Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-08 / 10. szám
liléén . XXXil. évfolyam. Naaykarolv. !9i6. március 12. 10. szám. / / ^ z f*. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ T Á R SADAL M I_ H E T ILA P. Nagykároly varos hivatalos hirdetéseinek közlönye. Aftegjelenih minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ............................8-— kor. Fé l évre....................................4-— „ Ne gyedévre........................2* — . Eg yes szám........................—-20 „ Ta nitcknak egész évre . . 61— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Captulajdonos és kiadó: a „Nagykarolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 (tormenteden leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilitér sora 50 lill. Kéziratok nem adatnak vissza. 0 fcIdiiBt tüKlielyehért Kérő szó városunk nag'yközönség'éh.ez. Midőn a „Feldúlt Tűzhelyeket Újraépítő Országos-Bizottság“ magasztos célját s annak megvalósítása érdekében eddig kifejtett hazafias önzetlen munkásságát rövid vonásokban ismertetni óhajtjuk, s e inek kapcsán kérő szavunkat intézzük városunk áldozni kész nagyközönségéhez — ha valamikor, úgy kiváltképpen most szeret- nök, hogy igénytelen szavaink megnyissák a sziveket és az eiszényeket s igy mi is hozzájárulhassunk mindannyian ahhoz, hogy „adományaink utján a pusztulást eltüntessük és felsegélyezzük az odavaló lakosságot, amely a harcban mindnyájunkért szenvedett és mindenét elvesztette“ Kíséreljük meg! Teljes húsz hónap óta dúl a rémes és véres világháború. Élet- és h.ilálharcot viv, magyar nemzetünk. Reánk zudult egy rettenetes háború fergetege, amelynek kimenetelétől nemcsak nemzeti létünk, hanem egyéni boldogulásunk is függ. És ime ebben a félvilág ellen vívott rettenetes harcban mindezideig megsegített minket az Ur. Mi tőlünk, ami tűzhelyeinktől, kik hazánk északkeleti haláraitól beljebb lakunk — távol maradt a harcok pusztító vihara. Mi nem láttuk, nem éreztük, nem szenvedtük át a barbár oroszhad dulását, vad kegyetlenségeit Áldjuk érte Istent! Ámde látták, érezték és átszenvedték a vad hordák dulását s vad kegyetlenségét szerencsétlen honfitársaink, kik az északkeleti határszéli vármegyék területén laknak, illetve laktak. Igen csak laktak, mert hiszen jó részök egykori házi, családi tűzhelyüknek, boldogságoknak még csak romjait sem találja már fel. A háború rémesen dübörgő, pusztulást ontó vasszekere, nyomát is elsöpörte a föld színéről annyi házi tűzhelynek, sőt egész falvak, községek tűzhelyeinek. S oh mennyit szenvedhetek azok iménti birtokosai! Gondoljunk reájuk, szegényekre, kik rémülve — rettegve menekültek a vérszomjas ellenségtől s mindenüket — legszükségesebb dolgaikat is odahagyva mentek, futottak, rohantak. S Mindenekelőtt |dulás okozta kár? Misztérium és a közreműködésével a ki nem menekült, talán nem is menekülhetett már, a szegény, védtelen, gyönge asszonyokkrd, hajadonokkal s- gyermekekkel miként éreztette embertelenségét a dúló horda, az emberiességéből kivetkőzött csorda! Avagy talán már mindezt elfelejtettük? Azért, mert nem több milliókat ért e csapás, vagy mert a 'múlté, habár csak a nagyon közel múlté? Ne felejtsük el, hanem ellenkezőleg kérdezzük : Mivel fizethető meg csak némiképpen is e rettentő nagy áldozat? A 'legméltóbb választ megadja e kérdésre „A Feldúlt Tűzhelyeket Ujraépitő-Bizottság“ I őszinte, fölemelő jelentése. Lássuk röviden néhány legfontosabb adatát s vázoljuk magasztos tervét, célját s áldozatkészen siessünk mi is annak mielőbbi meg- i valósításához. milyen nagy az oroszai földmivelésügyi miközigazgatási szervek sikerült számszerűleg összeállítani s ez alapon azt is megállapítani, mi a szerencsétlen lakosság óhaja s mi a legszükségesebb, amivel rajtok segíteni lehet. Az orosz betörés száznál több községet sújtott öt vármegyében. Sáros- és Zemplénmegye szenvedett a legtöbbet, körülbelül egyenlő mértékben, ezenkívül többé-kevésbbé Ung, Máramaros és Bereg. Teljesen 15 község pusztidt el úgy, hogy ott egyetlen ház sem maradt meg. Mind a 15 falu Sárosmegyében van. Háromnegyedrészben elpusztult 20, felerészben 19, negyedrészben 18, nyolcad- részben 24 község. Az elpusztult lakóházak száma 2700, a hozzátartozó melléképületek száma pedig több, mint háromezer. Ezeken kívül kb. 5376 ház és melléképület rongálódott meg. Mindezen kívül elpusztult 32 templom, 47 iskola és 37 középület. A templomokról az illetékes egyházak, az iskolákról pedig részben a közoktatásügyi kormány gondoskodik majd annak idején. A bizottság tervezi, hogy lehetőleg minden községben magyar óvoda is épüljön, tehát legalább 20 uj óvoda a Kárpátok rutén- I ajkú oroszdult vidékén. Ez nemcsak kul- turkövetelmény, hanem a magyarság érdeke is, mely valóban a legnagyobb mértékben érdemes az adakozó közönség támogatására. 8 mennyibe kerül a károk helyreállítása ? Az állam bár csakis a legszükségesebbekről kíván gondoskodni — minden tőle telhetőt megtesz a károk helyreállítása érdekében. így pl. téglagyárakat létesített gépekkel felszerelve a jó anyag biztosítása céljából, hozzáfogott a fatermeléshez az épületfa biztosítása érdekében. Megállapította a csakis egy szobából és konyhából álló épület u. n. normáltervet, s e szerint már több száz ház fel is épült. Egy ilyen ház kb. 1950 korona. A több, illetve számos tagból álló család részére természetesen az ilyen épület kicsiny, ép azért a Bizottság a nép igényeinek s a közegészségügyi követelményeknek megfelelőig kétszobás házak építését 'is teivezi, ami még külön 600 korona kiadást jelent. Tekintélyesen nagy összegbe kerül a legszükségesebb melléképületek, istálló, csűr építése is. Ezenkívül még számba kell venni kb. 5000 megrongált ház kijavítását. • De az épületeken kívül ama min- Idenéből kifosztott koldusszegény népnek legegyszerűbb házi berendezéséről is gondoskodni kell, mit az Országos- Bizottság igen bölcsen tervbe is vett. Mindezen elősorolt dolgok 15 és fél millió koronát igényelnek, miből az állam kprek 8 millió koronát vállal magára. A többi 7 és fél millió előteremtése a magyar társadalom szent kötelessége, hogy jobb, szebb, egészségesebb és magyar községek ékeskedjenek a véröntözte Kárpátokban. Ámde már ily nagy összegre sincs szükség, mert hiszen szinte az első felhivő szóra közel 3 és fél millió folyt be e magasztos célra. Kerek 4 millióra van tehát még szükség. Ezt az összeget kell összeadni a magyar társadalomnak, hogy a fönségesen szép terv nemzetünk n
