Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-08-13 / 33. szám

3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE EZÜST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE « Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek el­távolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: :: V A Íj U fi A AITAL, íiziffáxott fos;teeli(iikni. gyár társadalom, mely azelőtt egy árva gyermek balesetén megindult és ontá ado­mányait bőven, a fülebotját sem moz­dítja meg. M'vél lettél, büszke magyar nemze'em ? S mi öregebb emberek, kik a szegedi árvíz idejében már toliunkkal a nemzet ügyét szolgáltuk, kik emlékezünk kisebb fajtájú szerencsétlenségekre, melyek Európa egyes vidékeit érték, melyekre megmoz­dult az egész müveit világ, aggódva csó­váljuk fejünket, hogy ily szerencsétlen­séggel szemben a magyar társadalom tel­jes közömbösséget tanúsíthat, holott, ha valamikor, most volna szükség egész or­szágot felölelő akcióra, hogy az Ínségesek sorsán enyhítsünk, az árvák és özvegyek kezébe kenyeret adjunk s a munkásnak legalább megélhetését lehetővé tegyük. De ekkor azt mondja mindenki: „Mire való a kormány, mért fizetjük a tömérdek adót? Segtsen a kormány“! Nem úgy, kedves jó magyarom! Ne várj most is mindent mástól, mint néhai Feienc császár korában, mikor még azért is becsukták az embert, ha kormányen­gedély nélkül adakozni mert. Ma meg lehet nyitni a zsebet a becsukatás veszé­lye nélkül is. Emlékezünk a fönnebb elsorolt ese­tek közül a spanyolországi Murcia vá­roska balesetére, melyet elöntött a Tajo vagy a Quadalquivir, vagy valamely más, vidáman hidalgó spanyol folyó. Az egész olyan lokális kis baleset volt, amilyen nálunk évenként elő szokott fordulni, akár a Berettyó, akár az Ondóvá és Topolya környékén. Az élelmes spanyolok azon­ban fölhasználták a jó alkalmat és tele lármázták vele a világot. Eszünkbe jutott Tompa Mihály költeményéből, a „Jőczik Jónás futásáéból a nagy baleset, mikor „hottentotta orrát fóka elliarapta s meg- gyuladt a szoknya szeles balleronán s emberiség mozdulj, ez már segélyt kí­ván“. Egész Európa megmozdult tényleg, a Parisban megindult segé'yakció hullá­mai hozzánk is elhatottak s a nagy se- gélyhagversenyre még Blahánét is elvitték Parisba magyar népdalokat énekelni s diilt be a pénz a boldog hidalgók hazá­jába, kik mint később kiderült, nem a i szükölködőknek adták a félmilliót, de sa­lját zsebecskéiket boldogították azzal. Ak­kor még Magyarország is adakozott Mur- ciáaak és a hidalgóknak, pedig Murcia igazán Hekuba volt nekünk. Nem vagyunk abban a példátlanul szerencsés helyzetben, amiben az észak­amerikai San-Francisco város volt, midőn rövid három perc alatt a földrengés úgy tönkretette, hogy csak az égvakarók, me­lyeknek vasgerendázata ellenállott minden rengésnek, mutatták, hol voltak egyes épületei a nagy világvárosnak. Milliárdok semmisültek meg egy pillanat alatt, meg­rendült az egész emberiség. Egy jajkiál­tás harsogott végig az öt világrészen, meg akarták indítani a világ legnagyobb se- gély-akciójat, melynek sok millió dollár lett volna az eredménye. S ekkor San- Francisco lakosai kijelentették, hogy ök idegenektől egy centet se fogadnak el, — ők saját erejükből talpra fognak ál­lam. És talpra is állottak, az amerikainak azzal a bámulatos macska-természetével, mely mindig talpra esik, s annál inkább, minél magasabbról bukik alá. Hát ez persze Amerika volt, ahol a társadalom a leg­teljesebb önsegély elve alapján áll, ahol nemszoktak ahhoz, hogy mindent kívül­ről várjanak, de ahol a büszkeség tiltja, hogy a kívülről jövő segélyt el is fogad- j ik. Magyar társadalom! Érts a szóból. Mozdulj meg és tégy nyomorbajutott vé­reidért. Látod a pozsonyi tűzvész leégett- jeit milyen szépen kárpótolták a jó etn­miatt. — Bevezette a szobába, ahol apró test­vérkéi ingben, rnezitláb szaladtak hozzá, hogy megöleljék. — Az anyja etetni akarja, de ő nem kíván mást, csak vizet. Hiszen annyi sört és bort ivott ma már a csapszékben. Valakinek lépteit hallják az udvarban. — Az apád! . . . És rémülten vonszolja a fiát a nagy cse­répkályha mögé. De véletlenül az asztalon ma­radt a gyerek vörös zuáv sapkája. — Itt van az én fiam is ? 1 . . . — kiáltott rettenetes hangon az apa s lekapva a kardot a falról, a kályhához rohan, ahol a gyerek ha­lottfehéren, kijózanult fejjel, sápadtan támasz­kodik a falnak. Az asszony kétségbeesve rohan közéjük. — Az istenért ne öld meg! Én Írtam neki, hogy jöjjön haza, hogy szükséged van reá a műhelyben, hogy te épp oly szeretettel várod, mint én! Hallod apjuk, hallod?!- Zokog,- sikong a szegény anya és visszhang­képpen behallatszik a másik szobából a három gyerek sírása is. A kovács, mintha mellbelök- tékí volna, megtántorodik és egészen más hán- i gon kezd el beszélni: : ' —JTe hívtad vissza? Ez bizonyos? Akkor ■‘rilinden jól' van. —• Menjünk aludni. Holnap, majd holnap meglátom, mi a teendőm. •'1 Másnap reggel fölkeltette fiát. ■ •Műi A .gyerek félálmosan kapkod az ágya mel- .viétf’Héyő zuáv-ruhája. után, de apja leinti : .. -•iim*#*.<Néia azt kell- felvenni.! ! c : A — De hiszen nincs másik — aggodalmas­kodik az anya. — Adj az enyémből. Keresztély felöltözködik, ezalatt pedig az apja összerakta az egyenruhát, akis zubbonyt, j a vörös nadrágot, bugyorba kötötte, nyakába akasztotta a bádogtokot, amelyben a katonai menetlevelet őrzik. — Szótlanul tett-vett fele- ségénék legnagyobb rémületére. Mikor elkészült a fiú is az öltözködéssel, lementek a kováesműhelybe szótlanul mind a hárman. — Lenn a műhelyben, ahol már a tűz vörösen lobogott és dolgozott mindenki, végre megszólalt az apa: — Nézd gyerek, itt van, örülj neki, legyen a tied. Az anyád hazahívott, te ide kívánkoz­tál. Legyen meg a kívánságod. Minden a tied. A ház, a műhely, a kert, a szőlő, szóval min­den. Enyém csak a becsületed érte cserébe. — Én tudom, mi a kötelességed, és én most elmegyek leszolgálni azt az 5 esztendőt, ami- velte még tartozol Franciaországnak. — Lory, én öregem, hová indulsz ?! — kérdi a feleség. — Atyám! — zokog a fiú. De a kovács vissza sem tekintve, nagy léptekkel halad előre. * ... ; V' , : c t ■ u .. ;* ■: Bär; papra r§,ävSi4i-bel"Abbes, városában, a harmadik zuávezredbe, egy 55 éves ember,állt be önkéntesnek. - k s ;,i ii-ii As.v::l berek — csak a magyarság volna az, mely veszni hagyja véreit? íme, országszerte működő jótékony- sági egyesületek, műkedvelő társulatok, itt a jó alkalom. Van Ínséges vidék elég, lehet javukra táncolni és színdarabokat előadni. De gyorsan ám, még mielőtt az ínségesek az utat Amerika felé megtalál­ják ! * Közigazgatási I bizottsági ülés. Szatmárvármegye Közigazgatási Bizotlsága e hó 8-án, pénteken délelőtt, tartotta rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnök­lete alatt. A megjelent tagok üdvözlése után az ülést elnöklő főispán megnyitja, mikor megállapítást nyer az, hogy a választott bizottsági tagokból 3 mond három tag jelent meg. 7 távolmaradt I tag igazolása után az egyes jelentéseket ! hallgatta meg a bizottság: Alispán jelentése. Alispán jelenti, hogy az elmúlt hónap a személy- és vagyonbiztonságot, a folytonos esőzések és gyakori felhőszakadások következ­tében keletkezeit áradások megzavarták. De az árvíz elleni védekezés a hatóságokat nem ta­lálta készületlenül. Az igénybe vett műszaki csapatok, a csendőrség és katonaság mindent meglett, hogy az árvíz kitörését megakadá- ! lyozza és a személy- és vagyonbiztonságot megóvja. Részletes fejtegetéssel adja elő az ár elleni védekezés fontosabb mozzanatait, szo­morú képet adva az ár által teremtett siral­mas helyzetről. Vármegyei főorvos jelentése. Dr. Schönfiug Béla vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot ju- j lius hónapban általában kielégítő volt, levonva a Nagymajtényból és Gilvácsról jelentett kisebb mérvben fellépett kanyaró és bárányhimlő jár­ványos betegségeket. Szórványosan fordul elő járványos beteg- j ség, igy Uszkán és Magosligeten a Beregszoly- váról ideszakadt kóbor cigányok hólyagos himlő fertőzést hurcoltak be. De a gyors in­tézkedés csakhamar megakadályozta e baj tovább terjedését. Kir. tanfelügyelő jelentése. Kir. tanfelügyelő helyett Springer Ferenc tanfelügyelő jelent meg. A jelentés — mint­hogy julius hóban az iskolák szüneteltek — csakis a tanfelügyelőség adminisztráció ügyei­vel foglalkozik. Pénzügyigazgató jelentése. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigaz­gató jelenti, hogy a múlt hónapban egyenes j adóban befolyt 120,425 K, hadmentességi díj­ban 998 K, bélyeg- és illetékben 65,893 K, fo­gyasztási- és italadóban 26,307 K. Pénzügy­igazgató előterjesztést tett az árvízkárosultak segélyezése és adófizetés elhalasztásának ep- gedélyezése iránt. Államépitészeti hivatal jelentése. Kacsó Károly államépitészeti hivatal főnök jelentése szerint a törvényhatóság területén átvonuló állami utak a folytonos esőzések miatt erősen megrongálódtak. A törvényható­sági közutakban az ár kb. 13,000 K, értékű kárt csinált. ... , , . , Azonkívül több hidat az ár elvitt és elmo- I sott úgy, hogy a vármegye területén szenve- ' d.ett .kár 30—40 ezer koronát tesz ki, ^ öJm.tiygt)

Next

/
Thumbnails
Contents