szobákban garázdálkodó legyek sem nagyon maiadnak'mögöttök; valóban igen megbízható, nagyon olcsó- de kiállhatatlan barumetrumok ezek is. Mihelyt a levegőnyomás csökken, a közönséges házi légy, mely különben sohasem kellemes, tolakodását a végletekig viszi. Még ha kevés van is belőlük a szobában, olyankor azt hinnők, hogy százával vannak ; mert úgy látszik, mintha titokzatos parancsszóra valamennyi ezt az életfeladatot tűzte volna ki magának, hogy makacs kitartással fülünket, orrunkat ostromolja. Még talán a közönséges házi légynél is pontosabb időjós a Stomoxys calcitrans, melyet a legtöbb ember a házi légygyei téveszt össze és innen van, hogy sokan váltig azt bizonyítják, hogy a házi légy is tud csípni. A Stomaxys calcitrans szobánk ablakán jóformán csak borús idővel, vagy ezt megelőzőleg szokott megjelenni. Arról ismerünk rája, hogy fejéből egy tűfinomságu, fullánkforma szűrőkészülék áll egyenesen előre, mely mindjárt az első tekintetre a katonapuska kiálló szuronyára emlékeztet. Ezzel azután hatalmasan tud szúrni, ha testünkre süt a Nap. Leg.-
