Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-02-19 / 8. szám
3 NAGYKÁROLY--------------------------------------f_ ÉS VIDÉKE a gyéren látogatott közgyűlést megnyitván, áttért a napirendre. A város által nyilvános előadások, mutat? ványok és vigalmak után fizetendő dijakról alkotott s a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet kihirdettetett. Az állami polgári leányiskola épületének állami elemi iskolává való kibővítése és átalakítása munkálataira beérkezett ajánlatok elbíráltatván, tekintettel arra, hogy egyik, az egész építkezésre pályázó pályázata alá nem volt írva, a másik, a magas építkezésre nem jogosított pedig erre jogosított szakértőt megbízottként meg nem nevezeti, s igy e két pályázat figyelembe vehető nem volt, a bádogos munkát Drágus Istvánnak 1779 kor. vállalati összegért, a többi munkát pedig Jakabffy Gábornak 35,651 kor. vállalati összegért kiadta s felhatalmazta a városi tanácsot, hogy vállalkozókkal a szerződést úgy kösse meg, hogy az további jóváhagyás céljából beterjesztendő nem lesz, hanem azt jóváhagyás után törvény- hatósági bizottsághoz terjessze fel és jóváhagyás után foganatosíttassa, vegye át, a vételárat utalja ki, a mellókmunkálatokat, a villanybevezetést és berendezést, kertrendezést stb. pedig házilag foganatosíttassa. Buzgó György és társainak az Akácfa-, Hunyadi- és Körtefa-utcák kiköveztetése és az uj Akácfa-utca világítása, ifj. Kaufmann Adolf és társainak a cifrasori utcarész és Széchenyi Lajosnak az Akácfa utca kiköveztetése iránti kérvényeik együtt vétetvén tárgyalás alá, az első kérvénynek a világításra vonatkozó része, minthogy e tekintetben a szükségesek már létesíttettek, tárgytalanná vállt; a kövezésre vonatkozólag polgármester kifejtvén azt, hogy a még ki nem kövezett utcák kiköveztetését a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel csakis fokozatosan és részletesen lehet foganatosítani, az előterjesztett kérelmek ezúttal nem teljesíthetők, s eredményesen csakis úgy lehet eljárni, ha az említett utcák a vámos közutak közzé felvehetők, miért is takarékosság szempontjából a közgyűlés elfogadta azon javaslatot, hogy a már kövezésre kijelölt utcák 4 méter helyett 8 méternyi szélességben kövez- tessenek ki, elfogadta továbbá azt a javaslatot, hogy az említett utcák a vámos közutak közé való felvétele iránt a szükséges kérelem előterjesztessék, s egyúttal ha és amennyiben a miniszter nem engedélyezné mindezen utcáknak a felvételét, a még ki nem kövezett utcák a házipénztár terhére felveendő kölcsönből lesznek kikövezendők és a kölcsön megszerzése tekintetében az előmunkálatok foganatba veendők. A városi rendőrlegénység és tizedes részére f. évi január l-töl kezdve havi 10 kor., tűzoltók és utkaparók, valamint a szolgaszemélyzet részére havi 5 koronát szavazott meg a képviselőtestület, úgy azonban, hogy az esetre, ha a város a rendőrség fizetésjavitására kilá— Mit nyafogsz nekem ? Nem szeretem az asszonyi pityergést. Klára megtörölte szárazra szemeit, kissé megemelte fejét, mint a felfigyelő madár, úgy kérdezte: — Hát nem szeretsz már? Mintha várta volna ezt a kérdést, olyan mohón vágta vissza a feleletet. — Meguntalak. Az alacsony szoba kissé folytott levegőjét szinte erőszakosan hasította át Vata Sándor durván rikácsoló hangja. A kis szoba négyszögletű bútoraira lomhán terpeszkedett az esti szürkület. Az utcáról bevilágló gázláng, mely alig-alig tört át a nehéz, sürü ködön, összekeverte a szobai bútorok árnyékát. A kívülről behangzó zsivaj kábitólag hatott a felzaklatott férfi lázongó idegeire. . . . Az asszony pedig, a megunt asszony ott nyöszörgött a kopott szövetű díván támlájára hajtva fejét, görcsösen markolva felbomlott hosszú, szőke, selymes hajába . . . Ettől a naptól kezdődött Klára asszony örökös szenvedése . . . tásba helyezett összegét a folyó évre megkapja, a folyósításkor a most megszavazott pótlék lenne fizetendő és a kifizetett összeg az államsegélyből a Házipénztárnak visszatérítendő lesz. Az altisztek és szolgák illetményei törvényszerinti rendezése esetén a most megszavazott pótlék kifizetése szintén beállit- tatik. A január 1-ső napja óta kilépett vagy elbocsájtott személyzet e pótlékban nem részesül. A már lejárt pótlék egyszerre, az ezután lejárandó pedig fél havonként lesz kiszolgáltatandó. Ezután a városi vadászterületnek 1913. évi aug. 1-től 6 évre való bérbeadása elrendeltetett és a bérlet feltételei megállapittattak. Néma Gusztáv közigazgatási jegyző és tanácsnoknak megengedtetett, hogy a helybeli birtokossági malom r.-t.-nál igazgatósági tagságot vállalhasson. Végül Némethi Sándor interpellált a piaci drágaság ügyében és kérte polgármestert szerezzen érvényt a szabályrendelet abbeli intézkedésének, hogy a viszontelárusitók 10 óráig az élelmi szereket össze ne vásárolhassák. A polgármester megígérte, hogy a szükséges intézkedéseket megteszi. A gyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Komódi Lajos, Kiss István, Magyar Károly, Orosz Lajos és Rosenberg Bertalan képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színház. Bent az srdön — Először adták a nagykárolyi városi színházban 1913. fehruár hó 18-án. — (Km.) Egy magyar dráma. Egy jó színdarab. Dacára a sok „színpadi hatásra“ felépített jeleneteknek, a dráma mégis: jó. Azzá avatja az a tény: hogy ez az egész tragi komédia megtörténhetik épen úgy, mint a hogyan azt Garv y Andor megírta. A tárgya egész röviden az, hogy egy letört „ur“ a megmaradt kétszáz hold irtatlan erdejébe visszavonul és paraszttá akar lenni. Talán sikerül is neki, ha a földjón történetesen nincs milliókat érő réz. Ezért azután eljön a kultur-ember, s vele jön : a kultur-nö is. Ez az asszony azután felébreszti az elbújt emberben az „ur“-at. Férj és a férfi szemközt I kerülnek egymással, s végezetül üres marokkal marad mindkettő, mert az erdő romlatlan i ösasszonya végez a kultur-nővel, ki elvette tőle az ő „emberét.“ Négy szereplő játsza meg ezt a drámát. | Boros Emil a letört „ur“ és gazdasszonya: I Füzes Anna és a milliókat kereső ember-pár: Horváth József és felesége : Radó Rózsi. Mind a négyen tisztességes munkát végeztek, bár az általános benyomásunk az, hogy a 1 dráma még nem volt teljesen előkészítve. : Botorkált a rendezés, habár csak négy sze- j mélyt kellett dirigálni, elfelejtette a Lckéjét a j kortinahuzó és a világositó. Az erdei ember-pár jobban oldotta meg feladatát, mint a kultur-emberek. Ezek közül, I mondhatni tökéletes volt, Füzes Anna. A skála legalsó fokán, a négy szereplő közül. Horváth József állott, kinek úgy látszik a fizikuma nem képes az ilyen erősebb, drámai érzelmeket érvénybe juttatni. De talán nem is az ő szerepköre volna ez. Radó Rózsinak túlságosan markáns játéka | nem vállt előnyére. Hiszen végre is Ráchel j nem egy sekszpiri démon, hanem egy modern, nagyvilági, rafinált nő, ki végzetül a másnak vetett tőrben maga fogódik meg. Boros Emilnek a szapora vállvonogatásról kell leszoknia. Hiszen talán minden érzelme nem lehet még sem ezzel az állandó mozdulattal kifejezni. Az általános hatás nagy volt és a produkált munka, eltekintve a színdarab szellemes beszédeiből, ezt ki is érdemelte. Hiszük, hogy a „Bent az erdőn“ még jobb előadásban is fog színre kerülni és sokkal nagyobb közönséget fog szórakoztatni. Ezt meg is érdemli. Györgyike drága gyermek. Szomory Dezső színmüvét is megismételték a múlt héten. Igazi sikere Szelényi Emilia asszonynak volt. Az ő szerepe különben és a leglogikusabban megépített jellem is észt minden tekintetben meg is tudta játszani. A közönség, különösen a felsőbb regiokben nem igen értette meg a játékát és minden tettét, szavát megnevette, de e disszonancia semmit sem von le alakításának kerekségéből. Füzes Anna, a porcelán-gyáros menyassyonya, egész stílszerűen: porcelán karokat hozott a színpadra és pompásan behavazott minden közelébe férkőző fekete-ruhás urat. A keret szerepekben Boros Emil, Füzes Lenke, Csáky Antal, Gáspár Jenő tűnt ki, sőt Gáspár Jenő kitűnt mellesleg még azzal is, hogy a [harmadik felvonásban a világ legkifényesedettebb ruhájában jelent meg. 0 b s i t o s. A Bakonyi—Kálmán operettet elevenitte fel a mull héten a szintársulal: Az obsitost. A kellemos zenéjü, ügyes szövegű operetle nem épen kifogástalan elöadísban került színre. A nemzetes asszony szerepét N. Szelényi Ilonka asszony játszotta, s minden igyekezetét belevitte a játékába, de a nagyasszony megeleveni- tésébe nem tudott elég majesztást belevinni. Bay László obsitosa hideg alakítás volt, csak j szép énekével tudott hatast elérni. A mi igazán szórakoztató volt: az a Szigethy Irén, I Gáspár, Kun triásza voll, kik sok kedvvel ját- | szólták meg bohokás szerepeiket. Az összjá- I tekban ügyeskedtek : Juhos Margit, Horváth j József. HÍREK. A nagykárolyi szolok gonosztevői. Saját tudósítónktól. Feneketlen gonoszlélekkel elgondolt és végrehajtott betörések történtek a nagykái’olyi szőlőskert több borházában és pincéiben az elmúlt héten. Hatalmas anyagi károkat okoztak a rossz lelkű betörök, kik most már a nagykárolyi rendőrség gyors és ügyes intézkedése folytán, az igazságszolgáltatás kezében vannak. A nagystílű betörésekről részletes tudósításunk a következő : Az első három betörés. E hő 13-án reggel jelentették a rendőrségnek, hogy a tizenkettedikéről tizenharmadikára virradó éjjel ismeretlen tettesek három borházat és pincét törtek fel a nagykárolyi szőlős- kertben. E három szőlőbirtokos : Ilosvay Sándor nyug. alezredes, Nonn Gyula birtokos és Pucser Károly kereskedő. A borházakat álkulcscsal felnyitották, ott ahol kellett, erőszakot alkalmaztak és baltával leszitették fel az ajtókat. A betörök valóságos vandalizmust vittek véghez. A szobákban minden összetörhető tárgyat összetörlek : edényeket, tükröket, ablaküveget, magukkal vittek fűrészt, szekercét, rézcsapokat, s a szobákat a legdurvább módon bepiszkolták. E három birtokos közül mégis a legnagyobb kárt Ilosvay Sándor nyug. alezredesnél követték el, mivel itt betudtak hatolni a pincébe. Itt alaposan ittak előbb, majd a pincében levő hordók csapjait kiütötték s hagyták kifolyni a puszta földre a bort. Mintegy kilenc és fél hektóliter bor folyt ki ilyenképen, közte négyszáz liter asszubor, 1200 korona értékben. A Czilli és Róth István szőlőben. Ugyancsak ez éjjel a hegyhát máskét szőlőjében levő házba is betörtek és pedig: Czilli György főállatorvosnál és Róth István Lajosnál. A pincékbe itt nem tudtak behatolni, igy csak a szobákban garázdálkodtak. Czilli Györgyhöz az ablakon keresztül, mig Róth István Lajosnál több ajtó felfeszitése után tudtak a házba bejutni a betörők. Czilli Györgytől rézcsapot s párnákat vittek el, mig Róth István Lajostól különféle fehérneműket, három férfi öltönyt, tizenöt férfi inget, női napernyőt, férfi kalapot, tiszti forgópisztolyt, gyöngyház nyelű késeket, párnákat és egyéb apróságokat mintegy 120 korona értékben vittek el. A betörők itt szintén rendeztek egy kis mulatságot. Megitták a készletben levő rumot, megettük a szalonnát és elvittek még körülbelül húsz doboz konzervet, a szobában levő tükröt pedig
