Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-18 / 52. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE és hosszú sorozata zúdulhat reánk, mely alatt gyermekeink gyermekei is átkozódva fognak nyögni. Ne feledjük el, hogy magunkra hagyatva vagyunk, hogy csak saját erőnkben bízhatunk, tehát semmitevéssel, nemtörődömséggel, haszontalan tereferével és bűnös kártevéssel, ne döntsük magunkat még nagyobb veszedelembe, mert akkor magérdemeljük, hogy maga a jó isten is elforduljon tőlünk. Lukovits Endre. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 15-én, vasárnap rendkivüli közgyűlést tartott. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a tárgysorozaton szereplő választás lezajlása után a képviselő- testületi tagok nagyobb része a közgyűlést ott hagyta, noha olyan közérdekű, életbevágóan fontos kérdések tárgyalásáról volt szó, mint a zárszámadás megvizsgálása s a jövő évre szóló költségvetés megállapítása. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: Elnöklő helyettes-polgármesíjr napirend előtt bejelentette a főispán-változást s azt, hogy az uj kormánybiztos dr. Makray Mihály. Az ideiglenesen megüresedett városi tőjegyzői állásnak helyettesítés utján való betöltésére 2 pályázat érkezett be: a Preisz Miklós h. v. I. aljegyzőé és a dr. Nagy Józsefé. A Strohmajer Ferenc, Lukácsovits János, dr. Antal István és Pechy László képviselőtestületi tagokból álló kijelölő bizottság mind a kit pályázót jelölte. Az elrendelt szavazás után dr. Jékel László szavazatszedő küldöttségi ülnök bejelentette, hogy leadatott 95 érvényes szavazat, amelyből 64-et dr. Nagy József, 31-et Preisz Miklós kapott. Elnök erre dr. Nagy Józsefet megválasztott helyettes-főjegyzőnek nyilvánította ki azzal, hogy ez állással a helyettes- polgármester jogai és kötelességei együtt nem járnak, hanem szükség esetén a legidősebb tanácsnok helyettesítené az esetleg akadályozott polgármestert. Erre dr. Nagy József a hivatali esküt letelte, rövid, tartalmas beszédben megköszönte a megválasztásában megnyilvánult bizalmat s hivatali programmjául az állandó, kitartó, becsületes munkát vallotta. A városi villamosom felügyelő-bizottsági tagjaiul megválasztotta a képviselőtestület Kacsó Károly, Pechy László és Strohmájer Ferenc urakat. A városi közigazgatási alkalmazottak részére az állampénztárból engedélyezett 600 koronás, egyszeri, rendkivüli segélyt a képviselő- testület utalványozta. Az 1917. évi zárszámadás hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadtatott. A rendőrkapitány előterjesztésére kimondotta a képviselőtestület, hogy a rendőri őrszemélyzet létszámát 40 főre emeli fel s garantálja azt, hogy a rendőrtizedesek és rendőrök 2000 korona, illetve 1800 korona törzsfizetésnél s a jelenlegi háborús segélynél és a jelenlegi egyéb járandóságok összegénél a jövőben kisebb összilletményt kapni nem fognak. Az 1919. évre szóló költségvetést 643975 K 44 f bevétellel és 206255 K 08 f kiadással megállapította a képviselőtestület úgy, hogy a mutatkozó 437720 K 36 f 165°/0*ban kivetendő városi pótadóval nyerjen fedezetet. Egyben kimondotta a képviselőtestület, hogy amennyiben a számítás alapjául vett adóalap lényegesen emelkednék, úgy, hogy a hiány alacsonyabb pótadóval is fedezhető lenne, felhatalmazza a városi tanácsot, hogy csak az alacsonyabb pótadót vesse ki s hajtassa be. Troknya Miklós hajdúnak október hóban született fia részére a képviselőtestület a családi pótlékot kiutalta. Csengeri Imre aljegyző szabadság engedélyezése iránti kérelmét visszavonta s igy az tárgyalás alá nem került. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést 12 órakor bezárta. Az árleszállítás érdekében ismételten irtunk már. Irtunk szépen, irtunk csuuyán, irtunk kérő, irtunk követelő hangon. S az eredmény ? Szokás, t. i. nagykárolyi régi, ősi szokás szerint, semmi. Szó és batü, beszéd és írás itt süket fülekre és vak szemekre talál. Mintha ebben a szerencsétlen, istenverte városban mindenki csak magának élne, s mással, pláne a közzel, vajmi keveset törődne. A legbölcsebb beszéd s a legokosabb irás is itt — fajra hányt borsó. Az érdekelt, háborúban zsebeit teletömött, de a sziv és lélek nemességében ijesztően üressé vált érdekcsoport valószínűleg mosolyogva, vagy éppen gúnyolódva olvassa jeremiádáinkat s pántlikás vastag szivarját úri ajkának másik csücskébe vágva szánandó s lenéző megvetéssel szól : Szegény tatár ! Kár minden szóért, minden betűért, hát még mindig nem tudod, hogy Nagykárolyban élünk, ahol haladunk a magunk — nekünk tetsző s érdekeinknek (értsd : telhetetlen zsebeinknek !) megfelelő utón a karavánként, akárhogyan is . . . Akinek drága, méreg drága, arcpirítóan drága az áru, nos hát az „ne vásároljon !* — ugy-e jó urak !? S hol a Nemzeti Tanács, hol ennek árt ellenőrző szakbizottsága ? Mert tessék elhinni, hogy ezeknek a látni még mindig sehogy nem akaróknak elhomályosult hályogos szemeit — akik a forradalmi viharos szelek viharos járása közben is fejüket a nyugodtan homokba dugó érdekes és értékes madárhoz hasonlítanak — lehet és szabad ám, de sőt kötelesség is már valahára kinyitni, hogy lássanak. Igen, hogy lássanak a szerencsétlenek, hogy valami újabb, emberségesebb szellők fujdogálnak már, hogy valami újabb, emberségesebb érzelem és szellem hatja át a sziveket s a lelkeket. A nyíregyházi Néptanáos üdvös munkát végzett e téren is. Követésre méltó példaként közöljük szóról-szóra az egész, hirlapi közleményt. ♦ A nyíregyházi kereskedők negyven százalékkal leszállítják az árakat. Olosóbb árak a nyíregyházi piacon. A nyíregyházai Néptanács a Munkástanács kezdeményezésere egyik legutóbbi ülésén elhatározta, hogy érintkezésbe lép a nyíregyházi kereskedőkkel abból a célból, hogy az egyes cikkek árát a lehető legsürgősebben .szállítsák ie. A nyíregyházi kereskedők szervezete részéről Hoffmann Mihállyal folyt ebben az ügyben tárgyalás s Hoffmann Mihály abban állapodott meg a kereskedőkkel, hogy ennek a hétnek végétől kezdve atlag negyven százalékkal szállítják lejjebb az árakat. Az árleszállítást még abban az esetben is végrehajtják, ha a kereskedők az eladási árnál drágábban szerezték be az árut. A kereskedők már a mai napon a kirakatba kitett cédulával jelzik az árleszállítást, hétfőtől kezdve pedig egyöntetű jelzés lesz a nyíregyházi kereskedők kirakataiban az árleszállításról. A nyíregyházi piacon ugyancsak ma lépett életbe az uj piaci árszabás, amelyet tegnap közölt a Nyirvidék. Az uj árszabást az összes érdekeltek és a Néptanács tagjainak meghallgatásával állapították ineg és állag 20—30 százalékkal olcsóbbak az árak, mint voltak eddig. Az ár vizsgáló bizottság azonban nem elégedett meg azzal, hogy most leszállította az árakat, hanem kimondotta azt is, hogy hétről-hétre ülést tart és legalább min den nyo'c napban revizió alá veszi a piaci árakat. A Néptanácsnak arra is gondja van, hogy a megállapított árakat úgy az eladók, mint a vásárlók be is tartsák. A Néptanács árellenőrző bizottságnak tagjai ma reggel a nyíregyházi piacon megkezdték rnunkájokat. Minden bizottsági tag nemzetiszinü karszalla- got visel a következő felírással : „Néptanács árellenőr. ő bizottsága'4. A bizottsági tagokat 2—2 városi rendőr kiséri és támogatja munkásságában. A bizottság tagjai minden nap reggel felnyolctól délig ellenőrzik a piaci árakat és ellenőrzésük kiterjed a sorompóknál folyó zug vásárokra is. * Eddig a tudósítás. Néhány bevezető szót írtam elé, lehet hogy ismét élesen, de azt hiszem, eléggé érthetően. Szivböl is kívánom, hogy megértsék azok, akiknek szól, akik ugyebár magyar véreink, magyar testvéreink ? I... (R.) színház. Jegyzetek a múlt színházi hétről. Az elmúlt hét eseménye az volt, hogy magyar szerzők munkáinak volt a bemutatója. Nem uj dolgok, más színpadokon már hova-tova lejátszott darabok, de itt még esemény-számban ment. Oh, hiszen a mostani közönség olyan áldozatkész és kész tapsoló, hogy némely színtársulat talán még azt is képzelhetné, hogy az áldozatkészség és lelkesült nézőtéri hangulat a művészet jutalma. Szinte rémület fog el bennünket, midőn a színpadon deklamáló színész legfájdalmasabb jeleneteiről végig hömpölyög a földszinten — nem is a magaslaton, a kacaj hulláma. Kérdjük önkénytelenül: váljon igazán a tudatlanság megnyilatkozása az a mai közönségnél, avagy valami megmagyarázhatatlan cinikus magaviselet, mely nem látni, hanem láttatni, nem hallani, hanem fecsegni s ki tudja még miért nem jő a színházba ? Ilyen őrlőmalomban talán nem is csuda, ha kopik a tiszta művészet s a külső hatásokra, anyagiasságra s nem a belső értékre alapítják a színészek, az igazgatók rnunkájokat, mert hiszen szinészfülnek kedves zene a taps s direktor-zsebnek jó a busás jövedelem. * Gábor Andor „Dollár papá“-ja s Har- sányi, Hevesi, Rényi, „Vandergold kisasszony“ énekes müve volt a múlt hét kiemelkedő estélye, mint újdonságok. Mindkét bemutatón érzett, hogy nem forrott még ki a színészek munkája, egyik-másik jelenet sántított, döcögött, aztán újra neki- neki iramodott. Nem kívánunk ez alkalommal külön-külön a színészek alakításáról referálni, hiszen a „Dollár papa* végre is nem képezheti, különösen vidéki színész ambícióját, a „Vander- gold kisasszonyában pedig — mint a többi mostani operettekben — a főhatást a tánc váltja ki, a helybeli előadásokban pedig legfő- képen. Új szereplő mindkét estén Kun Dezső volt, az uj komikus és táncos színész. Bemutatkozása sikerült. Az első estén természetesen segítségére volt a helyzet-komikum, a második estén a tánca. Ha nem lép a túlzások, szertelenségek mesgyéjére derűs órákat várhatunk tőle. E lap színházi hete hétfőn a „Hóvirág* előadásával véget ért. (Km.) A birtokpolitikai javaslat. A magyarországi földbirtokok területe 49 millió kath. hold. — Feldarabolásra alkalmas 11—12 millió kath. hold föld. — 700,000 családnak igényeit lehat kielégíteni. — A munkálatok hosszabb időt igényelnek. Mindama reformok között, amelyeket a népkormány megvalósítani hivatott, legnagyobb az érdeklődés a birtokpolitikai törvényjavaslat iránt, mert ez az emberek százezreit úgyszólván létükben érinti. Ebben a pillanatban pontos képet nem tudunk alkotni a tervbevett intézkedésekről, kétségtelen azonban, hogy oly gyökeres földreform készül, mely a múltban kieszelt legrádikálisabb birtokpolitikai követeléseket is túlhaladja. A 100 holdon aluli birtoktestek valószínűen érintetlenül maradnak, feldarabolás alapjául tehát a 100 holdon felüli birtokosok vehetők tekintetbe. Érdekes most már tudnunk, hogy mily nagy a 100 holdason felüli birtokok területe és mennyi ebben a kategóriában az eldarabolásra alkalmas földterület.
