Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-27 / 43. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, li 15. október 27. 43. szai,'.. NAGYKAR VIDÉKE T Á R S A D A L M I H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre. ........ 81— kor. Fél évre............................4-— „ Negyedévre..........................2- — , Egyes szám .................—’20 „ Ta nítóknak egész évre . . 61—- „„ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 50 öli. Kéziratok nem adatnak vissza. Nemzeti hadikölcsönt jegyezni, mindenkinek hazafias — = szent kötelessége! n A harmadik hadikölcsön Megindult a harmadik hadikölcsön jegyzése. A háborúra pénz, még pedig sok pénz kell. Pénzt kér a magyar állam polgáraitól, még pedig nem ajándékul, hanem kölcsön. Tudvalevő dolog, hogy egy győzedelmes háború esetén nemcsak visszatérül a befektetett kiadás egyrésze hadisarc alakjában, hanem a' győzőnél fokozottabb mértékben indul meg a közgazdasági tevékenység és ez által minden osztály helyzete emelkedik, tehát az államnak is nagyobb a bevétele és jövedelme és polgárai áldozat készségének kisebb arányú igénybevételével tud eleget tenni kötelezettségeinek, míg a legyőződnek nemcsak a háborús költségek képezik terheit, hanem az a horribilis össze<>' is amit hadisarc alakjában fizetni kell. Minden állampolgárnak tehát a haza és polgártársai iránti kötelessége minden i oldalon, mindenféle tevékenységével és különösen hadikölcsön jegyzésével a háború győzedelmes befejezését elősegíteni, de magánérdeke is, mert hiszen ha j győzünk, ingatlanaink, értékpapírjaink, részvényeink, sőt pénzünk értéke emelkedik, — holott amitől óvjon a Mindenható — legyőzetnénk, ingatlanaink, értékpapírjaink, részvényeink értéke és pénzünk devalválódnék. Mindenkinek tehát magánérdeke is a háború győzedelmes 'befejezését toie telhetöleg előmozdítani. Minthogy pedig a háború győzedelmes befejezését sietetjük a hadikölcsön [jegyzésével, minthogy testvéreink és fiaink, kik érettünk harcolnak és életüket, vérüket áldozzák a a hazának, — jogosan megkövetelhetik, hogy mi az itthol maradottak a: hadikölcsön jegyzésével tegyük lehetővé azt, hogy katonáink a szükségesekkel bőségesen el legyenek látva, minden állampolgárnak erkölcsi és becsületbeli kötelessége a hadikölcsön jegyzésével a dicsőn harcoló harisé regünkek a háború győzelmes befejezéséhez segítséget nyújtani. Nem áldozatról, hanem jó befektetést tevő kölcsönről van szó s nemcsak azok jegyezhetnek kiknek sok pénzük van, hanem jegyezhetnek a kisebb vagyonú emberek is, hiszen egy 50 korona jegyzéshez 7 korona 50 fillér, egy 100 ko- I ronás jegyzéséhez 15 korona kell s addig mig az e célra felveendő lombard kölcsönért a jegyző 5 százalékos kamatot fiezet, a hadikölcsön után 6 százalékos kamatot kap, tehát még haszna van a jegyzésből. Minthogy a sok krajcárból lesz a forint, vagy korszerűen beszélve sok fillérből lesz a korona, siessenek a kis vagyonú emberek is kisebb jegyzésekkel, hogy ezáltal ők is megmutassák, hogy tőlük telhetöleg ők is elő akarják segíteni a reánk kéngsze- ritett háború győzelmes befejezését. JJr. Adler Adolf. TÁRCZA. fl háború pszlkhologlájábói. Irta: Szatmáry Béla. Ha megragadjuk a keservesen kedvező alkalmat annak vizsgálására, hogy a harcban álló népeket miféle lelki erők kényszerítik a végső diadal kierőszakolására, egy igen érdekes lélektani prespektivát kapunk, amiből talán lehet következtetni a befejeződés minemüségére, Mint három legmárkánsabb s egymással majdnem homlokegyenest ellentétes világ-felfogás különösen érdemes az analízisre, a magyar, török és muszka. Mivel bennünket ezúttal íeg- közvetetlenebbül érdekel, maradjunk az első és az utolsó bővebb részletezésénél. Kezdjük mindjárt a nem csak itt, hanem a saját hazájában is a legutolsón: a muzsikon, amint őt útleírásokból és más ismeretterjesztő tanulmányokból, különösen két kimagasló . orosz Író, Tolsztoj és Gorkij tollából, tehát autentikus forásból ismerhetjük. A muzsik sorsa az institúciókban tükröződik a legjobban vissza, tehát legokosabb, ha társadalmi életét tesszük vizsgálódás tárgyává. A muzsik sorsa meglehetősen sivár. Neki a föld csak bánatot nyújt. Csak rabszolgája, nem pedig gazdája földjének. Még talán a túlvilág sem igér neki kellő rekompenzációt. Társadalmi állapota olyan, hogy, bármiféle változás jöjjön, ő csak nyerhet vele. Igényeit, lelki és testi szükségleteit már jobban lefokozni igazán nem lehet. A föld ismert területének csak egyetlen lakója közelíti meg a nyomorúság eme rekordjában : a kinai kuli. Istenében sem lelhet vigasz!, mert a szent Oroszországban ez is a hatalmasok pártján van. Különben papjaik sem annyira az Isten tiszteletére, mint inkább a saját maguk és a földi hatalmasok tiszteletére, meg vak engedelmességre oktatják őket. Különben a orosz vallás különféle ceriminoális egyházi funkció, avagy rendkívül csodás s misztikus dolgok körül forog. Az orosz lelkivilága tehát földön túli dolgokkal, nem pedig pl. az élet szépségei vei van tele. Etikai tartartalma nincsen, vágya, mint az események mutatják, oly kevés, hogy azzal bővebben foglalkozni igazán felesleges. Az öntudatot, az élet való ismeretét a vallás miszticizmusa, a egyéni bátorságot pedig csak a vadság pótolja nála. Mert az igazi hősiességnek nyugodt öntudat, tartalmas lelki világ a feltétele; az ezeket nélkülöző hősiesség nem hősiesség, hanem csak vadság, melyet az állatvilágban is feltalálhatunk. A kettő úgy viszony- lik egymáshoz, mint pl. Csermák ezredes vitézsége, és a doni, vagy kazáni kozákoknak. Poroszországban a védtelen lakosok felet gyakorolt szégyenlete hatalmaskodása. Egy mindenható urat ismer, akit atyuskának hiv, ennek aztán a nagyurak, a nagyuraknak a kisebb urak a szolgái valamennyinek pedig az orosz nép, a muzsik, akiben csak egyetlen élő lény lát urat: a felesége. Ezt nevezik a szent Oroszországban társadalmi rendnek s ennek a képére és hasonlatosságára akarták átformálni a Hortobágyi pusztát, Badacsony környéket, a Kis- és Nagyalföldet, szóval mindJegyezzünk nemzeti hadikölcsönt!
