Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-17 / 7. szám
XXXI. évfolyam Nagykároly, 1915. február 17. 7. szám. f NAGYKÁROLY És VIDÉKE V*, TA R S A D AL M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évro..........................8-— kor. Fél évre..............................4'— , Negyedévre ......................2- — „ Eg yes szám......................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyíltuk sora 59 Qll. Kéziratok nem adatnak vissza. Vágyaink és tennivalóink. .Esztendők múlásán merengő lelkűnknek édes reménysége: Szépséges időknek, boldog jövendőnek rózsás ébredése“. A pirkadó hajnalnak halavány bíbora, az epedö vágyódás izgató színe, alkalmas a végtelenségig fokozott kívánságaink fölkeltésére. Mindnyájunk szivének hangosabb a megdobbanása, uj célok eléréséért sóhajtunk, uj csapások elkerüléséért remegünk. És kőiben sokat várunk a Véletlentől, a Sorstól, a Végzettől, vagy mondjuk he- sebben: az Égtől. — Várjunk is sokat, de ne mindent! . . . mert jegyezzük meg, hogy az uj idők boldogsága, csak a múlt idők jutalma lehet. Újjászületni, az életet elölről kezdeni — sajnos — nincs módunkban, de a múltnak tanulságait levonni s életutjain- kat a bölcsesség köveivel kirakni, — igenis hatalmunkban áll. Magasztos eszmék hassák át lelkünket, s adjuk meg cselekedeteinknek a nemes lelkűiét zománcát. A küzdelmektől, a lemondástól való irtózás az egyén keleti kényelmében jól megalapozott anyagi függetlenségében keres menedéket, az epikureusok föld- szagu jólétében látja boldogságát, s feledi az ember igazi rendeltetését. Sokan elégnek tartják, ha megkeresik kenyerüket, s azt hiszik, evvel megtették a haza iránti kötelességeiket. Mások az öröklött vagyon fényében sütkéreznek s azt hiszik, méltán várhatják a hazafiui gondolatot semmittevésüknek. A társadalmi életet ‘eldulják a gonosz intrikák, a kaján irigység s a pestist lehelő pletykák. Fölaprózott és részletekre váltott törekvéseinket a háború hullámai nagyjában egésszé tömöritették, s a közös cél fölött világosabban tündöklik életünk vezérlő csillaga, mint valaha. Sajnos, e nagy idők tüze sem tud megacélozni minden jellemet: a fékezhe- I tetlen hiúság a csatatéren is megbosszulja magát, s a jótékonyság angyalainak is megtépázza koronáját. S a mit egyrészt az áldozatkészség aranyszemekből össze- j hordott, azt a másik oldalon lelketlen kufárok, ^holttesteken hizó keselyük és hiénák kaparják széjjel. Csak egyet vállalunk nehezen: a fokozott kötelességteljesitést. Pedig ha nagy erőkre van szükségünk a háború sikeréhez, nem kisebb megfeszítés kell az uj korszak megkezdéséhez. A nyers erőnek éppen úgy hasznát veszi a nemzet, mint amennyire rászorul a szellemi sikerre, mert a háborúnak két hadserege van: az egyik a harctéren küzd, a másik itthon dolgozik. E két hadsereg bármelyik katonájának kitartónak, bátornak, szorgalmasnak és erősnek kell lennie. Mindent a Mázáért . . . vért és aranyat, küzdést és szenvedést, tudást és munkálkodást! Csak az élvezheti nyugodtan a megvédett hazának béke-áldásait, aki elmondhatja magáról, hogy: „többet tettem, mint ami kötelességem volt.“ Ápoljuk magunkban az önzetlenséget s az emberi tekintetektől való függetlenséget. Ne a messzeállók előtt kívánjunk tündökölni, hanem a magunk körében törekedjünk a boldogságot növelni. TARCZA-mmsA németek és az angolok. Melyik nemzet felelős a világháborúért ? IV. (Folytatás.) De nem — nyilatkozatuk szerint Nagybritá- nia hadüzenetére Szerbia snuverainitásának megvédelmezése nem az első, hanem csak a második ok volt. Az első ok Belgium semlegességének megsértése : „Németország ezzel egy önmaga által is garantált szerződést szegett meg.“ Emlékeztessem-e önöket talán arra, hogy Nagybrittánia mi módon tette magát túl szerződéseken és ünnepélyes nyilatkozatokon ? Hogy állunk, teszem föl Egyiptommal ? Azonban nem kell bővebben taglalnom egy szerződésnek ilyen formán történő ílágráns és folytatólagos megsértését; rovásukon van a népjogoknak egy sokkal felháboritóbb sérelme: Kétségtelen tény, hogy hadaik dum-dum lövegeket használnak s ezzel a tisztességes hadviselés a legvéresebb barbársággá fajult. Nagybrittánia eljátszotta minden jogát arra nézve, hogy népjogok megszegése miatt panaszkodjék. Ettől eltekintve önök ismételten átsiklottak a dolog lényegén. Mi nem üzentünk hadat Belgiumnak, hanem kijelentettük: minthogy az J Orosz birodalom és Franciaország arra kényszerítenek, hogy egyszerre kétfelé viseljünk háborút (190 millió 60 millió ellen), össze kell roppannunk, ha nem eszközölhetjük felvonulá- | sunkat Belgiumon keresztül; ezt megtesszük, de a legnagyobb gonddaF óvakodunk majd bármilyen kártételtől és a kárért megfizetünk. Szivre a kézzel! Habozott volna csak egy pillanatig is Nagybrittánia, ami helyzetünlsben, hogy máskép cselekédjék ? És — kardot ragadott volna-e 'Anglia miérettünk ha Belgium semlegességét Franciaország sértette volna meg esetleges átvonulással? Nagyon jól tudják, hogy erre a kettős kérdésre nemmel kell válaszolnak. Birodalmi kancellárunk, jellemző túlságos lelkiismeretességével elismerte, hogy részünkről bizonyos jogtalanság forog fenn. Én ezt a felfogását nem oszthatom s el nem is ismerhetek alaki jogsérelmet sem ; olyan volt ipmi helyzetünk, melyben nincsennek többé formaiságok, hanem csak erkölcsi kötelességek. Amikor David az Ur asztalán végső szükségben a szentelt kenyérhez nyúlt, teljesen és tökéletesen igaza volt; abban a pillanatban nem létezett többé a törvény betűje. Épp oly jól tudják ezt önök, mint én tudom: szukség-jog van, mely vasat görbít, mennyivel inkább egy szerződést 1 Fontolják meg helyzetünket! Mutassák ki, hogy Németország csalárdul teremtett magának szükség-jogot, mutassák ki abban az órában, melyben birodalmuk szintén elleneink közé szegődött és nekünk a félvilággal kelle szembe szál- lanunk! önök erre képtelenek; nem voltak képesek aug. 4-én sem, mindazonáltal p ; ürügyek legaljasabbjút választották — mert megakarták semmisíteni. Nyilatkozatuk szerint, uraim, el kell fogadnom, hogy bár önök személyileg messze elhárítják maguktól ezt a szándékot; de elhitethetik-e velem, hogy állam- férfiaik azért üzentek nekünk háborút, mert azt Mindennemű ruhán emüek, csipkék' feilöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haüffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. ármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. sw Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek j. 8ES1S
