Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-06 / 46. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Csipkés Károly, Demkó Sándor, Debreczeni István, Drágus István, Dr. Falussy Árpád, Fé- zer János, Fiók Albert, ifj. Gindele lgnácz, Hadadi József, Hancsis Illés, Ilosvay Aladár, Járai József, Jurcsek Béla, Kálnay Gyula, Kiszeli Géza, Kleiner Dezső, Kubinyi Bertalan, Kun István, Kirilla Adolf, Komódi Lajos, Lochmájer Márton, Lukácsovits János, Luczay János, Ma- darassy Gyula, Mangold István, ifj. Matolcsi Sándor, Marián Ferencz, Marchis Romulus, dr. Melinda László, dr. Merts László, Molnár Ignác, Némethi Sándor, Orosz Alajos, Orosz János, Nagy Jenő, Papp Béla, Pénzéi Mihály, Pelcz Antal, Pécsy László, Preisz István, Rácséi Ede, Rédei Károly, N. Szabó Antal, Szabó Kálmán, Sallay Lajos, dr. Schneighoffer János, Schönfeld Lázár, Schnébli János, Schnébli Károly, Suba Balázs, Somossy Miklós, Dr. Somossy Miklós, Dr. Sternberg Zoltán, Stro- májer Ferenc, Sarkadi Sándor, Szócska János, Tarsinszky Kázmér, dr. Tóth Zoltán, Tóth Gusztáv, dr. Váradi Jáno3, Weinberger Ferenc, dr. Vetzák Ede. Ezután következett a csatlakozások bejelentése: Dr. Adler Adolf a függetlenségi és 48-as párt csatlakozását jelentette be lelkes beszédben és rámutatott arra, hogy e párt és annak egyes tagjai, köztük maga is közel egy félszázad óta küzdenek a most győzelmet aratott eszmék megvalósításáért, Papp Béla az ügy védi kar, Schnéblv Károly lelkes beszédben a Polgári Olvasókör csatlakozását jelentettebe és és indítványozta, hogy a közgyűlés Károlyi Mihály grófot, kit mint a Károlyi grófi családok tagját városunkhoz, mint az ősi, fészekben már némi kötelékek fűznek, valamint városunk fiát dr. Jászi Oszkárt a népgyülés üdvözölje. Drágus István a Kossuth Asztaltársaság és az Ipartestület csatlakozását jelentette be. Forgáts Elemér csendőrszázados Szatmárvármegye Magyar Nemzeti Csendőrsége csatlakozását jelentette be azzal, hogy miután a csendőrség a hüségesküt már letette, felhívja a katonákat, hogy a hüségeskü letételére a kaszárnyában jelentkezzék. Schnébli János a posta- és táv- irda állomás alkalmazottai, Aczól Ferenc a vasúti tisztek és altisztek, Brichta Miksa a kereskedelmi társulat csatlakozását jelentette be. Ezután a közönség átszellemülten énekelte el a „Hymhuszt“, melynek elhangzása után egy szebb és jobb jövő reményében, a meghatottság és lelkesedés vegyes érzelmeivel eltelve eltávozott a tanácsteremből. SZÍN íj A műit hét két színházi újdonságáról. Egy eredeti magyar és egy németből fordított újdonság volt az elmúlt színházi hét eseménye. Múlt kedden Gábor Andor ,A Princ“ c. vigjátéka került előadásra jó szereposztásban, de kissé lanyha előadásban. Ez a kitétel különösen a bemutatóra áll. A három felvoná- sos újdonság vezetőszerepet, Milikét, Faludi Irén játszotta. Tagadhatatlanul az ő temperamentumához illik e szerep és játéka meg is felelt az iró intenciójának, de ha a realizmust, fiatal leányléleknél talán még sem megengedhető túlságos nyíltságot a játékával enyhítette volna, úgy minden esetre az idei legjobb estéi közé számíthatta volna alakítását. Hosszabb lélegzetű szerepet kapott ez estén Várhegyi Ló- ránd, a társulat siheder színésze. Modorosságáról kezd leszokni, különösen jól választotta meg a hangot az első és második felvonásban, de a harmadik felvonásbeli jeleneteiben már bizonytalan volt, nem tudta érvényre juttatni a szerelemre ébredt férj becsületes, önmagát megtaláló egyéniségét. Szép Gyula Vermes Hugója úgy felfogásban, mint maszkban helyes és jellegzetes volt, valamint Dorner Jenő aristokratája és Beck Rózsi hercegkisasszonya. Nem volt sikerült estéje sem Neményi Lászlónak, ki erős összeköttetésben állott a sugólyukkal, kinek gazdája ez estén különösen brillírozott, sem Huzella Irénnek, ki a második felvonásbeli nagy jelenetét elhadarta belső tűz nélkül, sem Bartók Editnek, ki komikai hatást ez alkalommal fisztulázó, s rosszul alkalmazott beszédmodorával ért el. Remélhetőleg az idény alatt még sokkal jobb előadásban is fogják e darabot látni. A hét másik újdonsága Ascher Leo „Hejehuja báró“-ja volt. Kellemes és kedves zeneszámok sűrűn hangzanak fel az uj operettében, amelynek a társulat szólistái érvényt is tudnak szerezni legfőképen természetesen azért, mert a dalok maguk ügyes zenei alkotások. Thurzó Margit és Takács Antal viszik a főszerepet benne, s mindketten nagy odaadással. Az ügybuzgalom különben sem hiányzik e két színészben, de úgy az énekük, mint a játékukban meg van az a különös sajátosság, vagy helyesebben fogyatkozás, hogy egy ugyanazon estén egy-egy énekszámot, vagy jelenetet teljesen elejtenek. Thurzónak ez estén egy igen sikerült tánca volt Jeneyvel, amelyet a bemutatónál háromszor is megismételtetett a közönség. A mellék szerepelt közül jót produkált Dorner, Várhegyi és Fekete a férfiak közül és Neményiné a nők közül. Percnyi Melániának pedig nem való táncos szerep. Az elmúlt színházi hetet hétfőn az „Iglói diákok“ rekesztette be. Az előadás lelkes hangulatban folyt le. A színházi ruhatárról kell egy pár szót szólanunk. Kalapot, botot, esernyőt, felöltőt stb. a földszintre bevinni tilos. Ezt mondja egy nyomtatvány az előcsarnokban. Az igazgatóság azonban ruhatárról nem gondoskodik. Mert talán ruhatárnak mégsem mondható az a bűzös lyuk, hol valami szurtos elárusitónő holmi rothadt almákat, s más hasonló holmikat tart, s az esetleg beadott felöltőket minden felelősség nélkül az említett világitatlan karcerbe bedobja. Ez sürgősen rendezendő! (km.) Megnyílt! Megnyílt! Nagykárolyban a Petz János házában rövidáru, diszmü- piSfirS^játékáruház, ahol legnagyobb választék és a mai háborús viszonyokhoz mérten, a legolcsóbb árak mellett pontos kiszolgálással fogom a n. é. közönségnek megelégedését kiérdemelni. Szives o-o pártfogását kérjük o-o kiváló tisztelettel: KERTÉSZ TESTVÉREK rokkant katonák. h ÍREK. Meghívás. Nagykároly város képviselőtestülete f. évi november hó 10-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó tisztújító közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1918. október 25-én. Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat: A városi főügyészi állásnak választás utjáni betöltése. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya: dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag indítványa, Károlyi Mihály grófnak a város díszpolgárává leendő megválasztása iránt. Személyi hir. Falussy Árpád dr. választó kerületünk országgyűlési képviselője szombat este városunkba érkezett és vasárnap délelőtt 11 órára a város polgárai .egy részéből rögtönözve összehívott értekezleten ismertette , a politika mostani állását, kifejtette, hogy a nemzeti tanácsot és az abból alakult kormányt, minden helyen a gazdálkodó állampolgárnak támogatnia kell, hogy ez a békét megteremthesse és a rendet fentarthassa. Indítványára egy jelölő bizottság küldetett ki a helyi nemzeti tanács megalakítása és a nemzetőrség megszervezése előkészítése céljából. Doktorrá avatás. Tóth László ügyvédjelöltet — varosunk szülöttét — a múlt hó 25-én a kolozsvári egyetemen doktorrá avatták. Üdvözöljük ! . Az összes iskolákban a taaitás november hó 15-eu (pénteki napon) fog ismét megkezdődni. Legújabb hírek: A németek betörtek Dól- tirolba. — Karolyi Mihály gróf dr. iászi Osskár miniszterek a beltárgyalasokra Belgrádija utaztak. — Aponyi Albert gróf kijelentette, hogy a politikai életből vissza vonul. — ifj. gróf. Tisza István spanyol betegségből keletkezet tudőgyu- ladás következtében elnunyt. Az uj kormány. Karolyi Mihály gróf a a Nemzeti Tanács ülésén elhatározta, hogy átveszi a kormány vezetését, a továbbiakról pedig az intézkedési jog mindenben a Nemzeti Tanácsot illeti meg. Az uj kormány névsora a kővetkező : Elnök: Károlyi Mihály gróf. Küiügy: Károlyi Mihály gróf. Belügy: Batthyány Tivadar gróf. Kereskedelmi: Garami Ernő. Vallás- es közoktatási: Lovászy Márton. Földmivelésügyi: Búza Barna. Munkaügyi es népjóléti: Kuni! Zsigmond. Közélelmezési: Nagy Ferencz. Hadügy: Lindner Bela vezérkari ezredes. Tárcanélküli nemzetiségi: Jász! Oszkár. Igazságügy : Berinkey Dénes. A pénzügyi tárcát ideiglenesen maga Károlyi gróf vállalj a. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk Gar- nay Sándorné sz. Hulka Ágnes, Garnay Sándor köztiszteletben álló polgártársunk neje f. hó 5-én 57 éves korában elhunyt és f. hó 7-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Férjén kivül 5 gyermeke és a nagyszámú rokonság gyászolja. Szünetelnek a tárgyalások. Az igazságügyminiszter az összes bíróságoknál a tárgyalásokat folyó hó 17-ik napjáig terjedő időtartamra beszüntette. Az ifjúság által vasárnapra hirdetett népgyülés elmaradt, mert a Nemzeti Tanács felhívása alapján úgyis népgyülés volt össze hívandó. A Nemzeti Tanács helyi szervezete kedden délután tartotta meg alakuló gyü'ését Dr. Váradi János közgyűlés által megválasztott elnök elnöklete alatt. Megható és lélekemelő volt, mikor a tanács tagjai letelték a hüségesküt a következő szöveggel: Én esküszöm, hogy Ma- gyarorszéghoz hii leszek és teljes függetlenségét megvédem. Minden erőmmel Magyarország népének javát, szabadságát és haladását fogom i szolgálni. Isten engem úgy segéljeh ! Ezután 1 megválasztották helyettes elnökké : Papp Bélát, alelnökké: Dr. Adler Adolfot, Tóth Gusztávot és Marián Ferencet. Egy alelnöki állást a katonák delegáltja- részére nyitva hagytak. Jegyzők lettek a népgyülés jegyzői: Csipkés Károly, Dr. Somossy Miklós, Preisz Miklós és Tarcsinszky Kázmér. Kiküldöttek egy szükebbkörü bizottságot, amely hivatva lesz az élelmezési és fabeszerzési kérdésekben a szükséges lépéseket megtenni és a hatóságot ellenőrizni és támogatni. Ennek tagjai lettek az elnökségen kivül és a katonaság által delegálandó egy, valamint a szociálista szervezet által delegálandó két tagon kivül Baumgartner István, Cukor Márton, Fézer István, Jurcsek Béla, Luczay János és Sarkadi Sándor. Ezután elhatározta a tanács, hogy táviratilag üdvözli a nemzeti tanácsot, bejelenti megalakulását és csatlakozását. Jurcsek Béla indítványozta, hogy a hazatérő katonaságnak élelemmel és más szükségesekkel való ellátására gyűjtést indítanak. A maga részéről e célra 50 métermázsa búzát ajánl fel. Dr. Adler Adolf az előbbi indítványt kiegészítéseként indítványba hozza, azt, hogy a katonai nyilvántartásból állapíttassák meg, hogy a hazaérkező katonák közül kinek van szüksége előlegre, pénzbeli vagy más segélyre és milyenre ; erre egy albizottság küldessék ki, egy másik albizottság intézze a gyűjtést úgy, hogy legalább hat hónapon át mig a hazatérők a társadalomban ismét elhelyezkednek, munkát, alkal-