Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-06 / 46. szám
XÄXVL évfolyam. 46-ÍK í'n. wapykaroly, «t‘TT. november 6. r Á R S A D A LMI H E T 1 L A P. • Nagylu t oly varos hivatalos hirdetéseinek közlönye. miwdlew »«esprfrars. Előfizetési árak: Egész évre.................... . 12 — kor Félévre ....................... . 6‘— » Negyedévre.................... . 3 ’— r> Egyes szám.................... . —-30 V Tanítóknak egész évre . . KV— V Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Br, Adler Adolf Stédei Károly. I..aptuiajtiufiu:i e» kiadó : „Fíagykaroíyi Petöti-nyomda Részvénytársaság'*. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közüliéinek. Nyilttér soia 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza proklamáció ja a nemzethez. Nemzeti Tanács közli magyarország népével, hogy Budapesten átvette a hatalmat, egyetlen csepp magyar vér sem folyt ki; a király gróf Károlyi Mihályt nevezte j miniszterelnöknek ; a Nemzeti Tanácsból kormány alakult; a katonaság, munkásság, polgárság, vidék felesküdött a Nemzeti Tanácsnak. Budapesten nyugalom van. A Nemzeti Tanács felhívja Magyar- ország népét, hogy szent fegyelemmel, önfeláldozó nyugalommal őrizze meg a rendet. Életbiztonság megóvása a legnagyobb érdek, aki pusztít, rombol, a nemzet életét veszélyezteti. A Magyar Nemzeti Tanács a haza üdve, függetlensége, a béke szent érdekében parancsolja meg/ hogy rendben várják be a Tanács utasításait. Magyar Nemzeti Tanács. Határvonalon. A múlt és a jövő határvonalánál állunk. Lelkünk tétován méláz a múltak dicsőségén és a jövendők ígéretes reménységein. A jelen bajait, gondjait, veszedelmeit szinté meg se látjuk. Hazánk sorsa mindig össze volt forrva a lélek sze- retetének belső szálaival. Szeretni a hazát, amelynek földjén bölcsőnk ringott, kenyerünk megtermett, sírunk fog egykor domborulni: reánk nézve szent és nagy kötelesség. Ma, mikor hazánk élete fordulóhoz ért, s mi a múlt és a jövő határvonalán megállunk, nem lehet más kérésünk városunk polgáraihoz, mint az, hogy a hazát az eddigi hűséggel, az apák és ősök hagyományos ragaszkodásával szeressék. E szeretet egyik bizonysága és jelensége, hogy az ország törvényes népkormányát, melynek feladata a nehéz időkben úgyis terhesebb, mint a békés idők csendes napjain, minden engedelmességgel, teljes szolgálatkészséggel, rendtartó engedelmességgel támogassák. Nem volna helyes, nem volna szép, nem volna menthető, nem volna méltó dolog, ha az ország átalakulásának e nehéz belső harcában nem állana mindenikünk teljes odaadással, hátsó gondolatok nélkül a zavartalan rendezkedés, a békés belső átformálódás szolgálatát végző kormány támogatására. Legyünk meggyőződve arról, hogy az uj kornak sorsvivői igaz hazafias lélekkel, hazánk függetlenségének és önállóságának komoly szent akaratával, a társadalmi élet minden honpolgár javát szemmel tartó újjáalakításának nemes szándékával láttak a munkához. De a tisztes célú munkájukat a köz javára s hazánk üdvéi e csakis úgy végezhetik, ha osztatlan lélekkel támogatja őket mindenki, aki a békét, a nyugalmat, a rendet, az alkotó munka felirradását óhajtja. Ma erre kötelez bennünket a hazaszeretet szent kötelessége ! Nagykároly város polgársága csatlakozása a Nemzeti Tanácshoz. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a városháza tanácstermében tartották meg a mindenféle pártból alakult előkészítő bizottság által összehívott népgyülést, amelyen a város polgársága egyhangú lelkesedéssel és mámoros örömrivalgások között csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és annak programmjához. A népgyülés bár kissé izgatott állapotban, de minden nagyobb incidens nélkül a legnagyobb rendben folyt le, szolgálattevő csendőrt és rendőrt nem lehetett látni, arra szükség nem volt, a rendet a nemzetiszinü karszalaggal ellátott ifjúság tartotta fenn, a nagyterem zsuffolásig meg volt telve, az ajtókat nyitva kellett tartani, mert az előtér és a folyosók is telve voltak közönséggel, a karzaton pedig nők foglaltak helyet. A gyűlés végeztével szépen szétoszlott az óriási tömeg és sem a gyűlés után, sem az éj folyamán a gyűlésből kifolyólag semmiféle rendzavarás nem történt. A városháza nagytermében, ahol körülbelül 4000 ember jelent meg, pontban 10 órakor a pódiumon megjelent Debreczeni István polgármester, Dr. Adter Adolf a függetlenségi párt elnöke, Csipkés Károly és Dr. Somossy Miklós jegyzőknek kijelölt polgárokkal. Debreczeni István rövid beszédben üdvözölte a népgyülést, utalt a rendkívüli időkre és ismertetve a történteket, kijelentette, hogy í hozandó határozatokhoz szivvel-lélekkel csatlakozni kíván. Ezután feihivta a.‘népgyülést, hogy válasszon einököt. Minthogy felkiáltás utján többen Dr. Váradi János nevét említették és ez jelen nem volt, egy Drágus István, Dr. Merts László és Görög József tagokból álló küldöttség indult el, hogy meghívja az elnököt. Időközben megjelent a népgyülésen Dr. Falussy Árpád választókerületünk országgyűlési képviselője, ki szintén az emelvényen foglalt helyet. Dr. Váradi János megjelenvén, lelkes éljenzések közölt elfoglalta az elnöki széket és a gyűlést megnyitotta. Beszédében ismertette a mai helyzetet és utalva arra, hogy ami volt elmúlt és most Magyarország jövőjéről van szó, tehát mindenkinek osztály-, vallás-, faj- és nemzetiségre való tekintet nélkül kötelessége közreműködni a független Magyar- ország megteremtésében és a régi rendszer eltüntetésében és a társadalom demokratizálásában, felhívta a népgyülést, hogy nyugalommal, renddel és csenddel igyekezzék biztosítani a testvéries egyetértést, hogy minden magyar ember részese lehessen a kivívott nemzeti függetlensegnek. A beszed befejezésével elhangzott lelkes éljenzések lecsillapulta után javaslatba hozta jegyzőkké való megválasztatásra Csipkés Károlyt, Dr. Somossy Miklóst, Tarcsinszky Káz- rnőrt és Preisz Miklóst. 'Ezután Dr. Somossy Miklós jegyzőt felhívta a Nemzeti Tanács 12 pontból álló programijának a felolvasására, aminek megtörténte után feltette a kérdést, hogy a népgyülés óhajt-e ezen programm alapján a; Nemzeti Tanácshoz csatlakozni ? amire a négyülés lelkes éljenzés mellett elhatározta a csatlakozást. Ezután elnök előadta, hogy az előkészítő bizottság a rendelkezésre álló rövid idő alatt egy rögtönzött névsort állított elő, hogy a Nemzeti Tanács nagy bizottsága kikből állíttassák össze. Kijelenti azonban, hogy ez a lista kiegészítésre szorul, mert abba még belejönnek a katonaság által megválasztandó és delegálandó egyének és belejönnek mindazon érdekkörök és egyletek megbízottjai, kiknek joguk és igényük lehet arra, hogy a Nemzeti Tanácsban legyenek. Minthogy többen elégedetlenek voltak azzal, hogy a lista összeállításához nem lettek meghiva az érdekkörök és testületek, bár elismerték, hogy az idő rövidsége miatt az lehetetlen volt, Luczay János és Sarkadi Sándor azt óhajtották, hogy a népgyülés válasszon egy 12 tagú ellenőrző bizottságot, hogy ennek befolyása alatt egészittessók ki a megválasztottak lajstroma. Az elnök azon megnyugtató szavai után, hogy a kiegészítés úgy fog megtörténni, hogy semmiféle körnek vagy egyletnek a megbízottja nem fog kihagyatni s hogy maga a nemzeti tanács úgy fogja magát kiegészíteni, hogy jogos panasza ezen a cimen senkinek ne lehessen." A népgyülés által a nemzeti tanácsba beválasztattak a következők: Elnökké: dr. Váradi Jánost, tagokká: Acél Ferenc, dr. Adler Adolf, Akkerman Antal, dr. Antal István, Berger Jenő, Baumgartner István, Brichta Miksa, Brach Salamon, Cukor Márton,
