Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-19 / 8. szám

4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ összetörték. A nyomozás megállapította, hogy a gonosztevők, mielötfelmentek, az égő petró­leum-lámpát belevágták áz ágyba. Ezersze­rencse, hogy a lámpa az ágyban elfuiladt és líáludf, mert különben a legnagyobb tűzvész is keletkezett volna. Itt megemlítjük miszerint áz a hir, hogy a betörök az id. Róth Alajos szőlőjében is jártak volna, téves, mert a be­törők ott nem jártak. Betörés Róth Mátyásnál. A betörök még ekkor sem fejezték be munkájukat. Ekkor tették fel az éj koronáját. Róth Mátyás borházát tisztelték meg ezután, hol ismét tudtak a pincébe hatolni. A szobák­ban nem találtak semmit, s — valószínűleg — ittas dühükben a pincében levő bor-kószletet mind kiengedték. Harminckilenc és fél hektó­liter bor folyt ki a pincében a szomjas földre. Egymásután ütötték ki a hordók fadugóit, s hol parafa dugó volt, amelyet kiütni nem tud­tak, azt centrum fúróval megfúrták s igy en­gedték ki a bort. A Gencs-utcai betörés. Ugyancsak ez éjjel még Heitmann Miksa Gencs-utcai korcsmárosnál is próbáltak szeren­csét a betörők. A korcsmáros 13-án reggel jelentette a rendőrségnek, hogy éjjel ismeret­len tettesek vendéglőjébe betörtek. A tulaj­donos még ébren volt, mikor a betörők az ablakon keresztül iparkodtak behatolni. Ö azonban revolverrel elriasztotta őket. A rend­őrség azonnal kiszállott -a helyszínre és vizs­gálatot tartott. Nyomozása vezetett is eredményre, ameny- nyiben egy vászonfedelü jegyzőkönyvet találtak, a melyet a megugrasztott betörők hagytak ott. Ebből a nóteszből megállapittatott, hogy az Róth István Lajos tulajdona és igy most már kétségtelenné vállott, hogy a szölőskerti betö­rők és a Gencs-utcai látogatók azonosak. A nyomozás most már a legerélyesebben indult meg az uj irányban, a melynek ered­ménye az volt, hogy már 13-án a rendőrség kezében volt a Róth Istvántól ellopott forgó- pistoly és zsebkések. A tettesek. A rendőrség a legnagyobb csendben gyüj-1 tögetle az adatokat, hogy a kellő pillanatban I rajta ülhessen a gonosztevőkre. Megállapittatott, hogy Sefler István, egy nagykárolyi elzüllött kőmives legény, ki kü- ! lönben betöréses lopásért kapott büntetését esak decemberben töltötte le a szatmárnémeti törvényszék börtönében, 15-én reggel egy ki­sebb korcsmában pálinkát fizetett egy napszá­mos embernek, kinek azt mondotta : — Most már el kell innen mennem, mert a rendőrség már nagyon a sarkamban van. A köröző levelek és táviratok minden irány­ban szétmentek. E hó 16-án reggel a doma- hidai csendőrség a nagykárolyi rendőrség kö­röző levelére való hivatkozással jelentette, hogy a betörőket letartóztatta Doinahidán. A tettesek a következők : a) Sefler István, nagykárolyi kőmives legény; b) Kálik József, nagykárolyi villanyszerelő, ki a helybeli városi villanytelepnél volt alkal­mazásban. c) Farkas nevezetű*csavargó cigány; és d) egy béres, ki a domahidai uradalomból lett elbocsátva. A betörök vidéki vendégszereplése. A jómadarak időközben sem maradtak tétlenül. .E hó 15-én éjjel ugyanis Domahidán a reformáfus templomba törtek be, de onnan kiugrasztották őket, s akkor sikerült elmene­külniük. Innen Kismajtényba mentek egy kis libahús beszerzése végett. Itt aztán hurokra kerültek. Épen a liba nyakát vagdosták el, midőn a gazda rájuk rontott és revolverrel bekényszeritette az amúgy is megzavarodott betörőket egy kamrába és rázárta az ajtót reájuk. Ezután rögtön értesí­tette a csendőrséget, kj megjelenvén letartóz­tatta őkét és egyben értesítette a nagykárolyi rendőrséget is a fogásról. Mint a csendőrségi vallatás megállapította: t*rvbe volt véve a domahidai kastély kirablása is. De ez csak terv maradt. A betörőket a domahidai csendőrség e hó 20-án fogja átadni a nagykárolyi rendőrségnek, miután addig a nyomozás érdekében nekik is szükségük van a delikvensekre. A rendőrség munkája. Pontos, lelkiismeretes és eredményes mun- j kát végzett a nagykárőlyí rendőrség e bünügy előnyomozatában, a mely rendőri munka kézen­fekvő eredménye, hogy a bűnösök már letartóz­tatva várják megérdeiplett büntetésüket. Az érdem főrésze Falussy Alajos rendőrkapitányt J illeti, ki a nyomozást szerencsés kézzel vezette, j valamint elismerés illeti a vezetése alatt álló nyomozó rendőrközegeket is. Kinevezés. A király Tokányi László állat­egészségügyi felügyelőt, városunk fiát, állat­egészségi főfelügyelővé nevezte ki. Városunk épitési bizottsága az építendő állami elemi iskolára vonatkozó ajánlatok el­bírálása céljából múlt pénteken ülést tartott. Vármegyei közgyűlés. Szatinárvármegye tör­vényhatósági bizottsága folyó hó 13-án, csü­törtökön a vármegyei székház gyüléstermében rendkívüli közgyüst tartott. Csaba Adorján megnyitván az ülést, kegyeletes szavakkal em­lékezett meg Rainer főherceg haláláról. Ezután dJ. Gózner Elek ügyvéd, törvényhatósági bizott­sági tag, tb. vármegyei t. ügyészt parentálta el a főispán. Rátérvén a napirendre, elfogadták Nagykároly város képviselőtestületének az újon­nan létesített gör. katb. magyar püspökség, székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezései érdekében hozott határozatát. Az ez ügyben hozott feliratot a vármegyei törvényhatósági bizettsági tagokból választott küldöttség fogja ! a miniszternek átadni a vármegye közönségé- j nek feliratával együtt Elfogadták a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület indítványát az uj adótörvény revíziója tárgyában s ugyanezen egyesület indítványát a Balkán-államokkal 1917. évig fennálló kereskedelmi szerződések válto­zatlan fenntartása tárgyában. Pozsonyvármegye ! közönségének átiratát a megyei és községi I közigazgatás államosítása, illetőleg államilag kinevezett tisztviselőkkel való ellátása tárgyá­ban a kormányhoz intézett feliratának támoga­tása iránt, irattárba helyezlek. A vármegyei telefon-háiózat létesítésére 20.000 koronát sza­vazott meg a közgyűlés'. Bálint Ferenc. Egy derék tisztvi­_____________selő munkás életej fe jeződött be hirtelen a múlt hét utolsó nap- I ján. Bálint Ferenc, a nagykárőlyí m. kir. adó­hivatal főellenöre halt meg rövid szenvedés után a férfikor delén mélységes gyászba bo­rítva hátrahagyott özvegyét és hozzátartozóit, s érzékeny megilletődóst keltve az őt tisztelő és szerető kartársai között. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: Özv. Bálint Fe-I rencné szül. Gönczy Ilona úgy a maga, vala­mint a nagyszámú rokonság nevében is szo­morodott szívvel tudatja a szerető jó férj Bálint Ferenc in. kir. adóhivatali föellenőr f. évi február hó 15-én, este 10 órakor étetének 47-ik, boldogságának 14-ik évében rövid szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldo­gult földi maradványai folyó hó 17-én délután 1 a4 órakor fog a róm. kath. egyház szertar­tása szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 18-án reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1913. február hó 16-án. Áldás és béke poraira! A nagykárolyi kir. adóhivatal az alábbi gyász- jelentést adta ki: A nagykárolyi m. kir. adó­hivatal tisztikara fájdalommal jelenti, hogy szeretett kartársuk Bálint Ferenc m. kir. adó­hivatali főellenőr életének 47 ik és szolgálatá­nak 27-ik évében rövid szenvedés után folyó hó 15-én elhunyt. Nagykároly 1913. február 16. Nyugodjék békében! Hétfőn délután félnégy órakor volt a gyászszertartás a halottas ház­nál, a melynek udvarát ekkor már sűrűn el­lepte a korán elköltözött föellenőr sok-sok tisztelője s kartársa. Testületileg jelent meg á kir. pénzügyigazgatóság, a mellérendelt szám­vevőség, s a kir. adóhivatal tisztikara, kik küiön-külön koszorút helyeztek a megboldogult koporsójára. A temetőben az egyházi szertar­tás után az elhunyt kartársai nevében Buray István nagykárolyi adóhivatali tiszt mondott búcsúbeszédet. Szívből jövő, a szeretet méle- gétől áthatott szavai őszintén megillették a gyászoló közönséget. A beszéd elhangzása után átadták a korán elhunyt főtisztviselőt az anyaföldnek. Nász a főispán családjában. Dr. Kölcsey Ferenc szalmárnémeti-i ügyvéd, Kölcsey János kir. Ítélőtáblái birónak fia — mint a Szatmár és Vidéke Írja — eljegyezte Csaba Karát, Csaba Adorján vármegyei főispán s neje Domahidy Olga úrasszony leányát Nagykárolyban. A protestáns kör batyus-estélye. A nagykárolyi protestáns kör vasárnap este egy minden izében sikerült estelyt rendezett, hol a megjelent közönség a legpompásabb szórakoz­tatás, mellett legfesztelenebb kedélyességben töltötte et az estét és éjét. Tartalmas műsor előzte meg a táncot. Bevezetésül Kotrobai Nagy Sándoi „Omár“ c. drámai költeményt szavalta sok rutinnal, majd Neményi Liliké á liliputi művésznő szavalta el Petőfi „Szeget szeggel“ cimü humoros költeményét enni való kedvesen. Ezután Szabó Gizi „Kacagnom kell“ cimü vig monológját adta elő a tőle már meg­szokott kiváló előadásban. Az előadása alatt a hallgatóság állandóan kacagott, majd Luczay János tartotta meg sok kedélylyei megirt hu­moros felolvasását.. Kimagasló pontja volt a műsornak Neményi Szelényi Ilonka előadása, melyet a hálás közönség olyan tapsorkánnál jutalmazott, hogy még ráadást is kiuzsorázott a művésznőtől, ki azt szívesen tette. Kotrobai Nagy Sándor érzelmes fuvola száma gyönyör­ködtette ezután a közönséget, mely után Kürthy Károly Jókai Mórnak „Munkácsi rab“ cimü költeménye szavalata kötötte le a hallgatósá­got, végül Luczay János adott elő közkívánatra egy színdarab egyveleget. A műsor után tánc következett. Éjfelkor több pohárköszöntő el­hangzása után kabaré volt, melyet Kun Dezső, Németh Nándor a színtársulat tagjai és Kol- robai Nagy Sándor adták elő. Ezután folytató­dott a tánc a hajnali órákig. Komlóssy Margitka. Súlyos csapás érte Kom- lóssy József nagysomkuti járási számvevőt és feleségét Medvey ílonát: kis leányuk, Margitka rövid szenvedés után, két hónapi élet után, meghalt. A letört kis virág temetése szerdán délután ment végbe, a nagyapja Medvey Ede házából Nagykárolyban, a rokonok, jóbarátok . nagy részvéte mellett. Városunkban megszűnt lap. A „Szatmárvár- ✓ megye“ laptársunk székhelyet és szerkesztőt változtatott, amennyiben a f. évi 7-ik száma dr. Verécz Ernő szerkesztésében Szatmáron jelent meg, dr. Josits Miklós szerkesztő pedig a szerkesztéstől visszalépett. A „Polgár“ cimü politikai hetilap beolvadt a Szatmárvármegyóbe. Botrány a mezőfényi templomban. Stark György és Szilágyi Elek mezőfényi lako­sok az ottani róm. kath. templomban oly bot­rányt idéztek elő, hogy Moldoványi Endre plé­bános kénytelen volt őket a csendőrségnél feljelenteni. A garázda legények ellen az eljá­rás megindult. Mindennemű ruhanemüek, csipkék’ felöltök, függönyök, térítők, sző' nyegek legtökéletesebb festése­Bőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után való festés I I Hauffel Samuéi villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölc8ey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfl-utca 59. Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek

Next

/
Thumbnails
Contents