Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-13 / 33. szám
3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE EZÜST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE « Fog- és gyökérhuzás, fogtömés (blomb), arany-, ezüst-, platina-, porcellán- és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelben készít :: :: V A Íj U fi A AITAL, íiziffáxott fos;teeli(iikni. gyár társadalom, mely azelőtt egy árva gyermek balesetén megindult és ontá adományait bőven, a fülebotját sem mozdítja meg. M'vél lettél, büszke magyar nemze'em ? S mi öregebb emberek, kik a szegedi árvíz idejében már toliunkkal a nemzet ügyét szolgáltuk, kik emlékezünk kisebb fajtájú szerencsétlenségekre, melyek Európa egyes vidékeit érték, melyekre megmozdult az egész müveit világ, aggódva csóváljuk fejünket, hogy ily szerencsétlenséggel szemben a magyar társadalom teljes közömbösséget tanúsíthat, holott, ha valamikor, most volna szükség egész országot felölelő akcióra, hogy az Ínségesek sorsán enyhítsünk, az árvák és özvegyek kezébe kenyeret adjunk s a munkásnak legalább megélhetését lehetővé tegyük. De ekkor azt mondja mindenki: „Mire való a kormány, mért fizetjük a tömérdek adót? Segtsen a kormány“! Nem úgy, kedves jó magyarom! Ne várj most is mindent mástól, mint néhai Feienc császár korában, mikor még azért is becsukták az embert, ha kormányengedély nélkül adakozni mert. Ma meg lehet nyitni a zsebet a becsukatás veszélye nélkül is. Emlékezünk a fönnebb elsorolt esetek közül a spanyolországi Murcia városka balesetére, melyet elöntött a Tajo vagy a Quadalquivir, vagy valamely más, vidáman hidalgó spanyol folyó. Az egész olyan lokális kis baleset volt, amilyen nálunk évenként elő szokott fordulni, akár a Berettyó, akár az Ondóvá és Topolya környékén. Az élelmes spanyolok azonban fölhasználták a jó alkalmat és tele lármázták vele a világot. Eszünkbe jutott Tompa Mihály költeményéből, a „Jőczik Jónás futásáéból a nagy baleset, mikor „hottentotta orrát fóka elliarapta s meg- gyuladt a szoknya szeles balleronán s emberiség mozdulj, ez már segélyt kíván“. Egész Európa megmozdult tényleg, a Parisban megindult segé'yakció hullámai hozzánk is elhatottak s a nagy se- gélyhagversenyre még Blahánét is elvitték Parisba magyar népdalokat énekelni s diilt be a pénz a boldog hidalgók hazájába, kik mint később kiderült, nem a i szükölködőknek adták a félmilliót, de salját zsebecskéiket boldogították azzal. Akkor még Magyarország is adakozott Mur- ciáaak és a hidalgóknak, pedig Murcia igazán Hekuba volt nekünk. Nem vagyunk abban a példátlanul szerencsés helyzetben, amiben az északamerikai San-Francisco város volt, midőn rövid három perc alatt a földrengés úgy tönkretette, hogy csak az égvakarók, melyeknek vasgerendázata ellenállott minden rengésnek, mutatták, hol voltak egyes épületei a nagy világvárosnak. Milliárdok semmisültek meg egy pillanat alatt, megrendült az egész emberiség. Egy jajkiáltás harsogott végig az öt világrészen, meg akarták indítani a világ legnagyobb se- gély-akciójat, melynek sok millió dollár lett volna az eredménye. S ekkor San- Francisco lakosai kijelentették, hogy ök idegenektől egy centet se fogadnak el, — ők saját erejükből talpra fognak állam. És talpra is állottak, az amerikainak azzal a bámulatos macska-természetével, mely mindig talpra esik, s annál inkább, minél magasabbról bukik alá. Hát ez persze Amerika volt, ahol a társadalom a legteljesebb önsegély elve alapján áll, ahol nemszoktak ahhoz, hogy mindent kívülről várjanak, de ahol a büszkeség tiltja, hogy a kívülről jövő segélyt el is fogad- j ik. Magyar társadalom! Érts a szóból. Mozdulj meg és tégy nyomorbajutott véreidért. Látod a pozsonyi tűzvész leégett- jeit milyen szépen kárpótolták a jó etnmiatt. — Bevezette a szobába, ahol apró testvérkéi ingben, rnezitláb szaladtak hozzá, hogy megöleljék. — Az anyja etetni akarja, de ő nem kíván mást, csak vizet. Hiszen annyi sört és bort ivott ma már a csapszékben. Valakinek lépteit hallják az udvarban. — Az apád! . . . És rémülten vonszolja a fiát a nagy cserépkályha mögé. De véletlenül az asztalon maradt a gyerek vörös zuáv sapkája. — Itt van az én fiam is ? 1 . . . — kiáltott rettenetes hangon az apa s lekapva a kardot a falról, a kályhához rohan, ahol a gyerek halottfehéren, kijózanult fejjel, sápadtan támaszkodik a falnak. Az asszony kétségbeesve rohan közéjük. — Az istenért ne öld meg! Én Írtam neki, hogy jöjjön haza, hogy szükséged van reá a műhelyben, hogy te épp oly szeretettel várod, mint én! Hallod apjuk, hallod?!- Zokog,- sikong a szegény anya és visszhangképpen behallatszik a másik szobából a három gyerek sírása is. A kovács, mintha mellbelök- tékí volna, megtántorodik és egészen más hán- i gon kezd el beszélni: : ' —JTe hívtad vissza? Ez bizonyos? Akkor ■‘rilinden jól' van. —• Menjünk aludni. Holnap, majd holnap meglátom, mi a teendőm. •'1 Másnap reggel fölkeltette fiát. ■ •Műi A .gyerek félálmosan kapkod az ágya mel- .viétf’Héyő zuáv-ruhája. után, de apja leinti : .. -•iim*#*.<Néia azt kell- felvenni.! ! c : A — De hiszen nincs másik — aggodalmaskodik az anya. — Adj az enyémből. Keresztély felöltözködik, ezalatt pedig az apja összerakta az egyenruhát, akis zubbonyt, j a vörös nadrágot, bugyorba kötötte, nyakába akasztotta a bádogtokot, amelyben a katonai menetlevelet őrzik. — Szótlanul tett-vett fele- ségénék legnagyobb rémületére. Mikor elkészült a fiú is az öltözködéssel, lementek a kováesműhelybe szótlanul mind a hárman. — Lenn a műhelyben, ahol már a tűz vörösen lobogott és dolgozott mindenki, végre megszólalt az apa: — Nézd gyerek, itt van, örülj neki, legyen a tied. Az anyád hazahívott, te ide kívánkoztál. Legyen meg a kívánságod. Minden a tied. A ház, a műhely, a kert, a szőlő, szóval minden. Enyém csak a becsületed érte cserébe. — Én tudom, mi a kötelességed, és én most elmegyek leszolgálni azt az 5 esztendőt, ami- velte még tartozol Franciaországnak. — Lory, én öregem, hová indulsz ?! — kérdi a feleség. — Atyám! — zokog a fiú. De a kovács vissza sem tekintve, nagy léptekkel halad előre. * ... ; V' , : c t ■ u .. ;* ■: Bär; papra r§,ävSi4i-bel"Abbes, városában, a harmadik zuávezredbe, egy 55 éves ember,állt be önkéntesnek. - k s ;,i ii-ii As.v::l berek — csak a magyarság volna az, mely veszni hagyja véreit? íme, országszerte működő jótékony- sági egyesületek, műkedvelő társulatok, itt a jó alkalom. Van Ínséges vidék elég, lehet javukra táncolni és színdarabokat előadni. De gyorsan ám, még mielőtt az ínségesek az utat Amerika felé megtalálják ! * Közigazgatási I bizottsági ülés. Szatmárvármegye Közigazgatási Bizotlsága e hó 8-án, pénteken délelőtt, tartotta rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A megjelent tagok üdvözlése után az ülést elnöklő főispán megnyitja, mikor megállapítást nyer az, hogy a választott bizottsági tagokból 3 mond három tag jelent meg. 7 távolmaradt I tag igazolása után az egyes jelentéseket ! hallgatta meg a bizottság: Alispán jelentése. Alispán jelenti, hogy az elmúlt hónap a személy- és vagyonbiztonságot, a folytonos esőzések és gyakori felhőszakadások következtében keletkezeit áradások megzavarták. De az árvíz elleni védekezés a hatóságokat nem találta készületlenül. Az igénybe vett műszaki csapatok, a csendőrség és katonaság mindent meglett, hogy az árvíz kitörését megakadá- ! lyozza és a személy- és vagyonbiztonságot megóvja. Részletes fejtegetéssel adja elő az ár elleni védekezés fontosabb mozzanatait, szomorú képet adva az ár által teremtett siralmas helyzetről. Vármegyei főorvos jelentése. Dr. Schönfiug Béla vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot ju- j lius hónapban általában kielégítő volt, levonva a Nagymajtényból és Gilvácsról jelentett kisebb mérvben fellépett kanyaró és bárányhimlő járványos betegségeket. Szórványosan fordul elő járványos beteg- j ség, igy Uszkán és Magosligeten a Beregszoly- váról ideszakadt kóbor cigányok hólyagos himlő fertőzést hurcoltak be. De a gyors intézkedés csakhamar megakadályozta e baj tovább terjedését. Kir. tanfelügyelő jelentése. Kir. tanfelügyelő helyett Springer Ferenc tanfelügyelő jelent meg. A jelentés — minthogy julius hóban az iskolák szüneteltek — csakis a tanfelügyelőség adminisztráció ügyeivel foglalkozik. Pénzügyigazgató jelentése. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató jelenti, hogy a múlt hónapban egyenes j adóban befolyt 120,425 K, hadmentességi díjban 998 K, bélyeg- és illetékben 65,893 K, fogyasztási- és italadóban 26,307 K. Pénzügyigazgató előterjesztést tett az árvízkárosultak segélyezése és adófizetés elhalasztásának ep- gedélyezése iránt. Államépitészeti hivatal jelentése. Kacsó Károly államépitészeti hivatal főnök jelentése szerint a törvényhatóság területén átvonuló állami utak a folytonos esőzések miatt erősen megrongálódtak. A törvényhatósági közutakban az ár kb. 13,000 K, értékű kárt csinált. ... , , . , Azonkívül több hidat az ár elvitt és elmo- I sott úgy, hogy a vármegye területén szenve- ' d.ett .kár 30—40 ezer koronát tesz ki, ^ öJm.tiygt)