Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-04-17 / 17. szám
X XXXVI. évfolyam. Nagykároly. 1918. április 17. 17-ik szám. fsfSeiS jelenik minden sjcerdán. Előfizetési árak: Egész évre ............................]2"— Fé lévre................................6'— Ne gyedévre........................3' — Ag yes szám. . .....................—'30 Ts nittíknak egész évre . . 10'— kor Főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Réiei Károly. Laptulajdonus es kiadó: a „Nagykárolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-uteza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 Üli. Kéziratok nem af:tn&!r vissz. A magyar nyelvhez kötőn válasziójog. A „Pesti Hírlap“ ápril hó 11-iki szárra „Falussy Árpád a magyar nyelvhez kötött választójog mellett“ cim alatt ezeket irta: „Falussy Árpád, mint egyike azoknak, kik a választójogban a magyar nyelv jogának érvényesülésót hosszú idők óta követelik, nem tagadja, hogy aggodalmai voltak a választójogi javaslattal szemben, mert eredeti szövegében nem tartalmazta a magyar nyelvnek olyan érvényesülését, amelyet a magyar állam jövője érdekében feltétlenül szükségesnek tart. Nem akar a nemzetiségek.. iránt igazságtalan lenni, mert nem az ö, hanem a mindenkori kormányok hibája az, hogy ötven év óta kellő iskolák hiányában nem tanulhatták meg az állam nyelvét. Méltányosan kell a kérdést meg- , oldani és ezért örömmel üdvözli az igazságügyminiszter módosítását. Helyesli, hogy a kérdést az Apponyi-féle népoktatásügyi törvény végrehajtásával oldják meg és reméli, hogy tíz év leforgása alatt Magyarország nemzetiségi választói igyekezni fognak az állam nyelvét szóban és írásban elsajátítani, ami nemcsak a magyar kultúrának, hanem a magyar nemzeti állam épségének és souverenitásának is megerősödését fogja biztosítani. Ebben a reményben a hasonló állásponton levő képviselőtársai nevében is kijelenti, hogy a módosításokat elfogadja“. íme rövid foglalatja a Falussy Árpád, választókerületünk országgyűlési képviselője által az országgyűlés képviselőháza által kiküldött válaíZtójogi bizottságában elmondott beszédének. Falussy Árpád nemcsak Szatmár- vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlésén tette meg indítványát, hogy a mostani beszédjében is jelzett irányban írjon fel a vármegye közönsége az országgyűlés képviselőházához, — a mi egyhangú határozattal meg is történt, — hanem a függetlenségi és 48-as pártban, később a 48 as alkotmánypártban és a választójogi bizottságban is küzdött, agitált és kardoskodott ezen eszme mellett és az ő és hasonló állásponton levő képviselőtársainak köszönhető, hogy ez az elv végre diadalra jutott. És itt kijelentjük, hogy valóban nem lehet megérteni azt, hogy miért kelljen magyar embereknek magyar emberekkel szemben küzdeni ezen elv érvényesüléséért. Az egyszerű, becsületes, magyar gondolkozásunk azt diktálja, hogy nem érdemli meg az a honpolgár, hogy az alkotmányos jogok gyakorlatának részes legyen, ha nem méltatja azt az államot, melynek tagja — arra, hogy annak anyanyelvét elsajátítsa. És e tekintetben beszélhet bárki, bármit! Magyarországnak magyarnak kell lennie! Ez az alapelv. Aki itt él, itt élvez jogokat, oltalmat: az legyen magyar, vagy ha nem akar azzá lenni, hacsak itt akar tartózkodni, az ne kívánjon részt venni az alkotmányos jogok gyakorlatában, az tekintse magát itt vendégnek, ki elmehet bármikor, de el is küldhető bármikor ! Minden nemzetnek, úgy mint az egyesnek, megvan az önvédelmi joga. Minden nemzet elvárhatja azt, hogy aki az ő nála az állampolgárokat megillető jogokat gyakorolni akarja, legyen állampolgára, legyen vele egy a nyelvben, egy az érzületben. Avagy eltűrné Franciaország, Anglia vagy Németország azt, hogy idegen nydvü állampolgára legyen? Mit csináltak ezek a kultur nemzetek a nyelv tekintetében, a nemzeti kultúra tekintetében? Jutott-e valakinek eszébe rosszaim azt, hogy egy nemzet a fiait igazi fiaivá akarta tenni? És ha jutott? Nem lehetett-e odakiáltani a „Salus repiublicae lex esto“ elvét? Az állam csak azt taitozik vizsgálni hogy állami szempontból mi magasabb érdek. Ez a legmagasabb érdek a domináló és irányadó ! Ezt a kérdést nem lehet, nem szabad keztvüs kézzel elintézni, ebben meg kell nyilvánulni az állami hatalomnak, az nralkodó faj hatalmi erejének, itt nincs kitérés, az ország jövőjének biztosításáról van sző ! Mert az az idegen ajkú egyén, ha használja egyszer a magyar nyelvet és érintkezik a magyarsággal, az érzelemben lassankint átváltozik, utódai már egészen magyarok lesznek, ez a magyar nyelv, a magyar föld, a magyar becsület ereje! Ezt az erőt pedig magasabb állami szempontból rá kell oktrojálni azokra, kik ebben az országban élni, jogokat gyakorolni és az ezer éves Magyarország hű fiaival egyenlő bánásmódban részesittetni óhajtanak. A választói jog kiterjesztése kérdését félre tenni nem lehet többé. Ez utat tör magának az összes rétegeken át! Hiába lesz kormányváltozás, akár rekonstruktió, akár teljes kabinetváltozás, hiába váltakozik esetleg a pártok uralma, a választói jog kitör és eget kér. De a magyarul irás- és olvasástudás ellen is hiába küzd bárki akár párt-, akár hatalmi, akár nemzetiségi vagy bármely más szempontból, az nem fog használni semmit; ebben a kérdésben minden magyar pártnak, minden magyar embernek találkozni kell ! Az államnyelv nem lehet alku tárgya 1 Magyarország jövőjéről van szó! Aki nem tud magyarul, egy átmeneti időszakban lehet választó, az átmeneti időszak lejárta után csak az bírjon választójoggal, aki magyarul Írni, és olvasni tud! Dr. Adler Adolf. _ _ FÉNYKÉPÉSZETI MŰTEREM! Készítek mindennemű FÉHYKÉPEKST G-ITOSIS ZSG11Í fényképész. egyszerűtől a legelegánsabb kivitelig. _____3J_ Nagykároly, Deák-tér é. (Spitz-házban). 4
