Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-10 / 19. szám
u NAGYKÁROLY ES VIDÉKE Jön ! Sti«Öli JUDIT. Jön ! Jótékonyáéin műkedvelő- Csanáioson. Múlt hó április 24-én husvét másod- napján főt'sztelendö Rónay István plébános ur védnöksége alatt minden tekintetben, úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sikerült jóiekonycéiu műkedvelő előadás volt. Szinr került egy alkalmi darab „A háború gyötrel inéi“ címen amelynek szereplői közül első sorban kiemelendő Spisák Istvánná, Júlia anyja szerepében, aki meglepő biztonsággal, s helyes felfogással töltötte be szerepét. Ludescher Gi- j zelia mint Julia, szerepét eltalálva nagyon j ügyes és kedves volt. Ezután Tempfly Mariska kit első helyen is említhettünk volna, két különböző szerepében igen gyakorlott rutinnal feltűnően jó volt. Tempfly János Lenkey ügyvédet, Soltész József Rózsavölgyi üzletvezetőt kifogástalanul személyesítették. Scheck Tériké és Tempfly Mária kisebb szerepekben szintén igen jók voltak. E darabot megelőzően szavalatok voltak melyek közül első helyen Dorner Maliid tanítónő „ Arcvonal változtatás“ cimü alkalmi szavalatával, s hivatásos tudásával valósággal magával ragadta a közönséget Utána Volschitz öelluska bájosan remekelt. Végül Czier Margit és Czier Teréz általános tetszést aratták Az előadás rendezéséért mely a csanálosi tanitók hadiárváinak javára volt tartva az oroszlánrész Rokk Gizi tanítónő főérdeme, ki fáradságot nem ismerő odaadással. és nagy gyakorlottságra \álló tudással, s igazán nagy művészeti érzékkel és figyelmes- seggel tanított be minden egyes szereplőt. Isten jutalmazza fáradságáért, mely anyagilag is szép sikert eredményezett. Végül főtisztelendő Rónay István védnök ur kedvesen megvendégelte a szereplőket. S így mindenki kellemes emlékkel távozott. L. J. Adományok. Reszege 71.08 Mezőpetri 100, Penészlek 33.20, Mezőterem 50, Nagy- majtény 300, Rodoky Kálmán 100 Gilvács 100, Mezőfény 55.30, Csanálos 83.80, Érdengeleg 48.18, Érendréd 115, Szaniszló 16, Kraszna- szentmiklós 27.80, Szabó János 5, Bucsák Mihályné Dr. Falussy Alajos alkapitány utján 20, Adamecz Ferenc Dr. Vetzák Ede utján 50 Nagynyires 47.90 Szinérváraljai körjegyzőség a hadiárvaház részére 15.90 Tóth Sándorné nagykárolyi lakostól befolyt sertés eladásból jogtalanul felvett összeg 2, Péchy Lászióné úrnő gyüjtőivén befolyt 54, Péchy Magda 20 Gyüjtőszekrényekből 12.36 WTber Tibor 30 Vanyóczky Mihály kaplonyi lakos 4, Ft. Rónay í István csanálosi rk. plébános 50 korona. Aratási előkészületek. Az idén szó katlanul korán következik majd el az aratás. Nem igen volt még arra példa, hogy a rozs már áprilisban kalászoljon, az idén pedig oszágszerte kihányta kalászát. Kedvező időMozgóban bemutatásra kerül május hó 13-án szombaton. Rendőrségi hírek. Március vége felé Ungvári Zsigmöndné és Pap Imréné nagykárolyi lakosokat egv ismeretlen vasúti fékező hamis fautalványokkal megcsalta. Nevezettek feljelentésére az ismeretlen egyén ellen rendőrség a nyomozást folyamatba tette és sikerült az illetőt Molnár Zsigmond debreczeni lakos személyében Szatmáron letartóztatni s a kir, ügyészségnek atadni. — A ináv. állo- állomásfőnökség feljelentést tett a vasút tulajdonát képező villamos körtéket s egyébb villany felszereléseket lopkodja. Hosszas nyomozás után sikerült a tettest Reményi Kálmán volt nagykárolyi segédfékező személyében kideríteni, aki a vasúttól még egyébb tárgyakat is lopott. — Folyó hó 1-én tartott heti vásár alkalmával Budai Gyula pénzügyőri vigyázó a Gencs-utea elején észrevett egy ci- gányasszonyt, aki a kendője alatt 2 tyúkot takargatott. Gyanúsnak tűnt föl a vigyázónak, s.a cigányasszonyt a rendőrségre előállította. Közben kiderült, hogy Lakatos Józsefné a tyúkot unokatestvére Lakatos cigány néven Tojás nevű cigánytól kapta aki azokatmég aznap Mezőteremen lopta s Nagykárolyban akrta értékesíteni. A eljárás folyamatban van. — Mull hó 6-án történt, hogy egyik helybeli vendéglőből egy zsák répamagot ismeretlen tettesek elloptak. Rendőrség tetteseket Sajtos György csanálosi és Kárkos Mihály mérki lakosok személyében kideritetto és őket a büntető bírósághoz feljelentette. — Demeter Istvánná Gyepsor utcai lakos feljelentést tett, hogy május hó 6-áról 7-ére viradó éjjelen ismeretlen egyének bementek az udvarára és az ajtón zörgettek s kiabáltak, hogy engedjék be őket, mert másként belőnek az ablakon. Hosz- szas döröinbözesre Demeter István ajtót nyi- tett s az illetőket beakarta engedni, de az ismeretlenek hosszú bajonettel Demeter Istvánt meg akarták szúrni. Ekkor az ajtót előttük I hirtelen bezártak, mire a három egyén De- i meíerék összes ablakait bevertek az ablakfát karddal összehasogaták, s ezáltal tetemes kárt okoztak. A bárom ismeretlent a rendőrség három szabadságolt katona személyében ki- I nyomozta s illetékes helyre feljelentette. Kímélni kell a cipőt. Érdekes leiratot j intézett a kereskedelemügyi miniszter a vidéki 1 iparkamarákhoz; amelyek közül többen arra kérték, hogy a polgári közönség számára bizonyos mennyiségű talpbőrt engedélyezzen. Ezzel megkönnyítené a cipészek helyzetét is, I akiknek nem áll módjukban a hadimunkában részt venni. — A kereskedelemügyi miniszter leiratában figyelmeztette a kamarákat és ezen az utón a közönséget is hogy a polgári lakosságnak csakis a lebélyegzett bőrök állhatnak rendelkezésére, ennélfogva múlhatatlanul szükséges az eddigi lábbelikészletek kimélése és meg kell barátkozni a pótanyagok (fatalpak fa- és esetleg posztócipők) használatával. Az iparosok, különösen pedig a kisiparosok az anyaghiány következtében beálló munkanélküliség ellen hadi munkás elvállalásával védekezhetnek. A strasszburgiak mezítláb járnak. Slrasszburg város tanácsa az alábbi kirdet- inényt tette közzé: „Fiatalemberek és gyermekek, járjatok mezitlábl Ennek a szokásnak nemcsak egészségi célja van, hanem főként hazafias jelentősége. Mennyi talp- és cipőbőrt meg lehetne takarítani, haazok, akik megtehetik kötelességüknek tartanák, hogy mezítláb járnak 1916. év nyarán Ezért felhívjuk a szülőket es tanítókat, szoktassák rá gyermeiket és ta- eitványaikat a cipő nélkülözésére A cipőt nélkülözve a bőrt fogják megtakarítani és evvel a takarékossággal nagy szolgálatot tesznek a hazáért.“ A tanács fölhívását a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta és elhatározta, hogy a nyáron mezítláb fog járni. Jön! SI m O N JUDIT. Jön! :i Biztosítsuk a termést jégkár ellen. Miután a férfiak, akik a gazdasággal járó gondokat viselték, nagyrészt katonai s zolgá- latot teljesítenek és itthon feleségeik gazElőléptetés. Luczay László és Rupprecht József, a debreczeni 3-ik. honvédgyalogezred hadapródjait, továbbá Kaufmann Imre lradap- ródjelöltet, kik huzamosabb idő óta az olasz harctéren küzdenek, előbbieket zászlósokká utóbbit hadapróddá léptették elő. A haza javára. A nagykárolyi áll. polgári fiúiskola tanulói egy kárpátfalvi ház felépítésére 600 koronát gyűjtő tek. Ugyanezen intézet ifjúsága e hóban ismét két 100 koronás hadi kölcsön kötvényt jegyzett. A Nöegyiet ünnepe a helybeli hadi árvák javára junius hó 10-én lesz este fél 8 órakor a színházban. Lapunk múlt számában közétett dátum: junius 3-ika nem alkalmas, mert ekkor a polgári leányiskolának tombolával összekötött évzárója lesz. Az ünnepre Schönpflug Béla dr.né vezetése mellett nagyban folynak az előkészületek. Jegyek Branecky József kegyesrendi tanárnál már előjegyezhetik. Jegyek árát a rendezőség, tekintve hogy az ünnep nagyszabású lesz, mérsékelten felemelte. Alsó páholy 15 K., felső páholy 8 K, támlásszék és körszék 2 K 50 fill. Zártszék 2 K. Erkélyszék I.-II. sor 2 K. Karzat az ifjúságnak von fonni di í járás esetén hetekkel előbb fog kezdődni az | aratás, mint más években miért is itt az ideje hogy mindenki már most gondoskodjon az aratásról. Az arató gepek sürgősen rendbe hozandók; hiányzó, elromlott alkatrészek haladéktalanul pötlandók, legelső sorban pedig az emberi munkaerőt, az aratókat kell biztosítani. Amennyiben ez otthon megszerezhető munkaerő semmiként sem volna elegendő az aratási munka elvégzésére, a törvényhatósági munkabizottság után a Honvédelmi Gazdasági Tanácshoz kell katonai munkaerő szabadságolása, iiletöieg kirendelése céljából folyamodni. Gyászeset. Lapzártakor vettük a gyászhirt, hogy özv. id. Vida Sándorné szül. Könyves Ágnes, a nagykiterjedésü Vida családnak általános tisztelettel övezett és környezett agg matrónája, életének 81-ik évében, özvegységének 14-ik hónapjában rövid szenvedés után folyó hó 9-én elhunyt. A megboldogult halott földi tetemét folyó hó 11-én d. u. 5 órakor a Petőfi-utcai gyászház- bau tartandó szertartás után helyezik nyugalomra a ref. egyház temetőjében. Könyvadomány. Tomsa Illés kastély- 5 beli alkalmazott a Toinay Világ történelmé- I nelc két hatalmas diszkötésü kötetét ajándékozta a csernovilzi kórházakban szenvedő magyar sebesült katonáknak. A szép ajándékot rendeitetosi helyére juttatjuk. A makói hagyma — a háború alatt. 9 év előtt Makón megalapítottak a | „Makói hagymá-zöldség-kertészeti es gazdasági terménykereskedelmi részvénytársaságot.“ — A hosszú cimü és kezdetben kisforgalmú j vállalat a háború alatt ugyancsak feljavította j forgalmát és ezzel arányban jövedelmét is. Az 1912. esztendőben 16.624 korona jövedelme volt s a most közzétett 1915-ik évi mérlege szerint 67,200 korona, de ezenfelül 38.563 koronát fordilott leírásokra, s igy a 100.000 korona alaptőkével rendelkező részvény- társaság a háborús esztendőben 106 százalékot keresett a makói hagymával és zöldséggel. A denaturált szász maximalis ara. A pénzügymiszter a denaturált szcszszel űzött í mértéktelen spekuláció és a további árfel- hajiások megadáiyozása végett elrendelte, hogy a fogyasztók részére 90 fok alkoholtartalmú denaturált szeszt literenkint maximálisan 1 korona 80 fillérért szabad csak árusítani. — A nagykereskedők kötelesek a detailárusokló! nyilatkozatot kérni, mely szerint ezek üvegben 1 korona 80 fillérért, kimérve pedig 1 korona 70 fillérért adják el ezt a fogyasztóközönségnek. — Az árakat az üzlethelyiségben ki kell függeszteni, I Jön ! Jön! I SIIOK JUDIT. I Az alagút. Bernhard Keilermann nevét ezelőtt két évvel „Az alagút“ cimü nagy szabású regény tette ismertté és világhírűvé. A regény tartalmánál fogva egyrészt, nagy sikerénél fogva másrészt, nagyon alkamasnak mutatkozott arra, hogy filmen feldolgozzák. Az Union gyár, amely Németoszág legelső gyárainak sorában áll, a regény nagy sikerét látva, azonnal megvásárolta. A rendező William Wauer. Technikai szempontból Heiland vezette a fim munkálatait. A nagy földalatti aknákban lejátszódó jelenetek okozták Heiland- nak a legnagyobb nehézségeket, miután nem akarta e jeleneteket díszletekkel leíotog- rafáltatni. így sőt csakis igy fel lehetett valóban hatalmas arányokban megvalósítani mindazt, amit Bernhard Kellermann regényében: elképzelt és megirt. Vannak azonban a filmen j jelenetek amelyek még a háború előtt készültek. Ilyenek például azok, amelyek a film szerint a Fidzsi szigeteken játszódnak le. Ezeket az Union Tuniszban készítette egy vasútvonal építése alkalmával. Nagy apparátussal és nagy áldozatkészségei csinálla meg ezeket a felvételeket az Union és bizonyos az, hogy a film mai formájában hiven visszaadja a regény fantasztikus eseményeit, i Az alagút tökéletes szenzáció úgy művészi j mint technikai szempontból, A Színház-
