Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-11 / 6. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE <§®CÄi><33); _sSB eh- v A lllk%% illl természetes ásványvíz győgyhatása |||; hurotos bántalmaknál páratlan. — l|g A legutóbbi termésű s ivauyu uj bor- Hg ral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság. 5V'<4 kossága, annyival emelkedett a környék, a Berlinhez csatolt városrészek lakossága. Ez a körülmény jótékonyan befolyásolta a házbéreket, amelyek az építőipar pan­gása dacára sem emelkedtek túlságosan. Budapesten a helyzet megford1 to ttját álla­píthatjuk meg. A környék lakossága az utolsó években erősen emelkedett — a főváros rovására. Az 1912-ben történt vasúti tarifaemelés hatása alatt a vissza- vándorlás lett nagyobb mérvű, ami ina, 1914-ben a házbéremelkedésben jelent­kezik. A házbéremelésre persze az elma­radt építkezés is alapot ad, de még in­kább az állandó visszavándorlás, ami a mostani válságos helyzetben igen súlyo­san érinti éppen azokat, akik az elmúlt két esztendő nyomorúságát Budapesten végigküzdölték. A magyar és osztrák kölcsön. A Magyar Általános Hitelbank vezér- igazgatója legutóbbi berlini időzése alatt egy uj magyar kölcsön felvétele ügyében tárgyalt. A táigyalások, úgy látszik, ered­ménynyel végződtek, legalább erről ad számot egy berlini távirat, melyben egész határozottan jelentik, hogy négyszáz mil­liós magyar kölcsönt négy és fél száza­lék kamatlábbal lekötöttek. A papírok ki­bocsátási árfolyama 88—90 százalék lesz. Az uj kölcsön prospektusa állítólag február 10-én jelent meg. Hir szerint ere­detileg nagyobb kölcsönfelvételről volt sző, de a tárgyalások folyamán ebben az ösz- szegben állapodtak meg a tárgyaló felek. Bécsben az a hir van elterjedve, hogy az osztrák kormány uj kölcsön fölvételét határozta el. Evégből Engel báró pénz­ügyminiszter egyes bankigazgatókkal már tárgyalásokat kezdett. Bizonyos, hogy a tárgyalások sikeresen fognak végződni és nem lesz szükséges a felveendő kölcsönbe külföldi tőkét is részesíteni, mivel — hir szerint — egyedül az osztrák postata­karékpénztár is nagy fölösleggel rendel kezik. A gyújtó is drágább lett. Tudvalevő, hogy a gyufagyárosok, miután nem tudták rásózni a pénzügy- miniszterre gyáraikat és miután a tervük nem sikerült, „Közös eladási iroda“ cim alatt kartellt létesítettek. A gyufagyárosok­nak ez a szövetkezése a nagyközönség rovására és kárára történik, mert a kö­zös eladási iroda megalakulása lesz. A gyufa ármelése már meg is történt. Az eladási iroda ugyanis a gyufa árát száz dobozonkint hattól tiz fillérig emelte fel. Természetes, hogy a nagykereskedők az áremelést áthárítják a trafikosokra és a fűszeresekre és ezek természetesen a nagyközönségre. A fogyasztók tehát már is érzik a gyufagyárosok kartellszerü kö­zös működését, amennyiben tiz doboz gyufáért 12 fillér helyett már 14 fillért kell fizetni. A gyufagyárosok azonban nem fognak itt megállani és ezt az ár­emelést újabb áremelés fogja követni. A gyufagyárosok még a közös eladási iroda megalapításának és fenntartásának a költ­ségét is az áremelés utján akarják be­hozni, azonfelül, hogy üzineiket is a kartellszerü eljárással, a nagyközönség tetemes niegkárositásával, akarják jöve­delmezővé tenni. Román tankönyvek a magyar középiskolákban. Meg sem lep már bennünket, hogy a „magyar királyi’közoktatásügyi miniszté­rium“ beengedi a román nyelvet a ma­gyar középiskolákba. Ez a kormány ré­széről csak pusáta udvariasság a nemze­tiségiek iránt, a|ik v iták szívesek szóba állani a magyar ‘kormánvnyal. Ha már átengedték a íftagyar szabadság régi mentsvárát, Erdélyt, a románoknak, ha már száműzték a magyar nyelvet Horvát­országból, ha több beleszólást engedtek az ország ügyeibe a szolnokdobokan egyei oláhoknak, mint a pestmegyei magyar választóknak, akkor annál a „kis“ iskola­ügyi kérdésnél csak nem fogják magukat megkötni . . . Nem bizony. Annyira nem, j hogy már a közeljövőben ankétot rendez­nek a kultuszminisztériumban. A nemze­tiségek panasza folytán a minisztérium illetékes osztályában már át is tanulmá­nyozták a nemzetiségi vidéken levő kö­zépiskolák tankönyveit. Különösen a ro­mánok látnak sérelmet abban, hogy gimnáziumok és a reáliskolák tankönyvei olyan irodalmi magyar nyelven Íródnak, hogy a román ajkú diákok ezt a stílust nem követhetik s fejlődésben, előmene­telben elmaradnak a magyar anyanyelvű tanulók mellett. A kultuszminiszter tehát körlevelet intézett a középiskolák igazga­tóihoz, akiket arra szólít fel, hogy foglal­kozzanak azzal a kérdéssel, miként le­hetne a nemzetiségi vidékeken olyan tankönyveket szerkeszteni, melyek a ma­gyar szöveg értelmét az illető nemzetisé­giek nyelvén interpretálják. A miniszter csupán a középiskolák alsó négy osz­tálya számára kívánja megvalósítani a reformot. Keservesebb feladatuk talán sohasem volt még a magyar középisko­lai igazgatóknak. !>’ekik kell kieszelniük, hogyan lehetne románul tanítani a ma­gyar iskolákban, a magyar katedrákon, a magyar szent korona képe alatt . . . TTleghivóc A nagykárolyi róm. kath. hitközség f. évi március hó 1-ső napján, vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja<meg a róm. kath. elemi fiúiskola nagytermében évi rendes közgyűlését, melyre a hitközség tisztelt tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. A közgyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1914. évi költségvetés. 4. Esetleges indítványok. Nagykároly, 1914. febr. 8. Récsei Ede egyh. k. e. elnök. 406 milliónkba került a balkán háború. A közös hadügyminisztérium a delegációk elé terjesztett jelentéseiben most számol el azokról a kiadásokról, amelyek a jelentés szavai szerint „a bizonytalan politikai helyzet által előidézett különös katonai intézkedések folytán keletkez­tek“. E rendkívüli kiadások összege 406.98 millió korona. Ennyibe került tehát nekünk a balkán háború, ennek a kiadásnak utólagos törvényhozási elintézését kéri a hadügyminisz­ter a. delegációktól. A 406 millióból 293 millió korona kellett a csapatszállitmányok részleges felemelése, csa­patáthelyezések, hadianyagok és késztetek, lo­vak, ruhák, íölszerelési tárgyak es egyebek beszerzésére. A Boszniában és Hercegovinában lévő parancsnokságok és csapatok rendkívüli és felemelt szükséglete néhány ezer korona hijján 40 millió volt. A csapatok és a behívott' legénység élelmezési többlete, pótlovak beszer­zése, valamint a felemelt létszámmal járó ren­des kiadások többlete 76 millió korona volt. A különböző készletek és anyagok beszer­zésére fordított 203 millió korona egy része, mint a hadsereg felszerelési leltára, továbbra is mint vagyon szerepel, a 116 millió korona azonban, amelyet a felemelt létszám ellátására kellett költeni, elveszettnek tekinthető. Az egész összegből Magyarországot 115.3 millió korona terheli. Ez összeg felhasználásá­nak és elszámolásának végső határidejéül a hadügyminiszter 1914. dec.mber 31-ét kéri megállapítani. A haditengerészet a balkán válságból ki­folyólag eszközölt különleges katonai intézke­dések folytán 40.4 millió koronát költött el törvényhozás nélkül. Ebből Magyarországot Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Haüffei Sámuel Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! 1 mm^sBmsm^massmsssssESEsaBssBm villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz . A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59 Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek /

Next

/
Thumbnails
Contents