Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-11-12 / 46. szám
z XXX. évfolyam. Nagykároly. 1913. november 12. 46. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8*— kor. Fél évre......................... Ne gyedévre .... Egyes szám................. Ta nítóknak egész évre 4-— 2- — —•20 6 — Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentfl nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 5) üli. Kéziratok nem adatnak vissza Téli gondok. Az idő ismét érezteti hervasztó, dermesztő lehelletét. Az üde tavaszi leányzóból 'sínél öregedő asszonyság lett, aki reggelenként nedves, ködös, fázós burkolatban jelenik meg, esténkint pedig hűvös szellők kíséretében ballag — mind mélyebben bele a bánatos őszbe s mind jobban a kelletlen hideg tél közelébe. A fák hullatják sárgult lombjaikat s az embereket megrázzák a nehezebbé, súlyosabbá. érlelődő gondok. A tél jobb táplálékot, gondosabb ruházatot és mindenek- fölött mebg szobát kíván : milyen nehéz mindezt előteremteni ebben a rettentő drága országban! Ámde nagyon különbözőek a gondok is a földi sártekén. | Vannak emberek, körök és érdekcsoportok, akik és amelyek ilyenkor a téli időszakhoz közeledvén, abban merítik ki az eszük bányáit, hogy miként lehetne du- sabb haszonra fordítani az embertársaknak fokozódó gondjait és szükségleteit. A gondok itt úgy viszonylanak egymáshoz, mint a csatamezőn küzdő harcosnak gondja viszonylik a hiénáéhoz. Az egyik azt mondja: odaadnám örömest az életemet is azokért, akiket szeretek ; a másik azt dörmögi: bánom is én, ha felfordulsz, én kívánom a beleidet. Mert a tél gondjaival együtt járnak az uzsorások örömei! « Pénzhiány. Az értékpapírokban nagy az üzlet- telenség. A forgalom még a legszerényebb igényeket sem elégíti ki. A börzéken a nagystílű tartózkodás egyik vezető oka az állandó pénzhiány. Berlinben ugyan a múlt héten leszállították, Londonban változatlanul hagyták a rátát, de ennek dacára a pénztelenség miatti panaszkodás már-már internacionális jellegűvé válik. A spekulánsoknak tehát nem nyújtanak impulzust a pénzpiac lassan gördülő eseményei és a külföldi hírek éppen any- nyira megörökítik a spekulációnál elemet várakozó álláspontjukban, mint a belföldi pénzhiány. Mert ha a külföldön például szemláttomást javulna a helyzet, ha a közvetlen hatást azonnal nem is éreznök, de legalább reményünk lehetne arra nézve, hogy miután a nemzetközi viszonyok javulnak, a feszültség nálunk is alábbhagy idővel, hogy visszatérjen eleven erejével majdnem az egész vonalon megingott gazdasági életünk normális funkcionálása. Azonban a helyzet sivársága vásárlókat nem igen hozhat a börzére, pláne most, amikor még a belpolitikai és a balkáni eseseményeket illeTÁRCZA. Egy vércsepp . . . — Irta-: Fehér Ákos. — Mariska a bájos zenéjü, szerelmes operetteket kedvelte leginkább. Mikor elsötétül a színpad és sejtelmes szinü, rózsás félhomály dereng rajta s a kerti lugasnak sűrű folyondárja között megszóltál a fülemile. Aztán az adott jelre megjelenik az álombéli hős, hogy a fülemülék andalító danája mellett ölelje keblére picike párját. Mindég csak álmokat szőtt, álmokat font. Hófehér, édes leány álmokat! Megálmodta, hogy egyszer érte is eljön a mese királyfi, hogy oda ültesse oldala mellé, a királyi tróI nusára. És ez a hite, erős meggyőződéssé nőtte ki magát. Megálmodta, hogy az álombéli ifjú hófehér lovon jön érte, szép, selymes atillában; éjszinü lesz a haja s tüzes villa - násu a bogár két szeme. — Ennek igy kell lenni, mert az ő haja szőke, a szemei pedig kékek, mint a szép, tószéli nefelejls. Amig igy szőtte a tervet egy tündér világ- j ról, észre sem vette, hogy a kegyetlen királyfi bizony egy kicsit késik; — hogy az ő nefelejts szinü szemeinek, egy kicsit megtört ! a fénye. Hófehér ruháját elő-előszedte, s mindennap került egy-egy gy öngyszem, egy-egy csillogó ékszer, ami még hiányzott róla, hogy j | minél fényesebb legyen. De azért végre mégis csak elkészült, s nem volt már egy szemernyi hely sem, ahova j még valamit föllehetett volna varrni. Aztán skatulyába került, hogy majdan adandó alkalommal kéznél legyen a drága jószág. Várta, várta nagyon ezt az alkalmat, de sehogy sem akart jönni, ö azonban bízott benne, hogy egyszer mégis csak eljő . . . Hát persze, hogy eljött, milyen jól sejtette ezt! Az álmok mind valóra váltak! A Kölcsey-Kör nagyszabású fényes estét rendezett s a műsor egyik száma valami régi meséből volt összeállítva. Ha jól emlékezem, ez volt a cime : „Királyfi és Polgärleany“. A polgárleány szerepét Mariska játszotta, mig a királyfi szerepét egy vérbeli dzsentri. Egy kis visszatetszést is szült a dolog, dehát az nem tesz semmit. Tagadhatatlan tény volt, hogy királynőibb alakot aligha találtak volna erre a szerepre, mint Sárvári Mariskát, ügy nézett ki hófehér ruhájában, mintegy igazi kiráiyleány, mint egy megtestesült, szép fehér álom. De a királyfi sem maradt mögötte észrevétlenül, természetes ásványvíz győgyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdöigazgatóság. A BIKIK4DB TÍVl f [iHii|immii|U||U
