Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-07 / 14. szám

XXXI. évfolyam Nagykároly. 1915. április 7. 14. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉK T A R S- AD AL M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. AfiegjeEenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ............................8-— kor, Fé l évre................................4-— „ Ne gyedévre........................2* — „ Eg yes szám........................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 Olt. Kéziratok nem adatnak vissza. Védjük meg piacunkat! az élelmiszer üzérek ellen. Nyakig vagyunk panasszal, mindenfe­lől csak a panaszos beszédet, keserű ki- fakadást halljuk az emberek ajkáról a piaci élelmiszerek rendkívüli drágaságáról. Érthetetlennek látszik, hogy miért szökik fel az élelmicikkek ára oly rohamosan, oly indokolatlanul. Pedig ez nagyon is érthető az előtt, aki figyelemmel ki­séri a mi piacunkat, az azon divó, nem­csak, hanem immáron uralkodó szomo­rúan sajnálatos viszonyokat, aki látja a lelketlen üzérek lelketlen üzérkedését. Látjuk, tudjuk ezt mindnyájan és mégis némán, összetett kézzel tűrj ük, s qsak panaszkodunk, panaszolkodunk egymás­közt. Látja és tudja ezt az illetékes ha­tóság is, vagy — hogy helyesebben fejez­zük ki magunkat — látnia és tudnia kell néki is, de eddig semmi jelét nem látjuk ama bölcs, határozott, erélyes intézkedés-1 nek, amely e tűrhetetlen helyzetet sza- j nálná. Igen! nem látjuk azt az erélyes kezet, mely közzéütne a lelketlen üzérek közé, szétrobbantaná a tisztelt társaságot, s visszahúzódásra késztené odúiba. Iga­zán itt van már a 12-dik óra, a bölcs cselekvésnek az órája. Jó lesz ezt meg­fontolni, s hamarosan intézkedni és cse­lekedni, nehogy az óra ütése a vészha­rang kongásává váljék. A hatóság van hivatva és rendelve a lakosság, a közön­ség érdekeinek védelmére és megóvására, — méltán és joggal várhatjuk hát, hogy e téren is híven teljesítse kötelességét. Tudjuk, a lapokból olvassuk, hogy; másfelé is előfordultak hasonló esetek, szintén garázdálkodni próbálták az üzérek, de az éber hatóság éber szeme mindjárt meglátta a vásárcsinálókat, s a rendelke­zésre álló, s még inkább bölcsessége diktálta eszközökkel véget vetett a közön­ség érdekét negligáló üzérkedésnek. A fővárosi lapokban olvassuk, hogy a buda­pesti rendőrfőkapitány is igen szigorú ren­deletet adott ki u napokban az élelmi­szer üzérek ellen, akik — mint a rende­let bölcsen mondja — „üzérkedésükkel nemcsak, hogy másoknak megnehezítik az élelmiszerek vásárlását, hanem ezek árait mesterségesen megdrágítják, “ s a legszigorúbban megtiltja „nyilt piacon, vá­sárcsarnokokban és egyébb vásári helye- k en az élelmiszereknek üzérkedés céljából való összevásárlását. “ — Ezt kérjük, ezt óhajtjuk, sőt szabadjon őszintén kimon­danunk, ezt követeljük mi is. Hiszen a helyzet minálunk is ugyanaz. Hány ide­gen (nem kívánatos idegen!) tartózkodott s talán tartózkodik ma is e reá nézve; igen kedvező terepen, ami városunkban, s űzi háborítatlanul, s vakmerőén a lel- j ketlen kereskedést. Hány idegen és sajnos helybeli üzér is szedi, vásárolja össze „üzérkedés céljából“ a piacra felhozott to­jás ezreit, s a baromfiak százait, s viszi el az orrunk elöl másfelé, vagy kénysze­rít arra, hogy már ötőle vegyük meg tisztességtelen polgári haszonnal. S most történik mindez, mikor a marhahús ki­lója 3 korona 20 fillér, amikor abban bíztunk, hogy az olcsóbb szárnyassal pó­tolhatjuk a drága mészárszéki húst. De legyen elég a panaszos jeremiádák- ból. Mi kötelességszeriileg rámuiaítunk a közös bajra, s hisszük és bizton remél­jük, hogy a hatóság is megteszi e téren is kölelességét. Természetesen nem elég csak rendeleteket gyártani és publikálni, ennél sokkal fontosabb az éber őrködés, hogy az a rendelet respektáltassék, szigo­rúan megtartassék illetve annak megtar­tására mindenki szigorúan köteleztessék. Csakis ha ekként járunk el, mondhatjuk el nyugodt lelkiismerettel, hogy mindnyá­jan megtettünk mindent, megtettük a tö­lünk telhetőt! Úgy legyen ! Uj rendelelek a lisztről és a gabonáról. A hivatalos lap szerdai száma közli gróf Tisza István miniszterelnök rendele­tét, amely a tengeriért és az egyes ga- bonanemüekből készült lisztekért követel­hető legmagasabb ár megállapítását újból szabályozza. A rendelet szerint a magyar szent korona területén a tengeriért köve­telhető legmagasabb ár 26 koronában állapíttatott meg. — Az egyes lisztfajták árait illetőleg a miniszterelnök eddigi ren­delkezése oda módosul, hogy a követel­hető legmagasabb ár métermázsánként: 1. A búzából előállított finom tészta­lisztnél és daránál az az ár, mely 96°/0- kal; — 2. a búzából előállított főzőliszt­nél az az ár, amely 61 °/0-kal; — 3. a búzából előállított kenyérlisztnél az az ár, amely 9%-kal; — 4. a búzából előállí­tott egyminöségü (simaörlésü) lisztnél az az ár, mely 16°/0-kal; — 5. a rozsliszt­nél az az ár, amely 30.5°/0-kal; — 6. árpalisztnél az az ár, amely 48°/o-kal ma­gasabb, mint a megfelelő nyers anyagnak az illető járás vagy város területére nézve métermázsánként megállapított leg­magasabb ára. — Mindennemű tengeri­ből, tehát cinquantin tengeriből is, előál­lított őrleménynél — a korpát kivéve — a követelhető legmagasabb ár az az ár lesz, mely 1915. évi április hóban 34°/#- kal, május hóban és a rákövetkező hó­napokban pedig 29'Vo-kal magasabb, mint a tengerinek, de nem a cinquantinnak, a felmerülő szállítási költségeket is magá­ban foglaló helyi beszerzési ára. — A tengerilisztnek ezt a legmagasabb árát a törvényhatóságonként alkotott ármegálla- pitó bizottságok határozzák meg. Ugyancsak rendeletet adott, ki a mi­niszterelnök a korpa forgalombabocsátá- sáról és a korpáért követelhető legmaga­sabb ár megállapításáról. A búza-, rozs- és árpakorpa legmagasabb árát 17 koronában, a tengerikorpa árát 10 koro­nában állapítja meg a rendelet. Elrendeli a kormány a korpakészletek bejelentését is. Minden malomvállalat köteles takar­mánylisztből, korpából és őrlési hulladék­ból 1915. április hó első napján meglevő — akár saját, akár idegen helyiségben őrzöttt — készletétét a kereskedelmi mi­niszternek legkésőkb 1915. április hó 8-ik napjáig bezárólag bejetenteni. hírek Meghívás. 3569—1915. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete tagjait 1915. év április hó 11-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes köz­gyűlésre, tisztelettel meghívom, Debreceni, pol­gármester. Tárgysorozat: 1. Polgármester ese- ményi és statisztikai jelentése az 1914. évről. 1130/1915. k,szám. Fj. —2. A város közönsége élelmiszer szükségletének biztosítása iránt tett intézkedések bejelentése. 3337—1915. k. sz. Tü. — 3. Polgármester bejelentése arról, hogy az 1914. évi házi és községi közmunka és gyámpénztári zárszámadás elkészíthető nem volt. 3440—1915. k. szám. Fj. — 4. A házi pénztári és a községi közmunkára vonatkozó 1915. évi költségvetés jóváhagyásának bejelen­tése. 2662—1915. k. szám. Fj. — 5. A m. kir. belügyminister által megerősített husvágásji szabályrendelet kihirdetése. 2730—1915. k. T. ü. — 6. A nagykárolyi vadásztársaság kérelme a haszonbéri összeg mérséklése iránt. 2633—1915. k. szám. T. ü. — 7. Katonai tarta­lék kórház létesítése iránt előterjesztett kére­ÍV r

Next

/
Thumbnails
Contents