Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-09-28 / 36. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ mészetü tucjós tanárt látta benne, közelebbről nem ismerte, de sőt félreismerte. Ezért tért egyszerűen napirendre áthelyezése s távozása fölött. Mintha hallanék is a közömbösen kiejtett szavakat: „A mór megtette kötelességét — a mór mehet!“ Távozását azonban az iránta tisztelettel és hálával viseltető komolyabb tanulósereg s a nagy tudását, lelke gazdagságát, szive jóságát, nemes ügybuzgóságát, vasszorgalmát és példás életét ismerő és tisztelő lelkek megértő köre őszintén sajnálja s a távozóra Isten áldását szívből kívánja. Ne szólj szám, nem fáj fejem. (Török mezbe öltöztetett mese egy mindennapi esetről.) — A .Nagykároly és Vidéke“ eredeti közleménye. — Ibrahim, Ali, Bülbül és Szelim egy hivatalban dolgoztak. Hogy hogynem Ibrahim lett csakhamar a hivatal vezetője. A ravasz Ali szive vágya volt hivatalfőnökkó lenni és hogy most Ibrahimot nevezték ki séfté a bobáldi szandzsákba, bizony meglelt Ali szive egy kis keserűséggel. Hogy enyhítse szive fajdalmát, a kártyát kezdte keverni, értve ez alatt azt, hogy az intrikus szerepét vette magára a hivatalban. Volt a hivatalban még két társ, az egyik Bülbül, akit mézes-mázos beszédei, beszédmodoráért a kellemetes Bülbülnek neveztek. Rendes szokása volt azonban a távollévőket mérges fullánkkal megmarni és leszedni mindenkiről a keresztvizet. Valamikor ö is aspirált a séfségre, de miután elröppentek az évek, rezignáltan kimondd, hisz Allah akarta ezt igy, miéR is kapaszkodjam tovább, de azért hátha mégis sikerülni fog s ezért mindvégig reménykedett. Sok mondani valónk Szelimröl nincs, ö inkább a szükséges negyedik kedvéért került a mesébe a ravasz Ali és kellemes Bülbül intrikája révén. Történt, hogy Szelimre igen sokat panaszkodtak az ügyfelek Ibrahimnál s annyira zaklatták őt, hogy nagy mérgesen kijelentette, hogy ő a dolgokon máskent nem tud segíteni, hacsak úgy nem, hogy az ejalet basánál Sze- limnek a kortyogói szandzsákságba való száműzetését fogja kérni. Persze Ibrahim nem volt diplomata. Elszólta magát a hivatalban és a serény Ali, — hogy növessze Allah hosszúra füleit! — akinek éppen elpanaszolta nehéz helyzetét a séf, begyre szedte, mert alkalom- adtán nagyszerűen fel lehet ezt használni s Szelimet neki lehet uszítani majd Ibrahimnak. Ám amennyire Ibrahim nem volt diplomata, éppen annyira diplomata volt a ravasz Ali és igy okoskodott: én a háttérben dolgozom, és nem egyenes, hanem oldalozó offenzivát fogok alkalmazni, ezért majd a kellemes Bülbült fogom mozgatni a saklablán. Így is történt. Mikor aztán egyszer nem sikerült Almák előterbe jutnia, a hivataltársak bizalma elfordult ugyanis tőle, Ibrahimra megharagudott s e haragjában megszületett a terv, Ibrahimot ki kell készíteni, hadd legyen nagyobb respektussal az alárendeltekkel szemben és az öregebbeket jobban becsülje meg s ne legyen elbizakodott, ha bírja is a fiatalság bizalmát, nem szabad a fenyöszálakat az égig nőni hagyni, s fogadást tölt Mahumed koporsójára, hogy beadja a deftert Ibrahimnak. Nem érezte magát jól a ravasz Ali és addig szinte étvágya sem volt, szinte búskomorságba esett, inig egyszer mindent el nem mondhatott a kellemetes Bülbülnek. Bülbül is ferde szemmel nézett Ibrahimra s bár kijelentette sok helyen, hogy ő azt se bánja, ha felette akár az ostoba Naszreddin, akár a széllel- bélelt Sehabeddin, akár a szemérmetlenül előretörtető Abdullah van, akár a fejét fennen hordó Ibrahim, valakinek csak elsőnek kell lenni és ha ő pontos a kötelmek végzésében, még Bajazidtól, a főbasától sem fél, kinek szemei pedig villámokat szórnak, hát még menynyire nem fél ö Ibrahimtól, ettől az egyszerűen szimplex alaktól. És a ravasz Ali jól számított. Kellemetes Bülbül csak úgy itta a szavakat, mik oly mézédesen folytak Ali ajkáról, mellyel mérgezett, mint az indián méreggel bekent nyílvessző. És Bülbül alig várta a hajnal hasadását, hogy elmondhasson mindent Szelimnek, akit bár ő se sokra taksált, de most nagyszerű alkalom lévén, rögtön kiválónak deklarált, hogyhát mégis csak disznóság, hogy egy érdemekben gazdag és tisztes öregről ez a hetvenkedő Ibrahim igy mert nyilatkozni. Sze- lim mindent megludott és Szelim igen helyesen tudomására hozta Ibrahimnak, hogy mindent elmondtak, amit ő róla, Szelimröl nyilatkozott. Kioktatta alaposan az öreg Szelim ezt a magát nagyon is beképzelt Ibrahimot, hogy itt valóságos abderai állapotok vannak, hogy mint séfnek a szájára lakatot kell tennie, meg aztán ő is tud beszélni, no de . . . Ibrahim szörnyüködvo hallgatta Szelim szavait s szivében megbocsájtott Szelimnek, látván, hogy itt a ravasz Alinak és a kellemetes Bülbülnek mahinácíói vannak, bizonyára frigyre léptek Ibrahim kesoritésére a tűz és viz! Ibrahim bocsánatot kért Szelimtől, aztán csendesen megjegyezte, hogy itt éket akarnak valakik verni, hogy aztán arra hivatkozhassanak, miszerint Ibrahim az ő tapintatlanságával ösz- szeférhetetlen békebontó akadályozza a hiva talbeli szívélyes együttműködést, ergo jó volna, ha az ejalet basája útilaput kötne Ibrahim lába alá és elcsapná őt az alájbégség- től s aztán talán az ő szivük vágya is teljesedésbe menne, valamelyikük beleülhetne a nagyon jól jövedelmező ziametbe. Nehéz, sőt kínos volt a jelenet Ibrahim és Szelim között kétségkívül, de nagyon tanulságos volt Ibrahimra, aki mikor magára maradt, igy fohászkodott Allahhoz : Oh Allah, adj erőt, hogy jobban tudjam szivembe zárni azt, amit gon dolok, jobban tudjam elmém és szivem ajtaját, számat fékezni, mert ime tiem fájna most a fejem, ha követtem volna a korán tanácsát, hogy hétszer rágjad meg a szót, mielőtt azt kimondod. Ne szólj szám, nem fáj fejem. És maradt azért az ő hivatalában továbbra is Ibrahim és ott maradtak mellette továbbra is a ravasz Ali és a kellemetes Bülbül, de óh csodák csodája, Allah meghallgatta Ibrahim könyörgését s megajándékozta őt ravaszsággal és kellemetességgel, hogy mint séf egy személybe» egyesi'se a másik kettő kiválóságait és adott erőt is neki, hogy követhesse a korán bölcs tanácsát, s ime Ibrahim ezentúl nem hétszer, de hetvenhótszer is megrágta a szól, mielőtt azt kimondotta, főként ha azok személyes vonatkozásuak és erre nagy szüksége van Ibrahimnak, mert a ravasz Ali és kellemetes Bülbül nem adták még fel reményeiket, hogy megszabaduljanak Ibrahimtól. Ibrahim óvatosabb és bölcsebb lett, ezt Szelimnek köszönhette, aki igy nyitotta meg Ibrahim szemeit, hogy lásson. Szelim akaratán kívül is nagy jót tett Ibrnhimmal, bár Szelim nem mondta meg, kitől hallotta mindazt, mégis gyorsan kiviláglott az Allah kegyelméből és jóságából. * Gyakori történet ez és óh olvasó ! kövessed ne a régi, de az uj Ibrahim példáját s te is rágjad meg a szót, mielőtt kimondod, főként ha embertársaidról szól, mert nem tudod, nem tudhatod azt, hogy nincsenek e körötted ravasz Alik és kellemetes Bülbülök, akiknek legelső dolguk lesz nyilatkozatodat elmondani annak a Szelimnek, kiről nyilatkoztál. Fékezzed a nyelved, hogy aztán ne fájjon a fejed! Legyen Ibrahim esete rád nézve is tanulságos, tanulj más kárán, mert csak igy foglak okosnak tartani. Irta: Ibrahim. HÍREK. Személyi hir. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester hivatalos ügyek elintézése céljából f. hó 30-án reggel a fővárosba utazik. Eljegyzés. Nagy János debreceni vaskereskedő eljegyezte özv. Szabó Aladárné úrnő leányát, Margitot, Debrecenben. Varmegyénk állandó választmánya szept. 2-án d. e. 10 órai kezdettel ülést tart, melynek tárgya az 1919. évi házi költségeiőirányzat. Penztárvizsgálat. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester Dr. Adler Adolf kir. tanácsos h. városi tiszti főügyész társaságában ma megvizsgálta a városi házi-, gyámi-, rendőrhatósági- és közélelmezési pénztárt és mindent rendbenlevőnek talált. Jubileum. Az „É. U.“ közlése szerint folyó évi szeptember hó elsején fogja a róm. kath. plébánia templomban Récsei Ede, házfőnök ünnepelni felszentelésének 25. évfordulóját azzal, hogy ünnepi szentmisét fog celebrálni. Az ünneplésre meghivatnak a püspök Ur Ő méltósága, a kerületi papiág és a városi ma- gistratus. Nyilvános nyugta Kiss Jinos gazdálkodó helybeli lakos egy lővételböl kifolyólag Schvartz Ignác helybeli fuvaros állal 200 koronát.fizet- telett a helybeli szegények szamára oly utasítással, hogy ebből 100 K a keresztény vallásu szegényeknek, 100 K pedig a zsidó vallásu szegényeknek jusson. Amidén ezen 200 K ának főszerkesztőnk kezeihez történt lefizetését ezennel elismerjük, jelezzük, hogy a pénzt rendeltetési helyére juttattuk. Szerkesztősig. Cukorügyben. Tisztelettel kerem türelemre az Ínséges idő miatt aggódó és nyugtalankodó méhésztársaimat, mert a cukor mielőbbi kiutalását ismételten illetékes helyen megsürgettük. Ez ügyet nagyban késleltette több vidéki méhésztársunk, kik a hozzájuk kitöltés végett küldött cukorkérelmi ivat meg a mai napokban küldöttek csak vissza hozzánk. A dohány kiosztását már a napokban remólheljük, miről is a méhésztársakat idejében értesíteni fogom. Berey József, ügyvezető-titkár h. Katonahalál. Kaláncza György óberurkowi (Bukovina) születésű 18 ik jág. bat.-beli katona f. év aug. 21-ón a helybeli városi közkórházban tüdőgümőkórban elhalt. Az áll. polg. leányiskolában a beiratások szept. 2., 3. es 4-én délelőtt 8—12 ig tartatnak meg. Ugyanezen napokon délután 3—5-ig a rendes tanulók javító és felvételi vizsgálata szept. 5-én 8—12-ig a magántanulók javító- vizsgálata. Igazgatóság figyelmezteti a tanulókat, hogy rajzszereket, rajzlömböt előre be ne szerezzen, mert kilátásban van, hogy ezen tanszerekről mérsékelt és méltányos árban az Orsz. paed. Könyvtár és Tanszermúzeum elnöksége fog gondoskodni. Nyilvános nyugta. Gócs Ferenc ur Sza- niszlóról 100 koronát küldött a helybeli „Hadi- árvaház“ alapja javára. Amidőn ezen összegnek pénztárunkba való beérkeztét ezennel elismerjük és nyugtatjuk, az adományozónak nemes adományáért hálás köszönetét nyilvánítja : A Vöröskereszt-egyesület helybeli fiókjának vezetősége. Beiratások. A nagykárolyi áll. polgári fiúiskolában a beiratások szeptember hó 2., 3., 4. és 5. napjain délelőtt, a javitóvizsgála- tok pedig ugyanezen a napokon délután fognak megtartatni. Zenetanfolyamra beiratkozások Jacobovics Júliánál szept. 1. 2. 3. és 4-én d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig tartatnak. Beiratkozni lehet: csoporttanitásra, ma- gánleckére és az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára előkészítő tanfolyamra. A régi növendékek újra jelentkeA uéh. Sternberg Mór és neje sz. Roóz Nina alapítványból f. évi szeptember hó 10 ón és a jövő évi 1919. niszán hó l-én, mint az elhaltak halálozási évfordulóján kiosztás alá jön: 1. Négy szegény tanuló részére négy 50 koronás ösztöndíj, két részletben kiosztandó; 2. egy szegény férjhez menendő hajadon részére 200 korona • kiházasitási segély, mely a kedvezményezettnek az esküvő után 1919. niszán hó 2-án fog kiadatni. Ösztöndíjra pályázhatnak helybeli Mózes vallásu, erkölcsös magaviseletü, vagyontalan elemi iskolai vagy gymsiumi tanulók és 18 éves kort elért hajadonok. Pályázók hiányában az alapítvány kamatai más jótékony célra fognak fordittatni. Kellően felszerelt és szegénységi bizonyítvánnyal támogatott kérvények a helybeli izr. hitközség elöljáróságához legkésőbben 1918. évi szeptember hó 5-ig reggel nyújtandók be. — Nagykároly, 1918. aug. 16. Sternberg Lipot, mint a fenti alapitó kezelője.