Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1918-11-06 / 46. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Csipkés Károly, Demkó Sándor, Debreczeni István, Drágus István, Dr. Falussy Árpád, Fé- zer János, Fiók Albert, ifj. Gindele lgnácz, Hadadi József, Hancsis Illés, Ilosvay Aladár, Járai József, Jurcsek Béla, Kálnay Gyula, Kiszeli Géza, Kleiner Dezső, Kubinyi Bertalan, Kun István, Kirilla Adolf, Komódi Lajos, Lochmájer Márton, Lukácsovits János, Luczay János, Ma- darassy Gyula, Mangold István, ifj. Matolcsi Sándor, Marián Ferencz, Marchis Romulus, dr. Melinda László, dr. Merts László, Molnár Ignác, Némethi Sándor, Orosz Alajos, Orosz János, Nagy Jenő, Papp Béla, Pénzéi Mihály, Pelcz Antal, Pécsy László, Preisz István, Rá­cséi Ede, Rédei Károly, N. Szabó Antal, Szabó Kálmán, Sallay Lajos, dr. Schneighoffer János, Schönfeld Lázár, Schnébli János, Schnébli Károly, Suba Balázs, Somossy Miklós, Dr. Somossy Miklós, Dr. Sternberg Zoltán, Stro- májer Ferenc, Sarkadi Sándor, Szócska Já­nos, Tarsinszky Kázmér, dr. Tóth Zoltán, Tóth Gusztáv, dr. Váradi Jáno3, Weinberger Ferenc, dr. Vetzák Ede. Ezután következett a csatlakozások beje­lentése: Dr. Adler Adolf a függetlenségi és 48-as párt csatlakozását jelentette be lelkes be­szédben és rámutatott arra, hogy e párt és annak egyes tagjai, köztük maga is közel egy félszá­zad óta küzdenek a most győzelmet aratott eszmék megvalósításáért, Papp Béla az ügy védi kar, Schnéblv Károly lelkes beszédben a Polgári Olvasókör csatlakozását jelentettebe és és indítványozta, hogy a közgyűlés Károlyi Mihály grófot, kit mint a Károlyi grófi családok tagját városunkhoz, mint az ősi, fészekben már némi kötelékek fűznek, valamint városunk fiát dr. Jászi Oszkárt a népgyülés üdvözölje. Drá­gus István a Kossuth Asztaltársaság és az Ipartestület csatlakozását jelentette be. Forgáts Elemér csendőrszázados Szatmárvármegye Ma­gyar Nemzeti Csendőrsége csatlakozását jelen­tette be azzal, hogy miután a csendőrség a hüségesküt már letette, felhívja a katonákat, hogy a hüségeskü letételére a kaszárnyában jelentkezzék. Schnébli János a posta- és táv- irda állomás alkalmazottai, Aczól Ferenc a vasúti tisztek és altisztek, Brichta Miksa a kereskedelmi társulat csatlakozását jelen­tette be. Ezután a közönség átszellemülten éne­kelte el a „Hymhuszt“, melynek elhangzása után egy szebb és jobb jövő reményében, a meghatottság és lelkesedés vegyes érzelmeivel eltelve eltávozott a tanácsteremből. SZÍN íj A műit hét két színházi újdonságáról. Egy eredeti magyar és egy németből for­dított újdonság volt az elmúlt színházi hét eseménye. Múlt kedden Gábor Andor ,A Princ“ c. vigjátéka került előadásra jó szereposztásban, de kissé lanyha előadásban. Ez a kitétel kü­lönösen a bemutatóra áll. A három felvoná- sos újdonság vezetőszerepet, Milikét, Faludi Irén játszotta. Tagadhatatlanul az ő temperamen­tumához illik e szerep és játéka meg is felelt az iró intenciójának, de ha a realizmust, fiatal leányléleknél talán még sem megengedhető túlságos nyíltságot a játékával enyhítette volna, úgy minden esetre az idei legjobb estéi közé számíthatta volna alakítását. Hosszabb léleg­zetű szerepet kapott ez estén Várhegyi Ló- ránd, a társulat siheder színésze. Modorossá­gáról kezd leszokni, különösen jól választotta meg a hangot az első és második felvonásban, de a harmadik felvonásbeli jeleneteiben már bizonytalan volt, nem tudta érvényre juttatni a szerelemre ébredt férj becsületes, önmagát megtaláló egyéniségét. Szép Gyula Vermes Hugója úgy felfogás­ban, mint maszkban helyes és jellegzetes volt, valamint Dorner Jenő aristokratája és Beck Rózsi hercegkisasszonya. Nem volt sikerült estéje sem Neményi Lászlónak, ki erős összeköttetésben állott a sugólyukkal, kinek gazdája ez estén különösen brillírozott, sem Huzella Irénnek, ki a máso­dik felvonásbeli nagy jelenetét elhadarta belső tűz nélkül, sem Bartók Editnek, ki komikai hatást ez alkalommal fisztulázó, s rosszul al­kalmazott beszédmodorával ért el. Remélhetőleg az idény alatt még sokkal jobb előadásban is fogják e darabot látni. A hét másik újdonsága Ascher Leo „Hejehuja báró“-ja volt. Kellemes és kedves zeneszámok sűrűn hangzanak fel az uj operettében, amelynek a társulat szólistái érvényt is tudnak szerezni legfőképen természetesen azért, mert a dalok maguk ügyes zenei alkotások. Thurzó Margit és Takács Antal viszik a főszerepet benne, s mindketten nagy odaadás­sal. Az ügybuzgalom különben sem hiányzik e két színészben, de úgy az énekük, mint a já­tékukban meg van az a különös sajátosság, vagy helyesebben fogyatkozás, hogy egy ugyan­azon estén egy-egy énekszámot, vagy jelenetet teljesen elejtenek. Thurzónak ez estén egy igen sikerült tánca volt Jeneyvel, amelyet a bemu­tatónál háromszor is megismételtetett a kö­zönség. A mellék szerepelt közül jót produkált Dorner, Várhegyi és Fekete a férfiak közül és Neményiné a nők közül. Percnyi Melániának pedig nem való táncos szerep. Az elmúlt színházi hetet hétfőn az „Iglói diákok“ rekesztette be. Az előadás lelkes hangulatban folyt le. A színházi ruhatárról kell egy pár szót szólanunk. Kalapot, botot, esernyőt, felöltőt stb. a földszintre bevinni tilos. Ezt mondja egy nyomtatvány az előcsarnokban. Az igazgatóság azonban ruhatárról nem gondoskodik. Mert ta­lán ruhatárnak mégsem mondható az a bűzös lyuk, hol valami szurtos elárusitónő holmi rothadt almákat, s más hasonló holmikat tart, s az esetleg beadott felöltőket minden felelős­ség nélkül az említett világitatlan karcerbe bedobja. Ez sürgősen rendezendő! (km.) Megnyílt! Megnyílt! Nagykárolyban a Petz János házában rövidáru, diszmü- piSfirS^játékáruház, ahol legnagyobb választék és a mai háborús viszonyokhoz mérten, a leg­olcsóbb árak mellett pontos kiszol­gálással fogom a n. é. közönségnek megelégedését kiérdemelni. Szives o-o pártfogását kérjük o-o kiváló tisztelettel: KERTÉSZ TESTVÉREK rokkant katonák. h ÍREK. Meghívás. Nagykároly város képviselőtes­tülete f. évi november hó 10-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tar­tandó tisztújító közgyűlésre tisztelettel meghí­vom. Nagykároly, 1918. október 25-én. Debre­czeni István polgármester. Tárgysorozat: A városi főügyészi állásnak választás utjáni be­töltése. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél­előtt 9 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya: dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag indítványa, Károlyi Mihály grófnak a város díszpolgárává leendő megválasztása iránt. Személyi hir. Falussy Árpád dr. választó kerületünk országgyűlési képviselője szombat este városunkba érkezett és vasárnap délelőtt 11 órára a város polgárai .egy részéből rögtö­nözve összehívott értekezleten ismertette , a politika mostani állását, kifejtette, hogy a nemzeti tanácsot és az abból alakult kormányt, minden helyen a gazdálkodó állampolgárnak támogatnia kell, hogy ez a békét megteremthesse és a rendet fentarthassa. Indítványára egy je­lölő bizottság küldetett ki a helyi nemzeti tanács megalakítása és a nemzetőrség meg­szervezése előkészítése céljából. Doktorrá avatás. Tóth László ügyvédjelöl­tet — varosunk szülöttét — a múlt hó 25-én a kolozsvári egyetemen doktorrá avatták. Üd­vözöljük ! . Az összes iskolákban a taaitás november hó 15-eu (pénteki napon) fog ismét megkez­dődni. Legújabb hírek: A németek betörtek Dól- tirolba. — Karolyi Mihály gróf dr. iászi Osskár miniszterek a beltárgyalasokra Belgrádija utaz­tak. — Aponyi Albert gróf kijelentette, hogy a politikai életből vissza vonul. — ifj. gróf. Tisza István spanyol betegségből keletkezet tudőgyu- ladás következtében elnunyt. Az uj kormány. Karolyi Mihály gróf a a Nemzeti Tanács ülésén elhatározta, hogy átveszi a kormány vezetését, a továbbiakról pedig az intézkedési jog mindenben a Nemzeti Tanácsot illeti meg. Az uj kormány névsora a kővetkező : Elnök: Károlyi Mihály gróf. Küiügy: Károlyi Mihály gróf. Belügy: Batthyány Tivadar gróf. Kereskedelmi: Garami Ernő. Vallás- es közoktatási: Lovászy Márton. Földmivelésügyi: Búza Barna. Munkaügyi es népjóléti: Kuni! Zsigmond. Közélelmezési: Nagy Ferencz. Hadügy: Lindner Bela vezérkari ezredes. Tárcanélküli nemzetiségi: Jász! Oszkár. Igazságügy : Berinkey Dénes. A pénzügyi tárcát ideiglenesen maga Károlyi gróf vállalj a. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk Gar- nay Sándorné sz. Hulka Ágnes, Garnay Sán­dor köztiszteletben álló polgártársunk neje f. hó 5-én 57 éves korában elhunyt és f. hó 7-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Férjén kivül 5 gyermeke és a nagyszámú ro­konság gyászolja. Szünetelnek a tárgyalások. Az igazság­ügyminiszter az összes bíróságoknál a tárgya­lásokat folyó hó 17-ik napjáig terjedő időtar­tamra beszüntette. Az ifjúság által vasárnapra hirdetett nép­gyülés elmaradt, mert a Nemzeti Tanács felhí­vása alapján úgyis népgyülés volt össze hí­vandó. A Nemzeti Tanács helyi szervezete kedden délután tartotta meg alakuló gyü'ését Dr. Vá­radi János közgyűlés által megválasztott elnök elnöklete alatt. Megható és lélekemelő volt, mikor a tanács tagjai letelték a hüségesküt a következő szöveggel: Én esküszöm, hogy Ma- gyarorszéghoz hii leszek és teljes függetlensé­gét megvédem. Minden erőmmel Magyarország népének javát, szabadságát és haladását fogom i szolgálni. Isten engem úgy segéljeh ! Ezután 1 megválasztották helyettes elnökké : Papp Bélát, alelnökké: Dr. Adler Adolfot, Tóth Gusztávot és Marián Ferencet. Egy alelnöki állást a ka­tonák delegáltja- részére nyitva hagytak. Jegy­zők lettek a népgyülés jegyzői: Csipkés Károly, Dr. Somossy Miklós, Preisz Miklós és Tarcsinszky Kázmér. Kikül­döttek egy szükebbkörü bizottságot, amely hivatva lesz az élelmezési és fabeszerzési kér­désekben a szükséges lépéseket megtenni és a hatóságot ellenőrizni és támogatni. Ennek tagjai lettek az elnökségen kivül és a katona­ság által delegálandó egy, valamint a szociálista szervezet által delegálandó két tagon kivül Baumgartner István, Cukor Márton, Fézer Ist­ván, Jurcsek Béla, Luczay János és Sarkadi Sándor. Ezután elhatározta a tanács, hogy táviratilag üdvözli a nemzeti tanácsot, bejelenti megalakulását és csatlakozását. Jurcsek Béla indítványozta, hogy a hazatérő katonaságnak élelemmel és más szükségesekkel való ellátá­sára gyűjtést indítanak. A maga részéről e célra 50 métermázsa búzát ajánl fel. Dr. Adler Adolf az előbbi indítványt kiegészítéseként in­dítványba hozza, azt, hogy a katonai nyilván­tartásból állapíttassák meg, hogy a hazaérkező katonák közül kinek van szüksége előlegre, pénzbeli vagy más segélyre és milyenre ; erre egy albizottság küldessék ki, egy másik albi­zottság intézze a gyűjtést úgy, hogy legalább hat hónapon át mig a hazatérők a társada­lomban ismét elhelyezkednek, munkát, alkal-

Next

/
Thumbnails
Contents