Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-04 / 5. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE A BIKiK iDfl természetes ásványvíz győgyhatása hurotos bántalnirtknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyú uj bor­ral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kivnatra kü'd a bikszádi fürdöigazgatóság. rintünk úgy volna elérhető, ha a nemze­tiségek részére mi magunk nevelnénk ve­zéreket, még pedig olyan vezéreket, akik nemcsak zsíros ügyvédi honoráriumokat várnak híveiktől, hanem ellenkezőleg, ad­nak a nemzetiségeknek különösen gazda­sági kultúrában az eddiginél jóval többet. Gazdasági szaktanárokat kellene nemze­tiséglakta vidékekre küldeni, akik a.z ott- lakókkal anyanyelvükön érintkezve, meg­tanítanák azokat a helyes gazdálkodásra. Tűzzön ki a kormány jutalmakat, hogy az arra hivatottak megtanulván a külön­böző nemzetiségek nyelvét, a kultúra apostolaiként menjenek a nemzetiség lakta vidékekre A népet ki kell ragadni az áruuzsora és a nemzetiségi bankok karmaiból és adjunk nekik abból a ma­gasabb gazdasági kultúrából, amely a magyar vidékeken van, a nemzetiségiek­nek is s a nemzetiségek bizonyára nem lesznek hálátlanok, mert belátják, hogy az izgatóktól semmit sem kapnak, de a magyar államtól megkapják mindazt, amire szükségük van. Szükség van ezenkívül a nemzetiségi kérdés alapos megoldásához valóban nemzeti földbirtokpolitikára. .Mióta sürget­jük már ezt is. Ha bármiféle törvénnyel megkönnyitjük a magyarságnak a föld- bírtoks^érzést, ■'ha a'nemzetiségi áradat közé életképes magyar telepit vény eket és középbirtokokat ékelünk be, biztosak le­hetünk arról, hogy a magyar fajnak év­századok óta mutatkozó átalakító ereje ezúttal sem fog bennünket cserbenhagyni és a legveszedelmesebbeknek mutatkozó vidékek lakói az emelkedő gazdasági jó­léttel párhuzamosan lesznek híveivé a magyar államnak, a magyar nemzeti esz­mének. Azt mi is valljuk, hogy az erő­szak, a vaskéz, a nemzetiségi kérdésnek csak ideig-óráig való megoldását hozhatja el, de végleges rendet nem teremt. Ad­junk tehát kultúrát s részeltessük anyagi javakban a nemzetiségieket, akkor rövid idő múlva nem lesz nemzetiségi kérdés. rekedtség és hurut ellen nincs jobb a Réthy"pemetefű cukorkáknál Millió ember szereti a világhírű RÉTHY-oukorkát, mert rend­kívül kellemes izü, a gyomrot, étvágyat nem rontja. Meghűlés, hurut köhögés ellen biztosan és gyorsan használ. Vásárlás­nál vigyázrenk és határozottan RETHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. Az eredetinek minden egyes darabján rajta van a RÉTHY név. 1 doboz ára 60 fillér, kapható mindenütt Postán kütd 5 dobozt frankó 3 koronáért: Békéscsaba. •II Réthy Béla gyógyszerész A hajdudorogi magyar püspökség revíziója. Nagykároly, január hava. Az „Országos Magyar Szövetség“ e hó elején tartott közgyűlésén foglalkozott a görög kathólikus magyarok számára alapított hajdudorogi püspökség revízió­jának kérdésével. Ez ügyben állást fog­lalt és határozatot hozott. Amikor a nemzetiségi sajtó még a meg nem engedett eszközöket is felhasz­nálja a magyar nemzetiségi érdekek megrontására folytatott agitációjában, ak­kor nekünk — a megye és a város ér­dekében is — csak a legtermészetesebb feladatunk e fontos nemzeti ügyet szol- í álni. Egyelőre itt közöljük a szövetség ho­zott határozatát' teljes egészében. i' A magyar ,k ormány a hajdudorogi püs­pökséghez csatölt községek revisióját ismé­telten is kilátásba helyezte. A legújabban gróf Tisza István miniszterelnök ur a képvi­selőhöz; múlt Vp'yi .dge. 5.-én. tartott, ütésében jelentette, lei, ,hogy a .-kpohÜty nem zár­kózik cl a .revj^ió elől, ez a kormány is fontolóra fogja venni azt, vájjon csatbltat- tak-e csakugyan olyan községek a dorogi püspökséghez; fennek a püspökségnek a ha­társzélein, a in ilye k célszerűbben maradhat­tak volna valamely románajku püspökség­ben.“ — De egjyben azt is kijelentette a miniszterelnök ur „miután a románajku püspökségben igen igen sok ezer magyarajku hivő van, közös akarattal gondoskodnunk kell arról, hogy ezeknek a magyarajku gö­rög katolikusoknak a magyarsága biztosit- tassék.“ Az 1910. évi népszámlálás adatai sze­rint az országban 304.322 magyar gör. kath. hivő van. Az uj egyházmegye ezek közül csak 183.575 lelket vett át. És i ly 120,747 görög kathólikus magyar maradt még mindig a ruthén és román nyelvű püspökségek ha­tósága alatt, tehát az összes görög kath. magyarságnak majdnem 40 százaléka. Nem a nemzetiségeknek, de a magyarságnak van tehát oka és joga a panaszra. Nem a ro­mán főpapoknak és a román politikusoknak, de a magyarságnak van oka arra, hogy e téren a revisiót ne csak emlegesse, hanem minden rendelkezésre álló módon sürgesse és követelje. Ha a románokra sérelem, hogy az uj egyházmegye 6 ezer magyarul nem tudó oláhot megtartson, mennyivel sérelme­sebb a magyarságra, hogy 120 ezer lelket lásson kiszolgáltatva a nemzetiségi egyházi hatóságok kénye-kédvének. A nemzetiségi sajtó folytonosan kétségbe­vonja a népszámlálásnak az anyanyelv te­kintetében kimutatóit eredményeit. Pedig ha e tekintetben lehetnek kétségek, azok ismét csak a magyarság hátrányára szólhatnak. A nemzetiségi egyházak előszeretettel nevezik el vallásukat szertartásuknak nyelve után és igy az élet bizonyltja, hogy oláhnak ne­vezi és vallja magát sokszor az is, aki csa­ládjában kizárólag magyarul beszél, Vannak községek, ahol a magyar anyanyelvű gyer­mek az oláh tannyelvű gör. kath. felekezeti iskolában tanul meg oláhul imádkozni, mert otthon nem szól hozzá senki más nyelven csak magyarul. És az ily községeket szere­peltetik az oláh politikusok, mint román községeket, és az ily községek népe vallja magát sok esetben vallása révén oláhnak, mert a vallásos érzület, a templom kizáró­lagos oláh kultusza, elfojtja benne a magyar nemzeti öntudatot. Nagyon jól tudják ezt a nemzetiségi vezető körök és tolvajt kiáltanak', hogy eltereljék a világ figyelmét tervszerűen folytatott alattomos aknamunkájukról. Valóban ideje, hogy a magyar társada­lom vegye észre a nagyhangú panaszok háta mögé rejtőző és a migyarsag ellen törő rendszeres támadást, es érdeklődésé­vel, társadalmi akciójával, a való helyzet minden szépítés nélküli feltárásával legyen segítségére a kormánynak, hogy a miniszter­elnök szavai szerint a románajku püspök­ségekben ina még visszamaradt igen sok ezer magyarajku hivő sorsa és magyarsága biztosittassek. Az eperjesi egyházmegyeben 21 tiszta magyar plébánia van még ma is, a mun- káctsibau 20 — á nagyváradi és gyujafehér- vár—fógtiras’i égyhazmegyábén 13 — tehát Összesén 54 oly plébánia ‘vari ‘még, : ame­lyeket magyarságuk jogán .a5’ magyar társa­dalom az uj gör. kath. egyházmegye ré­szére minden fenntartás nélkül követelhet. E plébániák az uj egyházmegyével össze­függő területen feküsznek, és igy azokat minden nagyobb nehézség nélkül a hajdu­dorogi püspökséghez lehet csatolni, ha an­nak határvonala ezáltal nem is maradna mindenütt sima, hanem helyenként hullá­mossá válnék is. De nemszahad megfeledkezni azokról a gör. kath. magyarokról sem, akik a román nemzetiségi egyházmegyék belterületein, de egy-egy helyen jelentősebb számmal élnek, és ezeknek számára külön önálló plébániákat kell alapítani a hajdudorogi püspökség lelki joghatósága alatt. Ily megoldásnak nincs egyházjogi akadálya. Ha lehetet Budapestet, Makót, Nagyváradot a hajdudorogi püspök­séghez csatolni a Székelyfölddel együtt, bárha nem is feküszoek az egyházmegye testével összefüggő területen, épp úgy oda­lehetne és kellene csatolni mindama helye­ket, amelyeken uj gör. kath. magyar plé­bánia felállítása szükséges és indokolt. Az 1910. évi népszámlálás adatai sze­rint a román egyházmegyék belterületén ilyen uj plébániák volnának szükségesek a következő helyeken: 1. Nagyszántón Bihar­ban, 2. Margittán, 3. Aknasugatagon, 4. Aknaszlatinán, 5. Erdődön, 6. Krasznabélte- ken, 7. Krasznán, 8. Szinerváralján, 9. Fel­sőbányán, 10. Nagybányán, 11. Tasnádon, 12. Szilágysomlyón, 13. Zilahon, 14. Aradon, Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. i mma ! I Minta után való festés ! ! Hauffei Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban» Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59 Bármely kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemiiek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek f 1 f *

Next

/
Thumbnails
Contents