Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-10-29 / 44. szám

;N. A G Y !< A H 0 L Y E S VIDE K E

2

_

___

........ T7.ÍTST FIR FTVTMFT. FI®? nKT.FXrFIT.T.FT. KTTTTMTF.Tt7'F. 1 ....... _ ---i ____

ff ^KIÁLUTÁsS® \ //QP ÍZLÉSES \&\\ (8 JÓ MUNKA «]» \\%ERSENYKÉPESSÉC>7/

VASa! 1907^4e^JUI.7. JJ

Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: .: ::

'1 •a'debreczeni • jj UEfiéSKEOtt/*' ÉS IPARKAMARA \\* KITÜN ÜTŐ ÉRME *//

VALI14A AITAL, vixNäV.xoft fo& technikus.

utódjai számára, hanem cézári őrjöngésbe esik és világbirodalmat akar a- kotni. Ö, a pórszülött! De hiszen ezek érzelmi momentumok, dokumentumai az emberi gondolkodásnak, melynek fáj, ha az embertárs csak egy hajszálnyit emelkedik az általános színvonal fölé, hisztérikus imádással fogadja az emelkedő óriást és sakálüvöltéssel üdvözli bukását;

De Napoleon alakja az igazi, a hamisítatlan história előtt más. f.e nem tagadható tény, hogy minden idők legzseniálisabb hadvezére volt, de hogy époly nagy állami adminisztratív tehetség is volt, arról tanúskodik a francia történelem arra vonatkozó fejezete. Mindezeken felül azonban ábrándozó volt a franciák császárj i, ha az ábrándozást Bismarck-féle értelemben az óriásiból a mérhetetlenbe nagyítva vesszük.

Bismarck, a német junker, a németek egységéről ábrándozott és amidőn ábrándjait „vérrel és vassal“ valóságra váltotta, az egész világ ámulattal és hódolattal fogadta a vaskancellár müvét, amelyért bizony patakokban folyt a németek véie. De qu’importe, a siker szentesitette az eszközöket!

Napoleon, a kozmopolita korzikai, egy egységes Európáról ábrándozott; végtelenül nagyobb volt a cél, mint a sovén német junkeré és igv nagyobbak az áldozatok is. Leipzig halomra döntötte az ábrándokat, a balsiker után természetesen nem maradt el a haldokló oroszlán után rugó szamárláb sem.

Napoleon lánglelke tisztán látta, hogy Euiópa egységének két főellensége van: a splendid i.-olationban folyton gyarapodó gyapjuzsák, Johu-Bull, kinek a mai napig is egy egyenetlen Európa a legfőbb érdeke és a szláv törekvéseiben megrögzött Oroszország, mely az egyik, kultúrái színvonalának megfelelően meztelen lábával Ázsiában áll, míg az Európában álló lába, a kultúra kedvéért halzsiros bagariacsizmába van bujtatva. Anglia ellen flotta hiányában hadászatilag nem tehetett semmit, de halálos dőléssel találta őket legérzékenyebb helyükön, a zsebükön, amidőn elrendelte 1806-ban a kontinentális zárt, mely az Angol kereske- kereskedelmet tön -.retevéssal fenyegette. Onnan datálódik Anglia vad gyűlölete Napoleon ellen és ha a nagy korzikai ellenesei oly fönh mgon szeretik hirdetni örökös nyugtalanságát, harci kedvét és ebből mérhetetlen dicsvagyára következtetnek, méltóbb és igazságosabb volna az angol diplomácia szakadatlan aknamunkájában keresni a háborúskodások okát. Hogy Oroszország mindig sanda szemmel nézte N .poleont és igv egész Európa növekvő hatalmát, azt hisszük, bővebb magyarázatra nem szorul. Ez volt az igazi Napoleon, a földön túli alak, ki hajlandó lelt volna nagy eszméjéért, Európa egységéért egy generációt is feláldozni és az áldozat bizony nem lelt volna drága.

De hiszen a leipzigi ütközet véget vetett e tündöklő pályafutásnak és a világ örömmámorban ünnepli a nagy ese-^ mé.-iy századik évfordulóját. Nem volna-e helyénvaló e mámorból kís-ó kijózanodni és Európa mai helyzetét összehasonlítani azzal, mely előállt volna akkor, ha Napoleon ábrándjai életre Keitek volna ?

FIGYELEM

ctl hermán Samu

Y E L

cipő- és csízma-üzietében

inától kezdve

c&Bcsoiiap.

Hüeseszép áru! Tessék próbavásái'lést tenni!

f Dr. Schönpflug Richard.

1856—1913.

Mint futótűz, úgy terjedt el múlt hét csütörtökjén városunkban azon megdöbbenést keltő szomorú hir, hogy dr. Schönpflug Richard vármegyei liszti főügyész elhunyt.

Nem akartuk elhinni, hogy az a daliás, életerős férfiú, — ki arra látszott predestinálva

Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szóit nyegek legtökéletesebb festése.

Bőrkabátok, keztyük festése.

! ! Minta után való festés ! !

■■ws

Haüffel Samué

villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban' Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59

Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. dvr Plisé-gouvré.

Plüsh és bársonyok gőzölése.

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek

ifi

össze, hogy megőrizzék és különböző tudományok, amelyek etnológia, etnográfia, folklore, néprajz, népisme, antropológia stb. nevek alatt ismeretesek, dolgozzák fel a jelenben mindinkább fogyó anyagot.

Mielőtt néhány népszokást bemutatnék, annak illusztrálására, hogy mily jelentősek ezek többféle szempontból és mily érdekes feladatokat kínálnak a tudománynak, nem lesz fölösleges előzőleg a felsorolt tudományok körét körülhatárolni, mert sokszor mindezen megkülönböztetés nélkül használják őket.

A népisme szót, mint rossz alkotásut, bátran elhagyhatjuk, nem egyéb a német Vörker- kunde fordítása. Helyette a „néprajz“ szót használhatjuk, csakhogy ez már igen tág fogalom, mert mint legkiválóbb, de sajnos idő- nap előtt elhunyt népbuvárunk, Katona L. kifejtette, két tudománykor tartozik e kifejezés alá: a leiró néprajz (etnográfia) és az okfejtő népvizsgálat (etnológia). Az antropológia (embertan), mely az ember természettörténetével foglalkozik, az ily tág értelemben vett néprajznak a segédtudománya, a folklore pedig — bár ezt is tágabb értelembe veszik — egyik része, amely jobbára a néplélek szóbeli hagyományaival foglalkozván, ezen nyelvi és irodalmi jellegű elemeinél fogva a nyelv és irodalom tudomány (filológia) körébe sorolandó. A németek az angol nyelvű szó helyett rendesen „néplélektan“-ról (Völkerpsyhologie) beszélnek, mint amely a nép vagy népek életének lelki jelenségeit foglalja rendszerbe. A népszokásokkal foglalkozó tudomány tehát a néprajz.

De miért is törődünk ma annyit a nép szokásaival? Bizony ennek több oka van. Először is nemzeti szempontból fontosak, mert a nyelven kívül a nemzetek és népek háztartása, ruházata, család, társadalmi és közéleti szokásaiban rejlő sajátszerü vonások vonnak éles határvonalakat az egyes népek és nemzetek között. Tehát nemcsak a nyelvben, hanem a szokásokban is él a nemzet és a nép. Az egy földön lakó, még különböző nyelvű népek és nemzetiségek is egyező vonásokat tüntetnek fel.

A magyarországi népszokások a középeurópaiak közé tartoznak, amennyiben számos megegyezést mutatnak a körülöttünk vagy velünk élő németség, szlávság meg románság népszokásaival és csak igen csekély töredékük enged őshazai származásra némi tapogatózó következtetést. Érdekes, hogy vannak oly vidékek, melyeken a történelem tanúsága szerint magyar telepek előzték meg a szláv telepeket, ámbár ma már a tót nyelv ott az uralkodó, (pl. Liptómegye). És már most sikerült kimutatni, hogy e vidéken lakó nép nyelvére eltótosodott ugyan, de megőrizte magyar voltát néhány szokásában.

De nemcsak nemzeti, hanem általános emberi szempontból is nevezetes a néprajz haszna. A lelkésznek, az orvosnak, a jogásznak egyaránt isihemie kell a falvakban, a vidéken lakó nép gondolkozásmódját, sajátságos

észjárását, vallási erőit, az egészségtől, betegségről, jogról táplált felfogását, ha sikerrel akar működni közölte.

így például Németországnak egy a kultúrától kissé távol eső helyén megtörtént, hogy egy paraszt, aki egy fát megfúrt és az üreget egy cövekkel ismét elzárta, a büntetéstől csak úgy menekült meg, hogy védő ügyvédje ismerte azt a népszokást, mely ilyen „beoltással“ akar a betegségtől szabadulni. Nálunk pedig mennyi még az ilyen kevéssé kulturált vidék, mennyi még a babona és primitiv gondolkozásra valló szokás és mennyi ballépés történik sokszor amiatt, hogy a nép észjárásával nem törődnek 1 Újabban azonban nálunk is szélesebb alapokon és szép eredménnyel folyik a népszokások gyűjtése és leírása, különösen mióta irodalmi orgánuma is van e munkának a Hunfalvy Páltól alapított „Etnográfia“.

A népszokásokat rendesen két csoportba osztják. Az egyikbe az emberi élet három legfőbb momentumához (születés, házasságkötés és halál) fűződő szokások tartoznak, a másikba pedig azok, amelyek az u. n. népies naptár és ünnepkör sorrendjében évről-évre ismétlődnek. Ilyenek például a téli és nyári nagy fordulat, az eső varázslás, a termésnek ártó hatalmak ellen való megvédése stb. E szokások közül némelyek még a kereszténységet megelőző időkbe nyúlnak vissza, mások pedig már a kereszténység elterjedésével kapcsolatosak, pl. az ismert karácsonyi játékok (bethlehemesek, három királyok, stb.) Sokszor megtörtént az