Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-10 / 19. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Színház-Mozgó IN fagykár oly, Városi Színház. Szombaxon 13-án Vasárnap 14-én Szerdán 17-én Kellermann regénye nyomán készült Ilrn„ Kötelesség rabszolgái. 1111. számú kötvény. filmfelvétel 6 részben ™ Dráma 4 felvonásban. Detektiv dráma 3 felv. mmm A% AliACIJT. EUkfeamcsieany. Életkép 3 fel vonásiján. Éva fürdökosztümben. Vígjáték. Jön! -»3t i-Csr Jön! Sf Magyar film Ti© NilllOII Jaidii« Kiss József nagyhírű költőnk balladája —— után készült felvétel. — van. Nagyobb alap és tartaléktőkével bíró intézet nagyobb és olcsóbb hitelt élvez a kiadások aránylag kisebbek, az erő­források nagyobbak, a bizalom nagyobb és az üzletkör lehet szélesebb. De ha erről még mostanában ko­molyan nem lehet még szó — hárha a függöny mögött e tekintetben már egye­sek között tárgyalások folynak is, milyen célszerű lenne az erők legalább egyré- szének az összesítése. Ha pénzintézeteink között az egye­sülési hajnal még nem mutatkozik, keresni kellene a módot arra, hogy kö- zöz vállalatokban találkoznának s itt használnák fel betéteik egy részét és gyümölcsöztetnék. Keitös hasznuk lehetne ebből. Elő­ször uj jövedelmi forráshoz jutnának, amiáltal a bevételek emelkedését érhet­nék el, másrészről egy uj adóalap létesí­tésével a városi ügyis nagyon súlyosnak mondható pótadó leszállításához nyújta­nának segítséget. Pénzintézeteink vezetői között sok a praktikus és ügyes ember. Csak az érdekellentétek leszállítására, egy kis közös érdekeksphera létesítésére kellene törekedni s akkor azzal a tizenhét millió betétnek egy jelentékeny részével egy kis jó akarat mellett lehetne teremteni egy, vagy né­hány oly vállalatot, ami pénzintézeteink mérlegét tetemesen megjavítaná és e mellett a köznek, városunknak is jó szolgálatot tenne, de jó szolgálatot tenne maguknak az intézeteknek, valamint a részvényeseknek az által, ha uj adóalap létesítésével a városi pótadót ielehetue szállítani. Uj intézmények megteremtése nélkül a betétek emelkedésével emelkedik azon pénzintézetek gondja is, amelyeknek nagy betétjük van, mert gondot ad az, hogy hogyan adhassák meg a betevőknek azon kamatot, amelyet azok igényelnek, akkor, mikor nincs a betétet hová fordítani, nincs hol gyümölcsöztetni. Az összes helybeli intézetek, részvényeseinek és különösen vá­rosunk polgárságának kiváló érdeke tehát az, hogy pénzintézeteink összefogjanak és valami intézményt, vagy vállalatot teremtsenek, ami által uj jövedelem forrásra tesznek szert és a betéteket gyümölcsözőleg elhelyezhetik. Dr. Adler Adolf. fiiadó urilakás Akácfa-utca 2. szám alatt levő mely áll 3 szoba, konyha, spájz, üveg­veranda és mellékhelyiségekből azonnal kiadó. Értekezhetni ugyanott. A hadiárvákért! Nagykároly, 1916. május 10 E rémes és véres, ez igazán vérzivatos hosszú háborúnak legszánandobb áldozatai a megvakult, s a csonka-béna hősök mellett kétségkívül az édes apát is elvesztett gyerme­kek, az árvák, a hadiárvák. Szomorú az árva sorsa mindig, de mennyivel szomorúbb most e szomorúsággal teljes időkbeu, mikor annyi csa­lád édes boldogsága semmisült meg, omlott össze teljesen ! Amikor „gyászfátyoloktól fekete a föld ; vértői piros és könytől csillogó“ 11! Nem kell most az árva gyermekek szomorú sorsá­ról költők ajka által fájdalmas érzéssel meg- énekelt szavakkal szólanunk, hogy meglágyít­suk a sziveket s részvétre és áldozatkészségre hangoljuk. Érzőbbek, fogékonyabbak s áldo­zatosabbak azok e borzalmas időkben. Annyi iéiak gondol, annyi szem tekint most a hadi Árvákra, akik — az igazán szegények — még nem is tudjak igen felfogni, megérteni: mi az árvának lenni; nélkülözni a puha fészek: a szülői hajlék áldott melegét, az édes anya gondviselő kezel s az édes apa őrködő szemet. <jk talán még csak abban látják s érzik a nagy csapást, a végtelen veszteséget, az árvaságot, hogy „puszta a ház, hideg a szoba“ s oly sokszor: »nincs kenyer, nics kenyér!“ Természetes tehát, hogy az állam, a vármegye, a városok, a társadalom s t alán elmondhatjuk, hogy mindenki a hadiárva gyermekek szomorú sorsán résztvevő, meleg szivvel siet enyhíteni, segíteni. Az ő érdekük­ben indult meg országszerte a mozgalom, amely bizonyára a kívánt eredményre vezet. — Városunk is, — annak minden nemes esz­méért melegeu érző közönsége — méttókepen óhajt reszt venni a segítő szeretet e fenséges munkájában is. Az adakozások, továbbá hang­versenyek és előadások jövedelmei mind-mind e celt szolgálják. Jól tudjuk, hogy a közönség jósága, adakozó készségé rendkívül igénybe van most véve a sok és sokféle, tagadhatatlanul mind jó célú hadi intézmények támogatása terén. Ép ezért az adakozókészség olyan módjáról is gondolkoztak a magasztos célok megvalósi- tásat hőn óhajtó nemes lelkek, amelyek révén aránylag igen csekély anyagi áldozattal hatal­mas eredmény volna elérhető. Ilyen mód az is, amelyet a nagykárolyi gör. kath. magyar­egyház kiváló, páratlan buzgalmu és áldozatkész lelkésze: Szócska János esperes proponált s amely alapon immáron száz meg száz gyöngéd női és ifjú leánykéz fáradozik serényen a magasztos cél megvalósítása érde­kében. A proponált terv az, hogy gyüj- tessenek össze a csaknem minden háznál l«vö kézimunka készítésből fennmaradt s félretett hulladékok, (színes pamut, szallag, szövet stb. darabok, illetve darabkák,) amiknek értékök már alig van s a háziak mi hasznát sem ven­nék. Ezekből azután a hozzáértő kezek részint hasznos célt, részint dísztárgyul szolgáló dolgokat alakítsanak s készítsenek s azok áruitassanak, illetve sorsolhassanak ki. E célra az indítványozó azonnal felajánlott s át is adott anyagi tehetségé­hez igen nagy összeget: 80 koronát. Az eszmét a polgári leányiskola igazgatónője és tanárnői kara örömmel fogadta s melegen felkarolta a tanítványokkal együtt s immáron néhány hét óta serényen folyik az anyaggyűjtés s a fel­dolgozás munkája a buzgó tanárnők bölcs vezetése mellett. Amint értesülünk, igen sok család szives készséggel adja át az említett kézimunka maradékokat, ezenkívül sokan kész tárgyakat is ajándékoznak vagy otthon készí­tenek. Mind e tárgyak a tanév végén tartandó nagyobbszabásu ünnepély keretében lesznek kisorsolva. Örömmel emlékezünk meg a tálán még nyilvánosságnak nem is szánt tervről s annak megvalósításán szerényen és serényen fáradozó nemes szivekről azon reményben, | hogy a közönség érdeklődését felkeltve, hozzá­járulunk mi is a szép terv megvalósításához. íme egy igen bölcs mód, hogyan siethe­tünk a hadiárvák szomorú sorsának enyhítésére, j E terv szerint szinte minden község, minden város, hozzájárulhat, az oly fontos eszme meg­valósításához. A jó példa bizonyara nagyon sok helyen talál követőkre. Találjon is! í Jön! Jen!. S i IS Öli JUDIT. I HÍREK. Meghívó. 4372-916. Nagykároly r. t. város képviselőtestület 1916. évi május 14 -én délelőtt 10 órakor a városháza tanács­termében tartandó rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1, Előterjesztes a negyedik ha- diköicsönböl <i város közúti pénztárában kezelt. Féüioeka es Gyklopsz útburkolat megújítási alapjavára 24.000 kor. névértékű 6-%0lt-oa kincstári jegy vagy 2200 korona névértékű 6"/0-os kölcsön kötvény jegyzése iránt. 2. Ja* novits Pál és dr. Janovits Jenő kérelme a városi színházban mozgófénykép előadások tartására kötött szerződésüknek Kerekes Vil­mos nagykároiyilakosm átruházásához hozzát járulás iránt. 3. Vagner Mária kerélme leéget- házának az építési szabályrendelettől eltérő ideiglenes felépítésének engedélyezése iránt. 4. A városi közkórházi tisztviselők kérelme a városi tisztviselők nyugdíj intézetbe felvételük iránt. 5. Nagy Lajosné Magtúr-u. 11 sz. telké­ből utcához csatolt telekrészlet kártalanítási árunak megállapítása. 6. Települtek nagyká­rolyi iletőségének elismerése és a telepedési dijak kirovása. 7. Metényi Anna és törvényte­len gyermeke illetőségi ügye. 8. Szilágyi Mária és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 9. Makai Mária és törvénytelen gyermeke illető­ségi ügye. 10. Folyó ev ápril havi pénztár- vizsgálat eredményének bejelentése. 11. Az építési szabályrendelet 32 §-ának módosítása. Nagykároly, 1915 május 6-an. Néma, h. pol­gármester. Személyi hirek. llosvay Aladár vár­megyénk alispánja hivatalos ügyek elintézése céljából szombat este a fővarosba utazott, ahonnan kedden érkezett vissza székhelyére. — Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester, vasárnap hivatalos ügyek elintézése céljából a fővárosba utazott. A püspök hadi kölcsöne. Dr. Boro- missza Tibor szatmári megyes püspök a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél a szatmári püspöki javadalom részére a negyedik hadi kölcsönből 1.000,000 koronát jegyzett. Áthelyezés. Simkú Géza volt nagy­károlyi pü. ig. tisztviselő kijelenieg Szombat­helyen pénzügyi titkár Budapestre helyeztetett át a központi dij s illetéiiszabási hivatalhoz. Vármegyénk állandó ▼álaszmánya a f. hó 25-én tartandó rendes vármegyei köz­gyűlés tárgysorozatába félvett ügyek elintézése céljából f. hó 24-én d. u. fél 4 órai kezdettel ülést tart. Évzáró a főgimnáziumban. A hely­beli fögimn. ifjúsága f. hó 20-án d. u. 5 óra­kor a torna teremben évzáró ünnepet tart. Műsoron lesz' ének, zene, szavalat és Vidáko- vich Dániel igazgatónak a tanévről szóló be­számolója továbbá kihirdeti a pályázatok ered­ményeit és kiosztja a jutalomdijakat. Belépti dij 1 K. Az ülőhelyek számozottak Jegyek Braneczky József tanárnál előre válthatók Részletes műsort legközelebb hozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents