Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-11 / 6. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. február II. 6. szám. NAGYKAR Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8*— kor. Fél évre..................................4-— „ Ne gyedévre.........................2- — „ Egy es szám.........................—'20 „ Ta nítóknak egész évié . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárcyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Iíossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora S3 üli. Kéziratok nem adatnak vissza Az állami alapok és a legfőbb számszék. Amióta II. József császár kiadta 1871. december 7-én a magyar kancellárhoz intézett hires rendeletét a magyar szerzetesrendek eltörléséi öl és a rendelet csakugyan végre is iTájtatott, az alapítványi vagyon kezelése és ellenőrzése kőiül a lehető legnagyobb rendetlenség uralkodik, mert a legellentétesebb intézkedéseket léptettek életbe. II. József eredetileg úgy intézkedett, hogy nyomban trónralépése után a tanulmányi és iskolai alapot a kincstárba olvasszák be, a magánosoknak hitelezett tőkéket fel kell mondani és be kell hajtani, az ingatlanok pedig lassankint eladassanak, hogy ilyenképpen az ország tanodái szükségleteit az államkincstárból akadálytalanul lehessen fedezni. Ez ellen az intézkedés ellen a magyar kancellária az esztergomi érsekkel és az országbíróval együtt egy feliratban tiltakoztak, sőt az ingatlanok eladását törvényellenesnek minősítették, a tiltakozásnak azonban nem lett semmi eredménye. Az alap összes ingó és ingatlan javait ugyanis kezelés végett az udvari kancellária vette gondjaiba s később a vagyon értékét a birodalmi pénztárba beolvasztották. Azóta sok változáson ment át az alapok kezelése, 1875-ben pedig Szepessy Mihály közalapítványi királyi ügyigazgató azt a véleményét terjesztette a kormány elé, hogy az alapok zárőszámadásainak felülvizsgálatára a király az országos főszámvevőszéket küldje ki, a költségvetés megállapítását pedig egy vegyes, egyházaikból és világiakból álló bizottságra ruházza. Az „alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző időleges bizottság“ szervezését a király 1880. május 24-én el is rendelte, anélkül azonban, hogy a zárószámadások ellenőrzésével az állami főszámvevőszéket bizta volna meg. A legfelső királyi kézirat úgy intézkedik, hogy: „addig is, mig a magyarországi kegyes alapítványok és jeleven a megnevezett alapok jövő kezelése iránt a töivényhozás utján törvényes intézkedés fogna tétetni “ Ez a törvényhozási intézkedés nem történt meg mindezideig. A kérdést hosszú hallgatás után most Thuroczy Vilmos, az állami számvevőszék elnöke vetette fel, aki a |;épviselőház zár- számadási bizottságához!küldött jelentésében az 1912. évi költségvetés 82 milliós deficitje kapcsán szjpváteszi, hogy a mai jogállapot mellett, apaikor az' alapítványok magán- és jogiJJviszonyai törvényekkel kellően szabály..zva még nincsenek és amikor az állami számvevőszék hatásköréről szóló törvénynek ide vonatkozó rendelkezése sem oly világos és határozott, hogy azokra a szóban forgó ellenőrzés minden kétségkívül alapítható lenne, ezt az ellenőrzést csupán kormányzati utón életbeléptetni nem lehet, hanem ahhoz a törvényhozás intézkedésére van szükség. A számvevőszék véleménye szerint legcélszerűbb lenne külön törvényjavaslat utján gondoskoduiaz alapítványi jog szabályozásáról és ugyanebben a törvényjavaslatban rendelkezni a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló alapok és alapítványok irányában az állami számvevőszék részéről gyakorlandő ellenőrzés módozatairól is. Tekintve, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben már régóta folynak, amely idő alatt a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló, a rendszeres állami számvevőszéki és parlamenti ellenőrzést nélkülöző alap és alapítványi vagyon értéke mind nagyobb összegre nőtt fel, a folyó évben Thuróczy Vilmos már átiratot intézett a miniszter- elnökhöz, gyors és hathatós intézkedést kérve az illető törvényjavaslat kidolgozása és beterjesztése tekintetében, hogy a törvényhozás mielőbb illetékesen dönthessen ebben az állami élet rendje szempontjából nagyfontosságu kérdésben. A zárszámadási bizottságnak legközelebbi ülésén módjában lesz foglalkozni ezzel a kérdéssel, amely mindenképpen megérdemli a figyelmet és az érdeklődést, de bizony a reményünk igen kevés arra, hogy a számvevőszék elnökének kérését teljesitik s elkészül az a törvényhozási intézkedés, amely majd módot ad legal jbb ahhoz, hogy megtudjuk, mennyit jövedelmeznek azok a százmilliók és mire költik el azt a sok-sok milliót. A népesedés hanyatlása. A múlt esztendő az--élet minden terén csaknem pótolhatatlan ’pusztításokat vitt végbe. A hatást most meg lehet már állapítani a nagyvárosok lakósszámának a csökkenéseben, a születések számának az apadásában, tehát a természetes szaporodásnak az elmaradásában is. Budapesten is 1913-ban kevesebb a születések száma, mint 1912-ben; az 1913. évszám volt 19,425, az 1912. évi 19,624. Ellenben emelkedett a halálozás: az 1912. évi 11,835-ről 1913-ban 12,244-re. E-.ek a számok azt mutatják, hogy a lakosság kereset nélkül, munka hiányában, szegényesen élt és nyomorgott Budapesten. Ez a szomorú jelenség azonban nem csupán magyar tünet. Ugyanilyen beszámolót jelentenek most Berlinből a berlini lakosság csökkenéséről. A lakosszámnak 1914. január elsején 2.995,030-at kellett volna mutatni, ehelyett volt 2.079,156. A csökkenés tehát jelentékeny. Berlin lakossága persze nyomban kutatta a csökkenés okait. (Nem úgy, mint nálunk.) A kutatás ré.vén megtudták, hogy a munkahiány miatt igen nagyszámú munkás távozott a fővárosból. A statisztikai hivatal kimutatta, hogy 1913-ban 321,036 bevándorlóval szemben 349,413 egyén költözötf el Berlinből, ami 29,377 lélekkel csökkentette a lakosság számát. Az év végén ez mintegy 15,874-re apadt, mert a természetes szaporodás: a születések számának a többlete megjavította a helyzetet. Amennyivel kevesbedett a főváros laRUBLEJZKY KALMAN női- és nrlclivat-ártsliá»» MACilKAROLY, Deák-tér 1§. Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fehérne- müekben, úgyszintén színes és fehér damast asztalteritékekben.
