Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-08 / 36. szám

Jj XXXI. évfolyam. Nagykároly. 1915. szeptember 8. 36. szám. NAGYKAROUÍ És VIDÉKÉ TÁRSAD ALMI_HETILA P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. sis a ■i- y** • if* Előfizetési árak: Egész évre ............................. 8-— kor. Fél évre..................................4-— „ Ne gyedévre..........................2- — , Egyes szám.........................—-20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6*— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A tisztviselők vasárnapi munkaszünete. — Irta: Mikcsa János nagykárolyi m. kir. adóhivatali főtiszt. — A biblia szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette, a hetediket pedig megáldá és megszentelő, hogy mi is hat napon át dolgozzunk, a hetediken pedig pihenjünk és azt Isten szent szolgálatára szenteljük. Nagyon is reá fér arra az az egy napi pihenés, ki hat napon keresztül szorgalmasan, lelkiismeretesen, becsüle­tesen, kitartóan dolgozott. Megkívánja a pihenést, üdülést úgy a test, mint a lelek, a szellem szerint, amint kiki hivatásánál fogva testi, avagy szellemi munkával volt elfoglalva hat napon keresztül. Kipihenve igy a szellemi és testi fánadalmakat, ujult erővel eredményesen lehet ismét hozzáfogni az újabb hatnapi munkához. Másrészt azonban tekintve, hogy az ember testből és leiekből áll, ha hat na­pon keresztül a földi dolgokkal volt is elfoglalva, illő, sőt szükséges dolog, hogy a hetedik napon a lélek ügyeivel is törőd­jék : isteni tiszteletet, szent beszédet, prédikátiót s a többit hallgasson. így eleget tevén az isteni parancsnak, ne csak a testnek, hanem a léleknek is éljen. E földön úgyis csak vándorok va­gyunk. Itt minden múlandó! Hiúságok hiúsága : vanitatum vanitas! A vallás tanítása szerint porból let­tünk és porrá leszünk. Vallás nélkül nincs igazi boldogság sem e földön, sem a földi élet után. Éppen ezért kell az arra rendelt hetedik napon a testi és szellemi munkában pihennünk és e napot az Isten szolgálatára szentelnünk. Az 1868. évi LIII-ik törvénycikk 19. §-a szerint: „Egyik vallásfelekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallás felekezetiek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák, vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától tartózkod­janak. Vasárnapokon azonban minden nyil­vános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő! Úgyszintén bár­mely vallás felekezetnek ünnepén a tem­plom közelében s egyházi menetek alkal­mával azon tereken és utcákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, ami az egyházi szertartást zavarhatná.“ Az ipari munkának vasárnapi szüne­teléséről szóló 1891. évi XIII. törvény­cikk 1. §-a szerint: „Vasárnapokon, va­lamint üzent István mraiy napjan, mtnt\i nemzeti ünnepen, a magyar szent korona j 1 országainak területén az ipari munkának! i szünetelni kell.“ Kivételt képez az üzleti 1 helységek és berendezések tisztántartásá- t hoz és helyre állításához szükséges munka. A. 2. §. szerint pedig: „Az ipari r munkának szünetelése legkésőbb vasárnap £ reggel hat órakor kezdődik és megkezdő- t sétől számítandó 2-1 óráig, de legalább £ a szüneti napot követő reggeli hat óráig \ tart.“ E szakasznak határainál azonban £ kivételek is vannak, amely esetekben az t ipari munkások felváltva dolgoznak és ] szintén felváltva vasárnapi munkaszünetet ; is tartanak. Az idézett törvénycikk 6. §-a | értelmében: „Aki az 1., 2., 4. és 5.1 j §-okban foglalt határozatokat megszegi, \ ( kihágást követ el és két koronától hatszáz j ] koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte- < tendö /“ i Ezek a törvény rendelkezései. E i ; rendelkezéseket mindenkinek be kell tar­tania, azokhoz alkalmazkodnia kell. Alkalom és mód van nyújtva az által ; a hetedik napon való pihenésre, üdülésre, szórakozásra, illetve arra, hogy e hetedik napot az Isten szolgálatára szenteljük. A kereskedelemben is szabályozva van a vasárnapi munka szünet. Az állami tiszt­viselőknél azonban e szabályozás majdnem a kezdet kezdetén van még. A vármegyei vonatkozó szabályren­deletek szerint vasárnap a hivatal szüne­tel Az igazságügyi tisztviselőknél vasár- és ünnepnapokon a jog- és munka foly­tonosság fentartása céljából a telekkönyvvi és kezelő személyzet felváltva teljesít szolgálatot úgy, hogy egyik vasárnap és egyes ünnepnapokon a tisztviselő kar í egyik fele része, a másik vasárnap, illetve következő ünnepnapon pedig a másik felerésze teljesít hivatalos szolgálatot. E ténykörülménynél önkéntelenül reá kell gondolnunk a többi miniszteri tárcákhoz tartozó tisztviselőkre, mert ami az egyik­nek jogos, az a másiknak méltányos. Itt vannak előttünk, hogy többet ne említ­sünk : a pénzügyigazgatósági, m. kir. adó­hivatali, számvevőségi, államépitészeti hi- hatal és a többi tisztviselők, akik nem élvezik még a vasárnapi munkaszünet testet-lelket felüditő áldásait. A kötelesség az első. A keny®ret adó íivatál vasárnapokra és ünnepnapokra is eköti a tisztviselőket és éppen olyan döben és akkor, amidőn az istentiszte- et, a szentmise, a prédicatió van, illetve artatik. Évek hosszú során keresztül újév lapjától az év utolsó napjáig, egész éven it nap-nap mellett a hivatali kötelesség eljesitése mintegy oda köti a tisztviselőt íz íróasztalhoz úgy, hogy szinte akaratán dvül megfeledkezik a lelkiekről, folyto- íosan a testi munkának él és abból áplálkozik. A bezárt ajtóju templom nellett gyakran, magába a templomba izonban vagy soha, vagy csak husvét, pünkösd, karácsony első napján me­het el, szive a vallás iránt, — az élet minden napi nehéz küzdelmei közepette — elfásul. Hite ingatag lesz. Önhibáján kívül a tisztviselő a társa­dalom más foglalkozású egyénei előtt, mint vallástalan, mondhatni, mint hite- hagyott tűnik fel, annál inkább, mivel iskolázottságánál íogva ismeretében lévén a vallás tanításainak, szemmel láthatólag nem követi annak íendelkezéseit, nem teljesiti az isteni parancsot, nem szenteli a testi és szellemi pihenésre rendelt azo­kat a bizonyos hetedik napokat és ünne­peket az Isten szolgálatára és ezért van olyan sok szerencsétlen, boldogtalan tiszt­viselő, mert hisz: „A boldogság kezdete az Ur félelme.“ A nagy társadalom egyik alkotó részét képező tisztviselőikar érdekében kérve kérjük az intéző köröket, hassanak oda, hogy a szentesített törvényben gyö­keredző vasárnapi munkaszünet áldásai­ban a magas államkincstár és az adózó polgárság jól felfogott érdekeinek szük­ségszerű figyelembe vétele mellett az összes tisztviselők, az államnak eme szellemi munkásai is minél előbb része­süljenek. * A borzasztó nagy világháború, mely művészi, hires tudományos alkotásokat tett tönkre — a vasárnapi munkaszünetet is egyes részeiben felfüggesztette, mind azonáltal, ha a jelen szomorú, nehéz időkben nem is lehetne a tisztviselők vasárnapi munkaszünetét dűlőre vinni, célszerű az előmunkálatokkal már most foglalkozni. Értsék meg, akiket illet, akik-

Next

/
Thumbnails
Contents