Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-17 / 11. szám
XXKI. évfolyam Nagykároly, |SI5. március 17. II. szám. TÁ R S A D A L M I_H E T 1LAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre, .........................8'— kor Fé l évre.................................4-— „ Ne gyedévre......................2- — „ Eg yes szám......................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-—- „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyoinda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmeutetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Magyar asszonyok, leányok növekednünk kell! Szinte elképzelem, mint mosolyog magában egyik-másik javakorbeli nő e feliraton : „MegnőItem már, ez nem nekem szól“ s lapoz tovább. Ne siess, kedves olvasóin, bármily korban vagy, neked is szól az, hogy növekedned kell. Hogyan, mi módon növekedjem ? A benső embernek, a lelki életednek kell növekednie, ezt kiváltja tőled Isten, ezt hazád. Világi lapjaink megelégedéssel adják hírül, hogy a magyar nö mennyire megállja helyét. Mindenütt ott látni, ahol segítségre van szükség. S mig fér fiaink karjukkal, bátorságukkal védik a hazát, addig nőink az ütött sebeket gyógyítják. Jól van ez igy, de a harc megvívása, melyre aa Or elhívott bennünket, amit a haza követel tölünk, csak ezután fog következni. Bármily furcsán hangzik is, de mégis úgy van, ami harcunk akkor kezdődik, amikor a béke kibontotta szárnyait, amikor kezd minden a rendes kerékvágásba visszatérni, amikor a béna harcíi, a sok gyermekű özvegy, apátián árva kezd megszokottá válni. Akkor kezdődik meg a ti néma har cotok, melynek a jó Istenen kívül csak négy fal lesz a tanúja, amikor az özvegy nemcsak gyermekeinek, háztartásának gondozója, de egyúttal a család fenntartója is lesz, mikor az ifjú nö férje, az egykor daliás alak, eltorzítva, bénán jön haza, akit talán élte végéig etetni, fésülni, mosdatni kell, mint a kis gyermeket s aki helyett tán még a megélhetés gondját is fel kell vennie. Óh, szeretett nőtestvéreim, érzitek-e, mily nehéz lesz ez a harc? Mennyi szereidre, mennyi önmegtagadásra lesz szükségetek, hogy ezt a hosszú harcot sikerrel megvívhassátok! A szeme világát veszített férj, apa vagy testvér látása életen át, a tehetetlenség, mellyel mindenben rátok szorulnak, időnkinti elkeseredésük, a rájuk mért csapás folytán ... Oh mindez súlyos, nehéz próba lesz számotokra, de amelyben meg kell állanotok. S hogy ebben a titáni küzdelemben győztesek lehessetek, ezért kell növekednetek lelkileg. Csak az a nő lesz képes családjának éltető napsugara lenni, akinek lelki élete fejlett, csak az fogja némán, sőt Istentől nyert erő által, vidáman tűrni a reá mért bajokat, csak ez lesz melegítő fénye környezetének, ahol kishitűség, csüggedés, türelmetlenség eltűnik és helyet ad a megnyugvásnak, Istenbe vetett bizalomnak, a türelemnek. Ebből a harcból minden nőnek ki kell vennie a részét, nemcsak annak, akit közvetlenül érint a baj. Egyik nőnek a másik segítségére kell sietnie. Ki mivel tud, azzal szolgáljon. Akinek vagyona van, az pénzzel, aki jártas az igében, vigasztalással, tanítással; akinek szabad ideje van, az látogasson, nyújtson segédkezet a házimunkában, a gyermekek rendbentartásában; aki szabni, varrni tud, az ebbeli képességét állítsa nötestvére szolgálatába. Ne legyen egyetlen özvegy, árva, vagy bajokkal küzködő e hazában, akinek szerető szivek ne sietnének segítségéről Vizsgáljuk meg magunkat, nincs-e szükségünk növekedésre? Ugy-e, hogy van. Mivel gondozhatjuk lelkünket, hogy az növekedjék? Isten igéjének olvasgatásával, hallgatásával, templomba járással, Úrvacsorához való járulással és imádkozás által. Továbbá ha Isten útjaiban járunk és naponta gyakoroljuk magunkat Isten TARCZA A honvéd gyermeke. Fekete, székely apjának és erős magyar anyjának sápadt virágszála volt a kis Vilma. Alig érte meg negyedik életévét, mikor a nagy számum, az orgyilkos halát s utána a meggyalázott. Haza jajszava, mint rettentő álom végigfutott az országon . . Egy reggel könyezve csókolta meg az apja,! a jó szivü, erős karú székely, földmi vés, öt is, meg a pölyás Mártonkát is, aztán felült tized- magával a szekérre, amely előtt apró macska- ! lovak poroszkáltak. Muskátli virág ékeskedett a lovak füle mögöttés háromszin pátlika a hon- J védők, kicsi pörge kalapján. Az emberek énekeltek, az asszonyok sírtak is a kicsi Vilma szájába dugta vékony kis ujját í és úgy nézett utánuk. — Miért sir édes anyám?—• kérdó csodálkozó nagy szemét anyjára emelve. — Azért sírok leánykám, mert elment édes apád a háborúba. — Rossz az a háború édes anyám ? - kérdé komolyan. — Bizony rossz — felelte az anyja — ott meg is lehet halni, verekednek olt, lövöldöznek egymásra puskával. Csendesen elgondolkozva bólogatott a gyermek s még este is töprengett a nagy verekedésen, szórakozottan ringatva bábuját kicsi, vékony karjain, akárcsak anya Mártonkát, erős, gömbölyű két karján. Lassan összegyűltek a szomszédaszonyok is, maguk is sírva vigasztalták egymást. — Magának jó Julis néni, két gyerek után is kap segélyt, meg török-búzája is lesz jócskán meg ól még István bá’ hazajön, de velem mi lesz ? — sopánkodolt egyfiatal menyecske talán inkább nnpokat, mint hónapokat tett ki házas élete. — Én csak megleszek — szólott az asz- szony — de a lelkem uram olt az idegen országban, jaj azzal mi lesz? Csöndesen sirdogáltak, mígnem a hiricelő Elek bácsi oda nem totyogott és közzé nein zsémbelt az asszonynépnek. — Hé mi az? Csak nem rítok? Hát hogyne mentek vóna? Csak nem fog a rácz velünk kukoricázni ? Osztég meg én is vótam háborúba Boszniába, oszt mégis itt vagyok? Igaz egy kicsit hiricel a mellem attól a golyóbistól, ami benne van, de azért mégis megvagyok! — kihúzta magát és megpederte őszes bajuszát,, kacsintott is a fiatal menyecskére — no ne busulj Zsuzsika haza jön az urad ganajhordásra addig vége lesz a csetepaténak . . . Mindennemű ruhánemüek, csipkék, feilöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I I Hadfiéi Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59. ármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. sasr Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek
