Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-09-28 / 36. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1S18. augusztus 28. 36-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly 'varos hivatalos hirdetéseinek közlönye. / Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ....... 12"— kor. Félévre . ....................6"— „ Ne gyedévre....................3'— „ Eg yes szám...................—‘30 „ Ta nítóknak egész évre . . 10 — , Főszerkesztő: Dr üniei Adolf Feleős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : „Nayykarolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közőltetnek. Nyllttér soia 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Szatmármegyét kelté osztják. Kicserélik a főispánokat. A pesti lapok s a „Szamos“ fővárosi tudósilása alapján közöljük a bennünket oly közelről érdeklő hirt. Wekerle miiiiszterelnök-belügynuniszler a választókéi ületek beosztásáról szóló törvényjavaslat elölt a vármegyék uj felületi beosztását akarja letárgyaltatok Mint Az Esi értesül, a javaslat-terve- zet már el is készült s a jövő héten már tárgyalás alá veszik a munkálatokat. Az eddigi munkálatok szerint Szat- máimegyét két vármegyére osztanák. Az egyik volna Szalmái- székhellyel és ide tartozna jelenlegi Szalmár vármegye hét jáiása és pedig a szatmári, erdödi, csenged, fehérgyarmati, avasi, szinérváraljai és nagybányai járások. A másik: Nagykároly varmegye lenne Nagykároly székhellyel, ehhez csatolnák a Szatmárme- gyéböl megmaradó nagykárolyi és mátészalkai járáson kívül a teljesen megszűnő Ugocsa vármegye halmi (?) és nagy- szőllősi (?) járását, továbbá Biharból az érmihályfalvai és margittai járást. Ezzel együtt a főispáni és alispáni kar teljes reorganizációja is tervbe van véve. A főispáni karban már az ősszel megtörténnek a változások. Vidákovich Dániel, róm. kath. főgimnáziumunk igazgatója, megvált nagykarolyi főgimnáziumunktól s eltávozott városunkból, mivel a kegyes tanitórend kormánya áilielyezle tanárnak a rózsahegyi főgim- náriumhoz. Szándékosán mondtuk, hogy eltávozod varosunkból es nem „körünkből“, mert a távozó igazgató kizárólag hivatásának és a főgimnáziumnak élt; a társadalmi életben és körökben nem igen vett reszt s nem szerepelt. Röviden jellemezhetjük tehát s méltathatjuk igazgatói es lanari működését, néhány meleg es elismeiő szobán. Hivebben és találóbban igy, mint a csengő-zengö bongó szavak, frázisok áradozó árjával. Szerény, de ertekes egyénisége, egyszerű, de p> Idas élete úgy sem tűri a sok beszedet, a hosszan folyó, áradozó szavakat. ügy véljük, hogy szinte híven jellemeztük is mar a fenti egyszerű és mégis sokat jelén tök szavakban, ho6y a távozó „kizárólag hivatásának s a főgimnáziumnak élt.'“ Az 1913—14. tanév kezdeten jött nagykárolyi főgimnáziumunkhoz igazgató-tanárnak Kolozsvárról. Az, érkező a helyett, hogy a várost megismerni s a város közönségevei megismerkedni óhajlott volna, visszavonult igazgatói irodájába, beletemetkezett az akták tömi gebe, s belemerült azok tanulmányozásába s igy megismerve a főgimnázium életet a hiteles iratokból, egyben mindjárt rendbe is hozta-szedte az igazgatói irodát, a maga tetszésének es természetének megtelelőleg. E közben rendezett, elintézett több ügyet, igy pl. rendezte a főgimnáziumi alapítványok fontos ügyét is. Mig igy irodájában példás rendet teremtett es tartott, a főgimnázium egész bel- ügyét is sok tekintetben átalakította s uj alapokra fektette. Mint igazgatót, minden a főgimnáziumot érintő kérdés, sokszor a jelentéktelennek látszó is, érdekelte s kész volt azonnal szólni-beszélni, vagy tollat ragadni s írni, felvilágosítást adni a lapok hasábjain. Hogy mint tanár, mily pontos és gondos volt az előadások tartásában, a mondottakból következik. Előadásain az őt jellemző világosság, nyíltság, mindent megérteni és megértetni akaró hűséges tanítói buzgóság és gondosság jellemezte. E mellett — nagy elfoglaltsága dacára — ha valamelyik tanártársát helyettesítenie kellett, rögtön sietett annak osztályába, bármely tantárgy következett. Ott volt s ott akart ő lenni a gimnáziumban, mindenütt s minden ügynél, minden dolognál, mert lelkiismerete sugalta és diktálta, hogy ő neki ott kell lennie és cselekednie. Ha a körülmények kívánták, készséggel magára vállalt oly teendőket és kötelmeket is, amelyek talán nehezére estek, mert nem érezte magat azokban hivatott mésternek. így a múlt tanévben — mert nem volt aki teljesítse — elvállalta s nagy türelemmel tanította a müénekel, vezette a fögimnáziumi énekkart, mely az ünnepélyeken nyilvánosan is szerepelt, általános tetszést aratva. Nagy tevékenységét, muukaked- vet és készségét eléggé s egyben híven jellemzi, hogy mig idejövetelekor az 1913->-l4. tanévben csak heti 3 órában tanított, a múlt 1917—18. tanév folyamán heti 13 tanórát adott, a többlet órákért — úgy tudjuk, seramivel sem honoraiva. A város nagyközönségével csak a nyilvános főgimnáziumi ünnepélyeken tartott előadásai s beszédei utján érintkezett. Minden fontösabb, nyilvános, a nagyközönség bevonásával (arlotl gimnáziumi ünnepélynek Vidako- vich volt az ünnepi szónoka. E bőszedéiben is a tanítói elein dominált, s világosságra, érthetőségre törekedett. Mindig oiy tárgyát választolt és fejtegetett, amely közérdekű s tatáknak es szülőknek egyaránt tanulságos. Az egyéniségét jellemző őszinteségével, nyíltságával és bátorságává! korholta es ostorozta — ha kellett — nemcsak a tanulókat, hanem a szülőket s a társadalmat is. Meggyőződésének férfias határozottsággal kilejezesl adott s Ítéletet mondott egyházi kerdesekben is oly bátorsággal, amely csak az igazságért elő s he- vülő nemes lelkek Tiemes es jellemző tulajdonsága. S mivel minden szavából az igaz meggyőződés hangj i csendült ki hevvel s bátran — a közönség általában á.taianos tetszessél kisérte és fogadta beszeded és elinelkedeseit, a szóló-beszelő élete es példája altat is támogatva es bizonyítva lalván a hirdetett eszméket és elveket. Ö nála valóban szó és tett, eszme és elet, beszéd es cselekedet ritka szép, —• emberileg s emberről szolvar— fönseges harmóniában volt és tündökölt. Érintkezésében a diáksággal, de a szülőkkel s a közönséggel is tálán ridegnek es hidegnek tűnt fel, különösen idejövetelekor s különösen akikkel csak rókán* elvétve, olykorolykor beszelt s érintkezett. Pedig a rokon- erzelmü es gondolkozásu lelkekkel szívesen es melegen és hosszasan es vidáman elbeszélgetett. Ép ezért csak kevesen ismerték a Pesten született s ott nevelkedett komoly, sokszor komor megjelenésű és szigorú tekintetű igazgató lelkenek nemes vonásait, gazdag tulajdonait s szivének jóságát, derűjét es meleget, A legtöbben s általában a nagyközönség a ki. zárólag csak hivatásának élő, zárkózott ter^ FEN YKÉPÉSZETI MŰT EREM! Készítek mindennemű FÉNYKÉPEKÉIT Q- POSZ ZS Q n. 1 fényképész. egyszerűtől a legelegánsabb kivitelig. _______ (Nagykárol/y, Deák-tér é. (Spitz-házbcm)