Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-03-26 / 13. szám
XXX. évfolyam. Nagykároly, 1913. március 26. 13. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8‘— kor. Fé l évre......................................4-— „ Egynedévre.........................2- — „ Egyes szám.........................—’20 „ Ta nítóknak egész évre . . 61— Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. A Tisza-féle „nemzeti-uralom“. Irta: Búza Barna. Olvasom a Tisza-fele „nemzeti-uralmai“ és elgondolkodom, hogy micsoda forrásokból is ered ez az uralom ? A függetlenségi párt választásokat küzdött végig, többségbe jutott, kormányon volt éveken át s nem volt soha egy fillér- nyi pártkasszája. Volt a pártkörnek tagsági dijakból rendes jövedelme, amiből a kiadásait fedezte, de választási célokra gyűjtött pénzalapja sohase volt. A munkapártnak pedig csak az 1910-iki választáshoz több mint 30 milliós pártkasszára volt szüksége. Ez a különbség a nemzeti akaratból fakadó párt s a nemzetre felülről ráerőszakolt párt között. Az egyiket ingyen, magától termi a nemzeti lélek őstalaja, a másikat irtózatos költséggel, a talaj erő-1 szakos idomitása árán lehet csak termelni, mint az üvegházi növényeket. S ebből a különbségből származik mind az az erkölcsi romlás, amely olyan ijesztő mértékben elárasztotta már ennek az országnak a szervezetét. Hogy egy nemzetre ráerőszakoljanak egy olyan pártot, amejy az ő leikétől idegen, ahhoz nemcsak temérdek hatalmi erőszak, de épp olyan temérdek pénz is kell. Az a pénz pedig nem száll az égből. Honnan veszik azt a harminc-negyven milliót, amivel a nemzet igazi akarát meglehet hamisítani? Elkezdenek harácsolni. Szerződést akarsz kötni az állammal? Jó, de fizess előbb a pártkasszába ! Tarifa kedvezményt szeretnél? Megkapod, ha fizetsz a pártkasszába ! Engedúy kell, vállalat kell, haszon kell ? Mindent elérhetsz, csak hizlald apártkasszál! Ezer előnyhöz, nyereséghez lehet jutni az állam révén a kormány kegyéből, de mindhez a pártkasszán keresztül vezet az ut. Rettenetes elgondolni, hogy ebben az országban, ahol száz meg százezer ember dolgozik egy-két koronáért egész napon át verejtékes, nehéz, becsületes munkát, csak úgy játszhatik az állampolgárok filléreiből összegyűlt milliókkal az, aki a pártkasszába fizetett pénzzel rendelkezik. így folynak be a milliók a pártkasz- szába, hogy azután választások idején kiáradva belőle rombolják a nép erkölcsét s józanságát s elkorhasszák az ország jövőjének alapjait. A lélekvásár nemzeti veszedelem. De még nagyobb átok az, ami a nyomában jár. Azzal a pénzzel, a pártkassza millióval, vesztegetni kell. Ki vállalkozik rá, hogy átveszi a kormány pénzét s elmegy vele vesztegetni I a népet ? Mindenfelé a leghitványabb elemek. De ezeket jutalmazni kell. A kívánságaikat meg kell adni. Ha állást, hivatalt kérnek, szépen ki kell őket nevezni. Trafikot, korcsmát kérnek maguk- I nak, vagy másoknak, nem lehet megtaA LEGJOBB MINŐSÉGŰ VÁSZNAK, KÉSZ NŐI- ÉS FÉRFI FENÉRNEMUEK, FEHÉR ÉS SZÍNES damaszt terítékek, törülközők DIVATÁRU ÜZLETÉBEN KAPNÁTOK NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. Tanuló felvétetik ! VÁSZON TÖRLŐK ÉS MINDENFÉLE FINOM ZSEBKENDŐK MINDIG A LEG- NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN VANNAK RAKTÁRON 0-0 TÁRCZA. Feltámad-e ? Az újhodás kibontja leplét, Sugárzó fény melengetőn Incselkedik duzzadt rügyekkel A völgyben és a hegytetőn. Mitől a létünk szebb lehet: Feltámad-e a szeretet ? Parányi lények milliója A föld rögén nyüzsögve kél; Szelidebb dallamot dudolgat A tar gályák között a szél S faggasztja a természetet: Feltámad-e a szeretet? Hajnalpiros reménykedéssel Várjuk az ibolyás tavaszt. Ember ! Gyűlölködő szivedben Megérezed már egyszer azt, Hogy életed szebbé lehet, Ha benned úr a szeretet? Károlyi Tóth Lajos. fl históriás. Ezernyolcszáznegyvennyolc november havának elején került Szegedről Orosházára Oláh István históriás Busa József társával. Historiásnak a nép azt nevezi, ki históriákat árul. Megérkezésük után nyomban ponyvát terítettek a piacon és kirakták a portékát, mely a következő cimü füzetekből állott: „Nép barátja“, „Tájékozás“, „Az 1848-iki törvények legjobb magyarázata“, „A politikai pártok“, „A reform“, „A nép könyve“, „Földmivelési ipar“, „Sajtószabadságról egy rab nézetei“, „Nem kell szerzetes rend“, „Szózat az oláh faj ügyében“, Politikai kiskáté“, „Őszinte szózat a néphez“, „Egy szó a szegény emberhez“, „Vazárnapi egyesület“, „Magyarország újjászületése“, „Metternich“, „Szabad hangok“, „Hunnia függetlensége“, Magyar szózatok“ és több ehez hasonló friss terméke a fiatal szabad sajtónak. Ez a históriás, úgy olvasom Oláh Györgynek „Békésmegye 1848—49.“ cimü munkájában, veszedelmes lázitó volt, kit a hatóság idejekorán lefülelt és rögtönitélő bíróság elé állított. A históriás perének aktái a zivatarom napokban végleg eltűntek, de én megpróbálom összeállítani mindazt, amit a kortársaktól hallottam felőle a megyében. TáLI Elvállal fehérnemüeket mosni és vasalni, bármilyen női- II Csomagolás és és férfi-ruhanemüeket vegyileg tisztítani és festeni. 8zallltas d,jta‘ ■ - ................................................°J ° ____________________ o-o lan. o-o Na gykárolyban ^
