Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 22. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉK F. Minden gazdának jó tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. Tessék próbavásárlást tenni. Minden munkáért szavatosság vállaltatik. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel NEMES FERENCZ oki. kovács- és kocsigyártó műhelyét Nagykrolyban (Majtény utca) ahol mindenfele gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellett vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó ló'csös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasb.rona, Kidén Sándor-féle vasekék, mindenféle kész famunkék, uj szekerek, vagy aboz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcSjSárbányó, spicbogni, kerékagy és minden bozzávaió részek és e szakba vágó munkák. Gondolkozz csak fiam, nem Ádám? Nem tanító ur — mert a Kazinczy-utcán ki van Írva: Ádám (Ezelőtt: Kohn !) A múlt napokban benn ültünk a Magyar Király kávéházban. Egyszer csak izgatottan kiabálja Weisz ur a fizetőt! • Hallja főur! hányadika van ma ? Harmincadika Weisz ur! Jó-jó . . . főur, de folyó hói Igenis Weisz ur — folyó hó I * * * Boldogult Baross Gáborhoz kereskedelmi miniszter korában egy kérvényt adtak be az utazók, hogy amennyiben az utolsó kocsik nagyon ráznak — tegyen, illetve — tétessen valami intézkedést. Baross azonal intézkedett és lekapcsoltatta minden vonatról az utolsó kicsikat, azóta nem is jár egy utolsó kocsi sem a Máv.-on! * * * Két nagykárolyi polgár vitatkozott, hogy melyik a fontosabb és szükségesebb égi test a nap-e vagy a hold. Hosszú vita után megállapodtak abban, hogy a hold. Mert: a hold este világit, amikor sötét van. De a nap csak nappal, amikor úgyis világos van. * * * Braziliában vannak még oly ős erdők ahova emberi kéz a lábát be nem tette. Nagy port vert fel, hogy az idén a gimnázium 8 ik osztályában 8 fiú elbukott. Persze a legkönnyebb a tanároknak rontani! Áz igen tisztelt direktor ur egész higgadtan — gondolkozásommal, — sőt hiszem, az egesz város elfogulatlan szülei gondolkodásával egyetértőén kellő magyarázatot, felvilágosítást adott. Ezen gondolkozva eszembe jutott nekem, hogy még elemista koromban volt egy nagyon rossz tanuló iskola társam, aki mindig panaszkodott kedves tanítónkra, hogy őt üldözi és szekirozza! Egy napon elkeseredve jött fel az apa — fiával az iskolába. Kéhlöre vonta a tanítót, miért oly szigorú és elfogult az ő fiával szemben?! A tanító szabadkozott, mondván, hogy ez rágalom — ő egyforma mértékkel mér minden tanítványának — különbért kedves Kanovich ur tessék az órán benn maradni és erről meggyőződni ! Szülő: Köszönöm; benn maradok! Tanító: Kanovich Zebuló! mond meg édes fiam — mennyi hatszor — kilenc?! Fiú : (az apjára néz !) Látja edes apám ! Kezdi már a szekirozáát. A Kossuth-utcán egy kis fiú a 19-ik számú ház előtt áll és keservesen sir, hogy nem tudja meghúzni a csengőt. Ne sírj kis fiam ! meghúzom én . . . meghúzom . . . Na bácsi most már szaladjunk, mért kijönnek ! * * * Szabad lyceumi előadáson: Ami pedig á nap fény eredetét illeti, kedves hallgatóim, hát bizony e tekintetben még ma is A sötétben tapogatódzunk. A pünkösdi repülés alkalmával hallottam: Nagysád csakugyan aviatikushoz szeretne férjhez menni 1 ? Hiszen ez igen veszélyes foglalkozás. — Igen — de nem engedném többet a repülő gépre férjemet. Öröm a sétáló közönségnek. Többször irtunk már e lapok hasábján, hogy milyen üdvös dolog lenne, ha az egyedüli kellemes, pormentes séta helyünkön a „Somos erdőn“ néhány pad volna elhelyezve, ami az uradalomnak alig jelentene pár fillér kiadást. (Mert fa kerül az erdőben !) Pünkösdkor meglepetve láttam, hogy az első főúton az ut keresztezésig 8 — az erdő közepétől — jobbra a sinek felé 10 pad van elhelyezve. A sétálók most küldöttségileg akarják a főintéző urnák ezt a figyelmet megköszönni. A versíráshoz születni kell! Természetes! most aki nem születik, nem irhát verset! Myas fiú* Két középiskolát végzett fiú, lapunk nyomdájában tanulóul felvétetik. Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése Bőrkabátok, keztyük festése. I ! Minta után való festés I I Haúffe! Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek világszép asszonyt, ki maga volt a báj, kellem, jóság és szelidseg incarnatiója, övének mondhatja. Judit hidegsége azonban csakhamar észretéritette és önuralmának teljes birtokába juttatta. Nem esett kétségbe, hanem rögtön hozzálátott hódítási tervének kiviteléhez. Nem mutatta, hogy sértve érzi magát. Udvariasan, minden irónia és hidegség nélkül mondta: — Bocsánatot kérek. Egy pillanatra elragadott hevem. De többet nem fogok alkalmatlankodni. Judit megszégyenült, midőn férje természetes jogának igénybevételéért bocsánatot kért tőle. Kunossy nem hivatkozott férfi jogaira, nem közeledett bizalmasan fiatal nejéhez, még ujja hegyét sem csókolta meg; de nem is kerülte, nem mutatta, hogy neheztel. Nem is volt hideg, mint a jégcsap. Ellenkezőleg, úgy visslke- dett vele, mint jó pajtás, de mint oly pajtás, ki társát tiszteli is. Kunossy barátai körében, mint kitűnő társalgó, jó elbeszélő és szellemes élcelő volt ismeretes, aki azonban alkalom- adtán komoly dolgokról komolyan és tartalmasán is tud beszélni, amihez neki nagy olvasottsága és alapos tudományos ismeretei szolgáltatták az anyagot és érveket. A legtöbb szellemes férfi csak társaságban ragyogtatja szellemet, mig otthon többnyire szófukar, unalmas fráter. Kunossy gazdag szellemének legfényesebb kincseit nejének tartogatta. Szabad idejének nagyrészét otthon töltötte és igyekezett feleségét mindenfeleképpen mu- lattauii. Majd vidám ötletekkel törekedett lelkének borúját eloszlatni, majd komolyabb eszmék fejtegetésével terelte el figyelmét a való élet sokszor vigasztalan jelenségeitől. Emellett kerülte még a látszatát is annak, mintha udvarolni akarna feleségének. Kunossy tudta, hogy ember társalgása csakhamar egyhangú lesz a partnernek, bármilyen változatosságot is visz az be témáiba. Azért bevezette nejét neki való, jó társaságba. Atyja súlyos betegsége miatt színházba, bálba nem mehetett, a nagysikerű magyar, német, francia, angol szenzációs, modern darabokkal minduntalan meglepte, azokat kitűnő előadásában gyakran maga interpretálta neki. Juditnak férje gazdag szelleme előtt csakhamar meg kellett hajolni. Soha életében nem sütkérezhetett annyit egy tartalmas férfi szellem üditő, melegítő lényében. Ha össszehasonlitást tett Friedwald és férje között, az összebasonlitásban Friedwald mélyen alul maradt. Csak az emberi szerencsétlenség, hogy az ember nem eszével, hanem szivével szeret. Kunossy e mellett Judit legapróbb kívánságait, a legkisebb kellemetlenségeket elhárította tőle. Ha látta, hogy feleségének egy rossz cselédjével sokat kell mérgelődnie, a férj nem nyugodott addig, mig egy jó és kifogástalan cselédet valahol fel nem hajszolt. Judit lelke eltelt hálával férje iránt. Most már szívesen látta volna, ha férje közeledik hozzá, de Kunossy még mindig rezerváltan viselkedett. III. • Kunossy egy napon haza érkezvén, csodálkozott, hogy felesege keservesen zokog. Az asztalon előtte egy ujságlap hevert, melynek egyik lapja könnyektől volt áztatva. Kezébe veszi az újságot, a könnyes helyet böngészi és mindjárt megértette a könnyek indító okát. Egy újsághír elbeszélte, hogy Heim Anna, Judit szerencsétlen testvére, a sorstól üldöz- tetve, férjétől és az emberektől elhagyva, a Dunába ugrott, ahonnan kimentették ugyan, de éietbenmaradásához kevés remény van- Egyetlen négy éves leánykát hagyott hátra. Kunossy összecsomagoltatta ruháit és a legközelebbi vonattal elutazott. Néhány nap múlva egy kocsi állott meg Kunossyék háza előtt, a kocsiból Kunossy szállott ki, egy négy éves angyali szépségű, szőke leánykát hozntt karján, kinek karjai Kunossy nyaka közé fonódtak. Kunossy boldogságtó sugárzó arccal hozta édes terhét, utána ké hordár három nehéz koffert cipelt. A szobában, ahol Judit várta őket, mindhárman l«tevén terhüket, Judit a gyönyörű leánykában saját magának hü mását látta kicsinyített alakban. Kunossy a szepegő leáuykát édes becéző szavakkal bátorította : — Ez a szép jó néni lesz ezentúl a te mamád. Szeresd őt is úgy, mint engem szeretsz. Ö is szeertni fog {téged.
