Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-05 / 31. szám
XxXl. évfolyam. Nagykároly, 1914. augusztus 5. 31. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TÁRSAD AL M I _H E T I L A P. Na gykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. IViegjelenilc minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre . , 8*— kor Fél évre 4-— „ Negyedévre.........................2- — „ Egy es szám ........ —’20 „ Tanítóknak egész 'évre . . 6-— „ Ffiszerkesitö: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 7 Telefon 76 Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nycmda Részvénytársaság“. Bérraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. NyiUtér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissz a Heti krónika. Nagykároly, 1914. augusztus 4. Erkölcsi érék diadala. Történelmi időket élünk. Népünk és országunk sorsa fordulóhoz 'ért. Mint Tikkasztó nyári nap terhe ült a népek lelkén ama bizonytalan érzés, amely ma már bömbölő ágyuk dörgésében jutott kitörésre, A népek és nem-aetek légköre telve vötí zivataros villamossággal. Isten akarta sugy, hogy a vihar rajtunk tombolja ki magát. Isten akaratán gyermeki lélekkel megnyugszunk, Vigasztal a tudat, hí-_gy nein mi kerestük a bajt, de ha Isten ránk engedte s-zakadni a háború rémét, — megálljuk harcot emberül. Annál inkább is, mert nmegnyugvá- sunkra -szolgál, hogy ;a megkezdett harcban az egész müveit -világ .megértő méltánylása követte ősz királyunk <áöntö lépését. Kern hatalmi vágy, nem gyűlölködő indulat, nem versengő kapzsiság, hanem erkölcsi célok nemes szolgálata adta a fegyvert népünknek kezébe, .oly nép ellen kelt síkra országunk, amely magasabb erkölcsi ideálokat ismerni nem akar, amely vad indulatok gyilkos szomjúságával kezet emelt a ,-aját felkent királyára is, s ledöntötte a vele kíméletes szomszédi viszonyt ápolgató más nép jövendő reménységét is. Gyilkosokat bérel, gyilkosokat takargat, gyilkosokat ölel keblére. Az ilyen nép nem maradhat büntetés nélkül. Isten és ember törvényei szerint az ilyen nép ellen hadat kell vezetni, hogy megbizonyosodjék rajta az Urnák mondása : „Aki fegyvert emel mások ellen, fegyverrel kell annak elvesznie!“ Fordítsuk most tekintetünket arra az erkölcsi erőre, melyet a háború megindulása széliében felismerhetővé tett. Azt hittük, hogy elközönyösült e kor a mélyebb járású erkölcsi értékek felismerése iránt. De örömmel látjuk, hogy határa-1 inkon belül úgy, mint kívül, minden jó- érzésü ember mély felháborodással Ítéli meg a szerbek embertelenségeit, s mély megértéssel méltányolja országunk igazait. Ölömmel látjuk, hogy abban az országszerte tapasztalható készségben, a mellyel népünk a hadba indul; abban a tomboló tüntetésben, amellyel a háború kitörését ünnepli; abban a pártokat I egyesitő közös nagy érzésben, amellyel e nehéz időkben minden ép lélek egyedül ■csak a haza érdekeit kívánja szolgálni és előmozdítani, abban a lelkeket egysége- 1 sitő törekvésben, amellyel most két ország népe emelkedettebb eszmények diadalára kezet fog ; abban az egész világot átható megértésben, amely országunk jogos felháborodását, s neki lendüléséí mindenfelől követi: nagy erkölcsi erők ülnek ma diadalt. •Ezek a jelenségek a háború borzalmai dacára is nagyon megnyugtatók. Sokat haladt .az emberiség azóta, hogy az oktalan hóditó hadjáratok néptipró gyermekbetegségein átesett. Ma már csak erkölcsi értékekért ragad fegyvert a kulturáltabb nép, hogy feuyitve oktasson, verve neveljen, operálva gyógyítson. Ennek tapasztalása ama jóleső reménységet erősitgeii lelkűnkben, hogy egyszer majd csak ránk virrad a békés megérté.-, a józan belátás, s a segítő szeretet óhajtva várt korszaka. Ma már diadalmaskodnak az erkölcsi erők, de még azoknak is csak fegyverrel lehet utat törniök. Hisz- szük azonban, hogy eljön ama jobb kor is, amelyért meg nem szűnünk a Mesterrel imádkozni: „Mi Atyánk I Jöjjön el a te országod 1“ Jól esik hinnünk, hogy véreink fegyvere most is ennek a jobb országnak az útját egyengeti. Legyen Isten áldása fegyverünkön ! Mindössze csak egy rövid hét múlt el lapunk legutóbbi számának megjelenése óta. Csak egy rövid hét. Mily parányi csekélység az idő végtelen nagy tengerén 1 Csak néhány homokszemecske lepergése az idő nagy óráján 1 És e rövid idő alatt mily nagy, világtörténelmi nevezetességű események elmétizgató kérdéseiben döntöttek a fejedelmek, s a diplomácia magas vezérei. Felcsapva a hét egyszerű krónikásainak, az alábbiakban felsoroljuk az egy hét alatt történt legnevezetesebb eseményeket. Általános mozgósítás a monarchiában. Péntek délután jelent meg Ö felségének, a legfőbb hadúrnak rendelete, mely- lyel az általános mozgósítást a monarchia mindkét államában legkegyelmeseb- ben elrendelte. Városunkba a hivatalos távirat este 6-iO perckor érkezett. Rövid félóra alatt nngykiterjedésü városunk, minden részén tudták már a nagy ese*- ményt. Futó tüzként terjedt el a hir. E nem várt intézkedés meglepte a nagyközönséget, s a családapák szivét mély meghatottság szállta meg. A meglepetést és a meghatottságot azonban csakhamar az általános nagy lelkesedés váltotta fel, mert él a szivek mélyén a jogos és igazságos ügy diadalába vetett bizalomnak édes érzete. — Szombat óta élénk az utca, a helybeli s a falvakból érkező ka- tonakőtelesek nagy tömege jön-megy; hangos a levegő, mindenfelé a jelentkezők lelkes danája hallatszik. Most már csakugyan „mindnyájunknak ell kell menni!“ Ép ily lelkes a hangulat ország — illetve monarchiaszerte mindenfelé. Hírek a harcteréről! Ezideig kevés hir érkezett a harc színhelyéről, de ezek között is lelketemelő örömmel értesültünk a katonaság s közötte ép a vitéz magyar ifjak néhány hősi tettéről. A szerbek a Száva hidat levegőbe akarták robbantani, de csak a hid egyik részét sikerült elpusztitaniok. Katonáink ismételten hátrálásra késztetik a Sm~ Az összes nvári kelmeni donsávokbó 1 -*®ÉS gyönyörű választékkal szolgál RubletzkyKálmándivaíárnházaNa gy károly
