Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-19 / 8. szám

3 NAGYKÁROLY--------------------------------------f_ ÉS VIDÉKE a gyéren látogatott közgyűlést megnyitván, át­tért a napirendre. A város által nyilvános előadások, mutat? ványok és vigalmak után fizetendő dijakról alkotott s a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet kihirdettetett. Az állami polgári leányiskola épületének állami elemi iskolává való kibővítése és átala­kítása munkálataira beérkezett ajánlatok elbí­ráltatván, tekintettel arra, hogy egyik, az egész építkezésre pályázó pályázata alá nem volt írva, a másik, a magas építkezésre nem jogo­sított pedig erre jogosított szakértőt megbí­zottként meg nem nevezeti, s igy e két pályá­zat figyelembe vehető nem volt, a bádogos munkát Drágus Istvánnak 1779 kor. vállalati összegért, a többi munkát pedig Jakabffy Gá­bornak 35,651 kor. vállalati összegért kiadta s felhatalmazta a városi tanácsot, hogy vál­lalkozókkal a szerződést úgy kösse meg, hogy az további jóváhagyás céljából beterjesztendő nem lesz, hanem azt jóváhagyás után törvény- hatósági bizottsághoz terjessze fel és jóváha­gyás után foganatosíttassa, vegye át, a vételárat utalja ki, a mellókmunkálatokat, a villanybe­vezetést és berendezést, kertrendezést stb. pedig házilag foganatosíttassa. Buzgó György és társainak az Akácfa-, Hunyadi- és Körtefa-utcák kiköveztetése és az uj Akácfa-utca világítása, ifj. Kaufmann Adolf és társainak a cifrasori utcarész és Széchenyi Lajosnak az Akácfa utca kiköveztetése iránti kérvényeik együtt vétetvén tárgyalás alá, az első kérvénynek a világításra vonatkozó része, minthogy e tekintetben a szükségesek már létesíttettek, tárgytalanná vállt; a kövezésre vonatkozólag polgármester kifejtvén azt, hogy a még ki nem kövezett utcák kiköveztetését a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel csakis fokozatosan és részletesen lehet foganatosítani, az előterjesztett kérelmek ezúttal nem telje­síthetők, s eredményesen csakis úgy lehet el­járni, ha az említett utcák a vámos közutak közzé felvehetők, miért is takarékosság szem­pontjából a közgyűlés elfogadta azon javas­latot, hogy a már kövezésre kijelölt utcák 4 méter helyett 8 méternyi szélességben kövez- tessenek ki, elfogadta továbbá azt a javasla­tot, hogy az említett utcák a vámos közutak közé való felvétele iránt a szükséges kérelem előterjesztessék, s egyúttal ha és amennyiben a miniszter nem engedélyezné mindezen ut­cáknak a felvételét, a még ki nem kövezett utcák a házipénztár terhére felveendő kölcsön­ből lesznek kikövezendők és a kölcsön meg­szerzése tekintetében az előmunkálatok foga­natba veendők. A városi rendőrlegénység és tizedes részére f. évi január l-töl kezdve havi 10 kor., tűz­oltók és utkaparók, valamint a szolgaszemély­zet részére havi 5 koronát szavazott meg a képviselőtestület, úgy azonban, hogy az esetre, ha a város a rendőrség fizetésjavitására kilá­— Mit nyafogsz nekem ? Nem szeretem az asszonyi pityergést. Klára megtörölte szárazra szemeit, kissé megemelte fejét, mint a felfigyelő madár, úgy kérdezte: — Hát nem szeretsz már? Mintha várta volna ezt a kérdést, olyan mohón vágta vissza a feleletet. — Meguntalak. Az alacsony szoba kissé folytott levegőjét szinte erőszakosan hasította át Vata Sándor durván rikácsoló hangja. A kis szoba négy­szögletű bútoraira lomhán terpeszkedett az esti szürkület. Az utcáról bevilágló gázláng, mely alig-alig tört át a nehéz, sürü ködön, összekeverte a szobai bútorok árnyékát. A kívülről behangzó zsivaj kábitólag hatott a felzaklatott férfi lázongó idegeire. . . . Az asszony pedig, a megunt asszony ott nyöszörgött a kopott szövetű díván támlá­jára hajtva fejét, görcsösen markolva felbom­lott hosszú, szőke, selymes hajába . . . Ettől a naptól kezdődött Klára asszony örökös szenvedése . . . tásba helyezett összegét a folyó évre meg­kapja, a folyósításkor a most megszavazott pótlék lenne fizetendő és a kifizetett összeg az államsegélyből a Házipénztárnak vissza­térítendő lesz. Az altisztek és szolgák illetmé­nyei törvényszerinti rendezése esetén a most megszavazott pótlék kifizetése szintén beállit- tatik. A január 1-ső napja óta kilépett vagy elbocsájtott személyzet e pótlékban nem ré­szesül. A már lejárt pótlék egyszerre, az ez­után lejárandó pedig fél havonként lesz kiszol­gáltatandó. Ezután a városi vadászterületnek 1913. évi aug. 1-től 6 évre való bérbeadása elrendel­tetett és a bérlet feltételei megállapittattak. Néma Gusztáv közigazgatási jegyző és tanácsnoknak megengedtetett, hogy a helybeli birtokossági malom r.-t.-nál igazgatósági tag­ságot vállalhasson. Végül Némethi Sándor interpellált a piaci drágaság ügyében és kérte polgármestert sze­rezzen érvényt a szabályrendelet abbeli intéz­kedésének, hogy a viszontelárusitók 10 óráig az élelmi szereket össze ne vásárolhassák. A polgármester megígérte, hogy a szükséges intéz­kedéseket megteszi. A gyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén me­rítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesíté­sére Komódi Lajos, Kiss István, Magyar Ká­roly, Orosz Lajos és Rosenberg Bertalan képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyű­lést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színház. Bent az srdön — Először adták a nagykárolyi városi színházban 1913. fehruár hó 18-án. — (Km.) Egy magyar dráma. Egy jó színda­rab. Dacára a sok „színpadi hatásra“ felépí­tett jeleneteknek, a dráma mégis: jó. Azzá avatja az a tény: hogy ez az egész tragi komédia megtörténhetik épen úgy, mint a hogyan azt Garv y Andor megírta. A tárgya egész röviden az, hogy egy le­tört „ur“ a megmaradt kétszáz hold irtatlan erdejébe visszavonul és paraszttá akar lenni. Talán sikerül is neki, ha a földjón története­sen nincs milliókat érő réz. Ezért azután el­jön a kultur-ember, s vele jön : a kultur-nö is. Ez az asszony azután felébreszti az elbújt emberben az „ur“-at. Férj és a férfi szemközt I kerülnek egymással, s végezetül üres marok­kal marad mindkettő, mert az erdő romlatlan i ösasszonya végez a kultur-nővel, ki elvette tőle az ő „emberét.“ Négy szereplő játsza meg ezt a drámát. | Boros Emil a letört „ur“ és gazdasszonya: I Füzes Anna és a milliókat kereső ember-pár: Horváth József és felesége : Radó Rózsi. Mind a négyen tisztességes munkát végez­tek, bár az általános benyomásunk az, hogy a 1 dráma még nem volt teljesen előkészítve. : Botorkált a rendezés, habár csak négy sze- j mélyt kellett dirigálni, elfelejtette a Lckéjét a j kortinahuzó és a világositó. Az erdei ember-pár jobban oldotta meg feladatát, mint a kultur-emberek. Ezek közül, I mondhatni tökéletes volt, Füzes Anna. A skála legalsó fokán, a négy szereplő közül. Horváth József állott, kinek úgy látszik a fizikuma nem képes az ilyen erősebb, drámai érzelmeket ér­vénybe juttatni. De talán nem is az ő szerep­köre volna ez. Radó Rózsinak túlságosan markáns játéka | nem vállt előnyére. Hiszen végre is Ráchel j nem egy sekszpiri démon, hanem egy mo­dern, nagyvilági, rafinált nő, ki végzetül a másnak vetett tőrben maga fogódik meg. Boros Emilnek a szapora vállvonogatásról kell leszoknia. Hiszen talán minden érzelme nem lehet még sem ezzel az állandó mozdu­lattal kifejezni. Az általános hatás nagy volt és a produ­kált munka, eltekintve a színdarab szellemes beszédeiből, ezt ki is érdemelte. Hiszük, hogy a „Bent az erdőn“ még jobb előadásban is fog színre kerülni és sokkal nagyobb közönséget fog szórakoztatni. Ezt meg is érdemli. Györgyike drága gyermek. Szomory Dezső színmüvét is megismételték a múlt héten. Igazi sikere Szelényi Emilia asszonynak volt. Az ő szerepe különben és a leglogikusabban megépített jellem is észt min­den tekintetben meg is tudta játszani. A kö­zönség, különösen a felsőbb regiokben nem igen értette meg a játékát és minden tettét, szavát megnevette, de e disszonancia semmit sem von le alakításának kerekségéből. Füzes Anna, a porcelán-gyáros menyassyonya, egész stílszerűen: porcelán karokat hozott a szín­padra és pompásan behavazott minden köze­lébe férkőző fekete-ruhás urat. A keret szere­pekben Boros Emil, Füzes Lenke, Csáky An­tal, Gáspár Jenő tűnt ki, sőt Gáspár Jenő ki­tűnt mellesleg még azzal is, hogy a [harmadik felvonásban a világ legkifényesedettebb ruhájá­ban jelent meg. 0 b s i t o s. A Bakonyi—Kálmán operettet elevenitte fel a mull héten a szintársulal: Az obsitost. A kellemos zenéjü, ügyes szövegű operetle nem épen kifogástalan elöadísban került színre. A nemzetes asszony szerepét N. Szelényi Ilonka asszony játszotta, s minden igyekezetét bele­vitte a játékába, de a nagyasszony megeleveni- tésébe nem tudott elég majesztást belevinni. Bay László obsitosa hideg alakítás volt, csak j szép énekével tudott hatast elérni. A mi iga­zán szórakoztató volt: az a Szigethy Irén, I Gáspár, Kun triásza voll, kik sok kedvvel ját- | szólták meg bohokás szerepeiket. Az összjá- I tekban ügyeskedtek : Juhos Margit, Horváth j József. HÍREK. A nagykárolyi szolok gonosztevői. Saját tudósítónktól. Feneketlen gonoszlélekkel elgondolt és végrehajtott betörések történtek a nagykái’olyi szőlőskert több borházában és pincéiben az elmúlt héten. Hatalmas anyagi károkat okoz­tak a rossz lelkű betörök, kik most már a nagykárolyi rendőrség gyors és ügyes intézke­dése folytán, az igazságszolgáltatás kezében vannak. A nagystílű betörésekről részletes tu­dósításunk a következő : Az első három betörés. E hő 13-án reggel jelentették a rendőrség­nek, hogy a tizenkettedikéről tizenharmadikára virradó éjjel ismeretlen tettesek három bor­házat és pincét törtek fel a nagykárolyi szőlős- kertben. E három szőlőbirtokos : Ilosvay Sán­dor nyug. alezredes, Nonn Gyula birtokos és Pucser Károly kereskedő. A borházakat álkulcscsal felnyitották, ott ahol kellett, erőszakot alkalmaztak és baltával leszitették fel az ajtókat. A betörök valóságos vandalizmust vittek véghez. A szobákban min­den összetörhető tárgyat összetörlek : edénye­ket, tükröket, ablaküveget, magukkal vittek fűrészt, szekercét, rézcsapokat, s a szobákat a legdurvább módon bepiszkolták. E három birtokos közül mégis a legnagyobb kárt Ilosvay Sándor nyug. alezredesnél követ­ték el, mivel itt betudtak hatolni a pincébe. Itt alaposan ittak előbb, majd a pincében levő hordók csapjait kiütötték s hagyták kifolyni a puszta földre a bort. Mintegy kilenc és fél hektóliter bor folyt ki ilyenképen, közte négy­száz liter asszubor, 1200 korona értékben. A Czilli és Róth István szőlőben. Ugyancsak ez éjjel a hegyhát máskét sző­lőjében levő házba is betörtek és pedig: Czilli György főállatorvosnál és Róth István Lajosnál. A pincékbe itt nem tudtak behatolni, igy csak a szobákban garázdálkodtak. Czilli György­höz az ablakon keresztül, mig Róth István Lajosnál több ajtó felfeszitése után tudtak a házba bejutni a betörők. Czilli Györgytől réz­csapot s párnákat vittek el, mig Róth István Lajostól különféle fehérneműket, három férfi öltönyt, tizenöt férfi inget, női napernyőt, férfi kalapot, tiszti forgópisztolyt, gyöngyház nyelű késeket, párnákat és egyéb apróságokat mint­egy 120 korona értékben vittek el. A betörők itt szintén rendeztek egy kis mulatságot. Meg­itták a készletben levő rumot, megettük a szalonnát és elvittek még körülbelül húsz doboz konzervet, a szobában levő tükröt pedig

Next

/
Thumbnails
Contents