Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-18 / 52. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 3 A különböző birtokok területe. Birtokstatisztikánk nagyon tökéletlen, mert az 1895. évi felvételre vagyunk utalva, a 23 év óta végbement lényeges változásokat tehát nem tudjuk megfelelőien figyelembe venni. 1895-ben a 100 holdason aluli birtokok terű lete Magyarországon 22'4 millió katasztrális hold volt, a 100 holdason felüli szabad birtokok területe 11 millió, a 100 holdason felüli kötött birtokok területe pedig 15-5 millió katasztrális hold volt, tehát Magyarország összes földbirtok területe 49 millió katasztrális holdat tett ki. Mennyit lehet eldarabolni? A 100 holdason felüli birtokkategóriák összes területe 26'5 millió kasztrális hold. Ez a 26’5 millió hold azonban a maga egészében nem alkalmas eldarabolásra, mert ebből mindenekelőtt le kell vonni mintegy 1P5 millió kasztrális holdat kitevő erdőseget, azutánjmint- egy 2'3 millió katasztrális hold nemtermő területet, amellett levonandók a szőlő és kertészeti kultúra alatt álló terület, mely több 100,000 katasztrális holdat tesz ki. Levonva tehát az eldarabolásra nem alkalmas, illetve mezőgazdaságilag nem művelhető területeket, marad körülbelül 11—12 millió katasztrális hold oly terület, amelyet az eldarabolási tervezet kombinációba vehet. 100 hold föld a régi tulajdonosé. Ebből a 11—12 millió katasztrális hold földből körülbelül 7—7'4 millió a szántó és 4—46 millió a rét és legelő. Ennyi állana rendelkezésre a feldarabolás céljaira, feltéve, hogy azokat a birtokosokat, akik ezidőszerint a 100 holdon felüli területeket bírjak, egyszerűen a levegőbe szórnák, ami azonban aligha elképzelhető, mert a legradikálisabb reform keresztülvitele esetén is legalább 100 hold föld a régi tulajdonos kezén marad. 8‘9 millió eldarabolható földterület. A régi tulajdonosok száma a magasabb birtokkategóriákban körülbelül 24,000. Ezek egyeni tulajdonjog alapján bírják a földet, ezekhez sorakozik még az államon kívül a törvényhatóságok, községek, egyházak, alapítványok, pénzintézetek sib. mint testületek, illetve mint jogi személyek. Ha eltekintünk ez utóbbi testületektől és jogi személyektől, akkor még mindig számolnunk kell 24,000 régi birtokos igényével és ha ezeknek 100—100 holdat hagynánk is meg, erre a célra is 2'4 millió katasztrális hold töld kell. Maradna tehát 100 hold birtokmakszinmm feltételezésével 8 6, illetve 9'6 millió katasztrális hold feldarabolható terület. Ismételjük, hogy az erdőket egyáltalán nem vettük kombinációba. 8—9 millió katasztrális hold föld felhasználásával is igen nagyszabású birtokpolitikai reformot lehet végrehajtani, kettővel azonban tisztában kell lenni. Nem mindenki kaphat 10 holdat. Egyik az, hogy e területből nem osztható ki 10—10 katasztrális hold mindazoknak, akik részben mint teljesen vagyontalan, részben mint 10 holdnál kisebb birtokosok igényt tartanak földre. Magyarországon ugyanis 1914-ben a vagyontalan mezei munkások száma mintegy 700.000, a gazdasági cselédeké 500,000, az 5 holdon aluli birtokosok 1 millió volt. Ha most már az 5—10 holdas kisgazdákat a földosztásnál egyáltalán nem vesszük figyelembe, már az alsóbb kategóriákban található kisgazdák és vagyontalanok száma is meghaladja a 2 milliót. Miután pedig az 5 holdon aluli kisgazdák birtokterülele átlag csak 2‘5 hold föld, a 10 holdnyi kiegészítésre 5 5 hold földre volna szükség. Ez 1 millió kisgazdánál 7'5 millió katasztrális holdra rúg és 1 millió vagyontalannál újabb 10 millióra. Eszerint szó sem lehet arról, hogy egyéni igények a rendelkezésre vonható földterületből kielégíthetők volnának. A kormány bizonyára arra gondolhatott, hogy a földreformnál nem az egyéneket, hanem a családokat veszi alapul. Megfelelő adat hijján nem tudhatjuk, hogy a földelosztásnál figyelembe vehető férfiből hány családot lehet konstruálni. A valóságban többnek, mint 700,000 családnak igénye (10 holdas területi alapon) ki nem elégilholö még abban az esetben sem, ha Magyarország egész háború előtti területének ura marad. Szükség van a középbirtokra. A másik szempont, moly iránt tisztába kell jönni az, hogy a közép- cs nagyüzemü birtokok egyszeri felosztásával a mezőgazda- sági termelést súlyos válság elé állítanánk, mert a kulturális szempontból legfeljebb olyan termelő szervezeteket rombolnánk szét, a melyek a múltban a közélelmezést a leg- hathatósabban biztosították, kivitelre termel tek és ekként forrásai voltak a nemzeti va- gyonosodásnak. A középbirtokra nem azért van szükség, hogy egyik-másik birtokos nagyobb jólétnek örvendjen a többinél, de szükség van rá azért, hogy kultúra legyen. A földmivelésügyi miniszter figyelmébe. Hisszük, hogy a népkormány mérlegelni fogja, hogy a mezőgazdasági fejlődés és többtermelés érdekebői mekkora szükség van a jól berendezett és a haladás vívmányait értékesítő középüzemekre. Különösen a középbirtokok egyszeri szétosztásáról már csak azért sem lehet szó, mert több millió hold föld fel- darabolásának keresztülvitele igen hosszadalmas munka. Csalódni fognak, akik azt hiszik, hogy e?t a munkálatot egy esztendő alatt végrehajtani lehetséges, hogy csak az a kérdés, hogy az átmeneti idő alatt ki lesz hajlandó befektetésekre az eldarabolásra ítélt birtokon és kik fogják azok földjét megmü- vélni, mikor mindenkinek az lesz a vágya, törekvése, hogy a maga földjét művelje. A kisgazdák egymásközt, például szövetkezeti alapon még csak egyesülhetnek bizonyos nagyobb földmunkák kölcsönös végrehajtására, de a középüzem nem fog kapni cselédet és átmenetileg nem fog kapni munkást sem aki arra szegődjék, hogy mást szolgáljon, amikor saját szegénységét szolgálhatja. Figyelembe ajánljuk e szempontokat most az utolsó órában, nehogy jószándeku cselekvési vágytól oly állapotok keletkezzenek, ameiyek mező- gazdaságunknak oly annyira szükséges termelőképességét hosszú dőre megbéníthatja. Dolgozíiunlr i Búza Barna felhívása az ország népéhez. Búza Barna földmivelésügyi miniszter elszomorodott szívvel olvassa azokat a jelentéseket, amelyeket ..Szatmármegyéből kap. Ezek a jelentések arról számolnak be, hogy a dolgos magyar nép a mostani nehéz időkben elhanyagolja a legsürgősebb munkákat. A kukorica, burgonya és répa sok helyen a földben rothad. Ennek szomorú következményei vannak. A miniszter szomorú szivvsl beszélt ezekről az állapotokról s a következő nyilatkozatot tette : — Azzal a sürgős kéréssel fordulok Szat- már város és Szatmárvármegye derék földművelő uepéhez,. hogy a künnlóvő kukorica, krumpli és répatermést bármilyen áldozatok és fáradtság arán a legsürgősebben takarítsa be. Azt tapasztalom, hogy sokan a hadisegélyre, a katonai végkielégítésre támaszkodnak, vagy a tavaszi földosztásban bizakodva tétlenül nézik a falvakban, hogy semmisül meg a kukorica, burgonya és répatennés. Figyelmeztetnem kell a népét arra, hogy csak az fog földet kapni, aki munkálkodásával erre magát trdeinessé tette. A földosztásnál a falu józanul gondolkodó gazdáinak döntő szavuk lesz. Maguk a gazdák fogják kizárni a földosztásból azokat, akik munkátlansággal azt akarják, hogy az or szág insegbe kerüljön. A lagz idő még mindig lehetővé teszi a földcen lévő termények betakarítását. Néhány hét múlva az jidő is rosszra fordulhat. Kérve kérem a földmivelő népet, gondolják meg, hogy az ország jövőbeli sorsa nagyreszt az ö munkájukon fordul meg és ké rém Szatmármegye derék népet : lásson a munkához. Mi lesz f. évi dec. hó 23-án? A harc érről és a hadifogságból hazatért „ nagy karolyi Aranyifjuság“-nak c.ibarettevei egybekötött tánc- estélyt rendez a Legényegylet disztérmébon. Kezdete este 6 órakor. Sírjunk, én édes kis leányom!... — Irta; Révay Károly. — Az Ég fekete, nagy a sötétség, Lelkemet nyomja gyötrelraes kétség: Mi lesz a mi hazánknak sorsa ? Ha száz ellenség letapossa. Hollók röpülnek a fejünk felett, Azt károgják, hogy minden elveszett ! Szétfoszlott minden, mint egy álom. . . . Sírjunk, én édes kis leányom ! Virágos rét — nem a miénk már, Kalászt többé nem érlel a nyár ; A búgó erdő sűrű lombja Nem ringat többé nyugalomba. Patak vize nem ad enyhületet, Madárdal nem zeng a fejünk felett. A legárvábbak lettünk e világon. . . . Sírjunk, én édes kis leányom ! Gyászruhát öltsünk. Nem a mi vétkünk, Hogy. honszerelmünkben elégtünk 1 Megmarcangoltak itt is, ott is. Belénk rúgott még a halott is. Ha nem hinnénk Istent e föld felett: Megátkoznám az egész életet! Mig el nem múlik ez az álom, Mosoly arcunkra ne találjon S csak sírjunk édes kis leányom ! . . . HÍREK. Pártgyülés. Az országos Károlyi-párt szervezkedő naggyülése valószínűleg f. hó 22-én fog megtartatni. Hock János pártelnök meghívása folytán a helyben megalakulóban levő párt is képviselve lesz a gyűlésen. Mihelyt az országos párt programmja adva lesz, a Károlyi Mihály gróf elnöklete alatt álló 48-as és függetlenségi párt programmja alapján megalakulandó „Magyar Köztársasági Párt“ címén megtartja alakuló ülését. A nagykárolyi Nemzeti Tanács intézőbizottsága működésé megkezdése óta november hónapban, vasárnapot kivéve minden nap, e hó eleje óta pedig minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 4 órától kezdve nyilvánosan tartja ülését, amelyen a város minden polgára megjelenhet, óhaját és panaszát előterjesztheti. Az intéző-bizottság minden a közjóra irányuló működését támogató felszólalást és tanácsot bárkitől szívesen vesz, de nem tartja szükségesnek az általa segélyezettek felsorolását. Ha tehát bárki a köz érdekében valami felvilágosítást óhajt, avagy a sajtót tájékoztatni óhajtja, a szükséges adatok mindenkor rendelkezésére állanak, de az intéző-bizottságnak nincs arra ideje, hogy meghívókat kibocsásson, vagy gyűlésére bárkit is meghívjon. Felmentés. A kormány Jékey Sándort Szat- márvármegye és Szatmár város főispáni állásától felmentette. Nyilvános nyugtázás. A Szálkái Gyártelep r. t., bar női munkaerőt nem foglalkoztat, a jótekonycélra való tekintettel 500 K-át küldött a helybeli Kér. Munkásbiztositó pénztár által létesített Anya és Csecsemővédelmi alapra. Amidőn ezt e helyen köszönettel nyugtázzuk, ismételten felhívjuk a pénztár körzetében tartozó munkaadók figyelmét ezen fontos nemzet- gazdászati és munkásjóléti intézmény támogatására. Kérjük, hogy ezen alapra szánt adományokat mielőbb juttassák el a pénztárhoz. Nagykárolyi Kér. Munkásbiztositó Pénztár. Jótékonyság. A helybeli Nöegylet, mint minden évben, most is nemes jelet adta emberszerető munkásságának, amennyiben folyó hó 15 én délután 2 órakor Pechy László műszaki tanácsos ur lakásán, több mint 200 gyermeknek osztott ki cipőt és ruhaneműt. Minde- nik gyermek egy-egy drb. pompás izü kenyeret is kapott uzsonnára. A cipők legnagyobb része a nyár folyamán, az állami elemi iskolában ezen célra berendezett műhelyben Péchy Lász- lóné úrnő ügybuzgó, gondos ellenőrzése és
