Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-31 / 13. szám

6

NAGYKÁROLY £8 VIDÉKÉ

ban. Felhivatik a város közönsége, hogy a városnak úgy a bel, mint külterületén a tulajdonukat képező, vagy felügyeletük alatt álló földeken, szőlőkben, kertekben és udvarokon lévő fákról a hernyókat, hernyófészkeket, lepketojásokat, gyűrűs hernyókat, továbbá leginkább az almafákon található vértetveket legkésőbb március hó végéig, de mindenesetre még a rügyek fakadása előtt teljesen pusztítsák el, még pedig úgy, hogy a fákról leszedett hernyókat, hernyófészkeket, lepke-tojásokat, gyürüshernyókat, valamint a vértetüvel fertőzött almafagalyakat égessék el. Figyelmeztetem végül a város közönségét, hogy az ezen felhívásban jelzett és a legnagyobb mértékben veszedelmes rovarok kötelező irtásának elmulasztása az 1894. évi t.-c. 65. §. k. pontja értelmében kihágást képez és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetései püntethető. A hernyó, vértetü, darazsak és cserebogár irtás mikénti foganatosításának ellenőrzésével a városi kertész bízatott meg. Nagykároly, 1915. március 22-én. Demidor, rendőrkapitány.

Hirdetmény. 785—915. k. Értesítem a város adózó közökségét hogy az 1-ső kerületben, általános házbér adó alá tartozó üres lakások is becslés alapján házbér adásai lettek a község értelmében megadóztatnak, a mennyiben az ily lakással biró egyének üres lakásokat mai napig bérbe nem adók ki, ezen körülményt a hirdetmény közzé tétele után a városi adóhivatalnál a házbér adó leírása végett azonnal jelentsék be. Nagykároly, 1915. márc. 27-én. Nagy, aü. tanácsos.

Hirdetmény. 934-1915. A városi közönség részéről többször tétetett panasz a rendőr- kapitányságnál aziránt, hogy a kerékpározók nemcsak a gyalogjárók melletti területre, de a gyalogjárdákra is felmerészkednek menni kerékpárjaikkal, miáltal az ott közlekedő közönség testi épségét nagyban veszélyeztetik. Már az előbbeni években is figyelmeztettem a kerékpátozókat azon rendeletre, mely a kerékpározásra vonatkozik s egyben felhívtam a varos közönségét is arra, hogy a kihágást elkövető egyéneket a rendőrségnél jelentsék. Ne hogy az ily kihágásért felelősségre vont egyén azzal védekezhessék, hogy a kerékpározásra vonatkozó szabályokat nem ismerte ezúttal szigorú betartás céljából közlöm a kerékpárokkal való közlekedés szabályozása tárgyában 1898. évi jnlius hó 3-án 42159. sz. alatt belügyminiszteri rendelet azon §-ait, melyek a kerékpározásra vonatkoznak 2. §. A kerékpárral való közlekedés csakis a kocsiutakon engedtetik meg. 3. §. Minden kerékpárnak legalább 30 méternyi távolságra halható- csengő készülékkel, valamint lámpással kel elátva lenni, mely lámpás a sötétség beáltával meggyuj tandó. 4. §. Minden kerékpáros köteles gépet kellő elővigyázattal kezelni es vezetni. A város belterületén kerékpárral túlságos gyorsasággal haladni, versenyt futni, közlekedési ezközö- ket, embereket, állatokat körülkeringeni s általában bárhol olyasmint elkövetni, mi a személy- és vagyonbiztonságot veszélyesztethetné a közlekedést akadályosztathatná, vagy a lovakat vagy egyébb álatokat megriaszthatná, szigorúan tiltatik, ahol a kocsi-, lovas gyalogközlekedés a rendesnél fokozottabb mérvű, csakis lassan, vagyis a gyalogos rendes sebességével szabad kerékpározni, sőt köteles a kerékpáros a szükséghez képest, vagy a rendőrközeg figyelmeztetesére gépéről leszállani s azt mindaddig kézen vezetni mig az úttest ismét szabaddá nem lesz. 5. §. A haladás irányában járó-Kelő közönség a kerékpár közlekedésére hangos csengetéssé kellő időben és jói hallhatóan figyelmeztetendő. 6. A kerékpáros gépén, mindig az útpálya baloldalán haladjon. Szembejövő kocsinak lovasoknak vagy nagyobb csoportoknak a kerékpáros kellő időben balra térjen. 8. §. Ha a kerékpáros észreveszi, hogy a ló a kerékpár láttára megbokrosodik, vagy hogy ha egyébként a kerékpárral való haladás az emberek testi biztonságát veszélyeztethetné tartozik a gépről leszálani. 9. §. Zart sorokban menetelő katonaságnak, tűzoltóságnak és mentőknek a szembejövő kerékpáros gépével kitérni köteles. Ha ezt a helyi viszonyok meg nem engedik, tartozik azok elvonulásáig megallani. 10. §. Több kerékpárral egymás mellett haladni tilos. 12. §. Tilos a kerékpárhoz ebeket vagy bármely más állatot odakötve futtatni. 16. §. A rendőri közeg felszólilásának vagy rendelkezésénok a kerékpározók engedelmeskedni tar toznak, úgyszintén kötelesek a rondőrközej felszólítására megálani s ezek kívánságára ina gukat igazolni. 18. §. Jelen rendelet ellen ve tök vagy cselekvők rendőri kihágást követnek cl s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetései, viszaesés esetén pedig 8 napig terjedhető elzárásai és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Figyelmeztetem végül a kerékpározókat különösen arra hogy a kerékpározás csakis és kizárólag a kocsiutakon van megengedve. Nagykároly, 1915. márc. 22. De- midor, rendőrkapitány.

Hirdetmény. Úgy a rendőri őrjáratok által, valamint a közönség köréből is többször tétetett jelentés, iletve panasz hogy a kereskedő és iparos tanoncok, valamint a szálodák- ban és magán házaknál alkalmazott cselédek, bolti árukat, utazóládákat, és különesen hétfőn az iparos tanoncok a piacra szálitott iparcikkeket targoncára és négykerekű szekérre rakva az aszfaltjárdán tolják, illetve szálitják; mint hogy nevezettek ezen tényök által, mig egy részt az amúgy is nagyköltsegel a háztulajdonosok terhére megépített asztalt gyalogjárdát nagyban rongálják, másrészt pedig a nagyközönséget a szabadközlekedésben gátolják, sőt testi épségét is veszélyeztetik, a kézijármüvekkel való szállítást a 1880. évi városi szabály- rendelet X. fejezetének 1. §-a alapján az aszfaltjárdáról eltiltom, s az ily kézi jármüvekkel való szállítást jövőre csakis a rendes szekér utón engedem meg. Ebből folyólag felhívom és komolyan figyelmeztetem a tanonctartó kereskedő és iparosokat, szálodásokat cselédtartó gazdákat és a város közönségét, miszerint tanoncaikat, illetve cselédjeiket ezen rendelet betartására szigorúan utasítsák és ezen kihágások elkövetésétől tilsak el, mert újból előforduló hasonló kihágások esetén a kihágást elkövető egyénen kívül a gazdija ellen is meg- idittatik a kihágási eljárás s a fentebb idézett szabályrendelet 4, paragrafusának alapján a kihágás mérvéhez képest 1-3 napi elzárás és 2—40 K. terjedhető büntetéssel fognak suj- tatni. Nagykároly, 1915. márc. 22. Demidor, rendőrkapitány.

Hirdetmény. 1945—1915 K. A hernyó, vértetü, cserebogár, darazsak és az marokkói sáska stb. kötelező irtása tárgyában. Feihiva- tik aváros közönsége, hogy a városnak úgy bel, mint külterületén a tulajdonunkat képező vagy lelügyeletük alá tartozó földeken, kertekben, szőlőkben és udvarokban lévő fákról a hernyófészkeket, hernyókat, lepketojásokat, gyürös- hernyókat, továbbá a leginkább atmafákon található vertetveket legkésőbb március hó végéig, de minden esetre még rügyfalcadás előtt okvetlenül teljesen elpusztítsák és pedig úgy hogy a fenti rovaroknak fészkeit, tojásait a fatörzséről lekaparva, a vértetüvel fertőzött kisebb galyakat levágva égessék el. Az irtás alkalmával különös súlyt kell fektetni arra, hogy a fák koronájáról a száraz levél és a lepketojások által ellepett gályák levágassanak leszedessenek. Az 1894 évi XII. t.-c. 50. §-a kötelezővé teszi a cserebogár irtását is, mert ezen rovarok elszaporodván, úgy a földben élő pajorjuk, mint az abból kifejlődő bogarak a hasznos növényeknek úgyszólván minden fajában kiszámíthatatlan károkat okoznak. A cserebogár ápril-hó végén, május hó elején jelenik meg ilyenkor a leglokozottabb pusztítást kell eszközölni és pedig legcelszerübben úgy, hogy a bogarak által meglepett fat a kora reggeli órákban megrázzuk, a megdermedt rovarok lehulllak, azokat összegyűjtjük, és felig vízzel telt edénybe locsolóba teszük, azután leforázva és megszaritva a baromfi etetésére használjuk, vagy pedig gödörbe öntve mésszel jól összekeverjük. A cserebogár pajorjának irtása Is kötelező, mely abból áll. hogy a talaj ásásakor vagy szántásakor a felszínre kelülő hernyókat elpusztítjuk. Élő cserebogarat, valamint pajorjait a sertésekkel etetni nem tanács mert az ezekben élő bélkaparó féreg a sertésre veszedelmes, és elhullását is okozhatja. Ugyancsak az 1894. évi XII. t. c. 50. §-a rendeli el a darazsak kötelező irtását is, mely legkönyeb- ben úgy történik, hogy ha ezen különösen az érett gyümölcsökben jelentékeny kárt okozó rovarok leginkább eresz alatti tetőzetben, fák odújában, vagy a földben található fészkét kiszedjük és elégetjük. Figyelmeztetem a közön seget, hogy az előbb felsorolt rovarok pusztíNagyobb vaslemezárugyár EE kereskedelmi ====

vezetéséhez és a takaréktüzhely és füstcső gyártás irányításához, szakképzett ügyes

vaskereskedőt

keresünk.

A magyar, német és valamely szláv nyelv tudása meg kívántatik.

Erélyes, a könyvelést is értő urak ajánlataikat fizetési igényeik megjelölésével „Vaskereskedő“ jeligére nyújtsák be Győri és Nagyhoz, B-pest, Erzsébet-körut 5.

VOTTMAB ■MALTOST?

Dupla maláta tavaszi sört!

MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉG

„Hagennuche r“ sörgyár gyártmánya KŐBÁNYÁN.

Főraktár:

Ifj. Matolcsy Sándornál

: : NAGYKÁROLY

Gróf Károlyi György-tér 50.

Hol ezen kívül hordókban és PALACKOKBAN Salon Bajor és Királysörök kaphatók.

És minden jobb üzletben, szállodákban s veudéglökben úgy helyben, mint vidéken o-o raktáron van. o-o

Nyomatott a A Nagykárolyi Petöfi-nyomda R.-t.-nál. Nagykárolyban.

tása csakis a legkorábbi tavaszai végezhető sikerrel, a hernyó vértetü, darazsak irtása még- a fák rügyezése előtt a cserebogár irtása pedig a megjelenése alkalmával azonnal. Hogy az esetleg fellépő marakkói sáska irtása is eredményesen foganatosítható legyen, felhívom az összes birtokosokat a mezőőröket, hogy amint a marokkói sáska jelenlétét észlelik, a sáska nehány összefogott példányának bemutatásával hozzám azonnal tegyenek jelentést és a védekezést a hatósági intézkedések megtételéig is az 1912 évben 2665 szám alatt a részbirtokosoknak kézbesített „útmutatás“ szerint teljesítsék. Kötelező végül a takarmány és ezukor- répát pusztító lisztesrépatarkó és a nagy hamvas vincellérbogár irtása is és pedig évenkint márciustól junius hó közepéig. Az összes felsorolt kártékony rovarok pusztításának ellenőrzését és foganatosítását a részbirto- kosság és tagbirtokosoknak és a hegyközség elöljáróságának is szigorú köteleségévé teszem és felhívom őket, hogy a részekhez tartozó birtokosokat az irtás kötelező voltára és arra is figyelmeztessék, hogy a kártékony rovarok irtását saját közegeimmel a legszigorúbban ellenőriztetni és a mulasztók ellen a kihágási eljárást haladéktalanul megindittatni fogom. A kötelező irtás elmulasztása kihágást képez és az 1894 évi XII. t.-c. 95. §-a értelmében 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Élismerem, hogy a mai nehéz viszonyok fokozottabb tevékenységet és gondot ránk a gazdaközönségre, meg kell azonban mindenkinek találnia a módot arra, hogy e téren is elvégezze a munkának azt a részét, melyre a termés megmentése érdekében talán soha nagyobb szükség nem volt. Nagykároly, 1915 febr. 24-én, Néma, polgármester h. főjegyző.