Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-08 / 2. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 3 céljából Nagykároly város közönségével a tár­gyalást megindítani s annak befejezése után a püspöki székhelynek Nagykároly városban leendő elhelyezése iránt legfelsőbb helyen előterjesz­tést tenni kegyesen méltóztassék. Legyen szabad Nagyméltóságod előtt rövi­den előadni azon indokokat, amelyek a felál­lított uj görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykároly városban leendő el­helyezését kívánatossá, sőt magyar nemzeti szempontból szükségessé teszik. Hajdudorog község, amely a püspökség székhelyének elhelyezésénél első sorban jöhet szóba, teljességgel nélkülözi azokat az intéz­ményeket s azt a társadalmi kört, amely nél­kül az uj püspökség működése megbénittatik s magasztos hivatásának teljesítése akadályozta- tik, vagy legalább is nagy mértékben meg- nehezittetik. Bármily tiszteletreméltó okok szól­janak is tehát az uj görög katholikus püspök­ségnek Hajdudorog községben leendő elhelye­zése mellett: meg kell állapítani, hogy Hajdu­dorog község nein alkalmas püspöki szék­helynek. Debrecen szab. kir. város — ahol mind­azok a kellékek és előfeltételek moglennének, amelyek az uj görög katholikus magyar püs­pökség magasztos hivatásának eredményes tel­jesítésére szükségesek — nem óhajtja az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyé­nek Debrecenben leendő elhelyezését. Hasonló­képpen Nyíregyháza r. t. városban is — amely­nél Nagykároly város sok tekintetben előnyö­sebb püspöki székhelyül kínálkozik — nem találkozik osztatlan tetszéssel az uj görög katholikus püspökség székhelyének oda való helyezése. Kétségtelen pedig, hogy az uj görög katho­likus magyar püspökség a létesítésének is cél­ját képező magasztos hivatásának csak úgy és ott lesz kepes eredményesen megfelelni, ha és ahol a székhelyet képező város lakosságának s társadalmának minden egyes tagja a ma­gasztos cél iránt lelkesedik, az eszme meg­valósítását személyesítő püspököt az osztatlan szeretet melegségével veszi körül s a püspököt nemes céljai meg,valósi fásában felekezeti kü­lönbség nélkül, színtiszta magyar érzelmű lel­kesedéssel társadalmi utón is támogatja. Nagykároly városban — felekezeti és tár­sadalmi különbség nélkül — tárt karokkal várja mindenki a nemes hivatásu püspökség felállí­tását s nemzeti missziójában az egész város és környéke osztatlan lelkesedéssel támogatná. A város erősen nemzeti: a régebben „görög katholikus orosz“-nak nevezett egyháza büsz­gunk között. Szerelemből nősülni. Egy kol­dusleányt venni el: édes fiam, ezt csak a cégen kívül teheted meg. Nekünk nem kell példa, nem kell kivétel. Mi nem haragszunk rád, nem változik semmi, anyagi károd sem lesz ebből, velünk nem maradhatsz. Menj a magad ut­ján, idebenn, én mellettem erősnyaku és erős- akaratu kalmárrok kellenek, nem pedig Ró­meók. Fiam, én nem ellenzek semmit. A csa­lád figyelte, mit művelsz, kifogása nincs sen­kinek, ha tényleg olyan komoly a te szerel­med. Csak semmi szopocsékolás és semmi tra­gédia ! Ember vagy, érző szivü fiatal, ha sze­retsz, kövesd azt, amit a bensőd diktál. De ev­vel megmutatod, hogy nem ami formánkra fejlődtél ki. Rád nincs szükségünk, téged nem használhatunk. Önállósítsd magad. A cég, amelyik feladatokért küzd, programmal harcol, fejlődni, gyarapodni, nőni, gazdagodni akar, az kizár téged a kebeléből. A hosszú beszéd után visszaült a helyére az öreg ur, a beszéd, a saját gondolkodásának ereje, amint azt mind igy elmondta, hangosan, határozottan, visszaadta a nyugalmát is. A fiú pedig majdnem habozás nélkül, mintha a hosszú beszéd elején döntött volna már, igy feleit meg: — Atyám, minden érvének tudtam volna dacolni. Ha kitagadott volna, nem bánnám, ha megátkozott volna, nem félnék. De. hogy a cég zárjon ki, hogy nekem itt kelljen hagyni azt a gyönyörű munkát, amit a dédapám kez­dett építeni, ezt nem bírom elviselni, ebbe be­lepusztulnék. Édesatyám, kérem bocsássa el a szolgálatból Bergmann Vicát. Vajda Ernő. kén nevezi magát „görög katholikus magyar“ egyháznak ; hét évig küzdött, mig a nagyváradi görög katholikus egyházmegyéből a munkácsi görög katholikus egyházmegyébe átkebelezték. Hét évig papjok nem volt, templcmuk be volt zárva, mig az átkebelezés nem sikerült. Magykároly város mindazokkal a kellékek­kel bir s mindazok az intézményei megvannak, amelyek az uj görög katholikus magyar püs­pökség nemzeti missziójának eredményes be­töltéséhez szükségesek s amelyek a görög ka­tholikus magyar püspököt magasztos hivatása teljesítésében támogathatják. Van egységes s erős nemzeti érzelmű tár­sadalma a magyarság legveszélyeztetettebb részének határmesgyéjén ;1 megyeszékhelye an­nak a vármegyének, ahol; a legtöbb hive van az uj püspökségnek; központjában fekszik az uj püspökség területének vasúti fővonal mellett s vicinális vonatokkal teljésen össze van kötve az uj püspökség területének minden részével. Van a városban — a kegyestanitórendiek vezetése alatt álló — városi római katholikus főgimnázium teljesen uj, Inodern konviktussal, állami polgári fiú-és leányiskola, az 1913—14. tanévben megnyíló 10 tantermés állami elemi iskolán s más hitfelekezeti, elemi iskolán kívül róm. katholikus fiú- és leányiskola, a két gö­rög katholikus egyháznak külön-külön elemi iskolája, kereskedelmi tanfolyama stb., irodalmi egyesület, jótékony nőegylet által fenlartott árvaháza, zene- és dalegyesülete, két kaszinója s négy kaszinó jellegű egylete. Az uj görög katholikus magyar püspökség fenhatósága alá tartozó két görög katholikus egyház vari a városban s mindeniknek külön — bár nem nagy — de díszes temploma. A nemzeti törekvések határmesgyéjén Nagy­károly város a nemzeti álláspontnak a szilárd védőbástyája. Az érdekelt törvényhatóságoknak s más il­letékes tényezőknek az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyére vonatkozó meg­nyilatkozásánál Nagykároly ,városnak figyelmen kívül hagyása .nem bírhat jelentőséggel, mert, hiszen a megnyilatkozó törvényhatóságok s más illetékes tényezők nem bírták árról tudomás­sal, hogy Nagykároly városa mily szives öröm­mel s hazafias lelkesedéssel ad helyet kebelé­ben az uj püspökség székhelyének. Nagykároly város közönsége szives kész­séggel ajánlja fel anyagi segítségét is az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyé­nek Nagykárolyban leendő elhelyezéséhez s e célra 200,000 koronát és telekbeli hozzájáru­lást ezennel felajánl s bizton reméli, hogy jelentékeny segítség a két helybeli görög ka­tholikus egyháztól is remélhető. Nagykároly városban az építkezés is aránylag olcsó s igy anyagi szempontok is Nagykároly mellett szó­lanák. Nagykároly város közönsége ismételten mély tisztelettel kéri azért Nagymóltóságodat, hogy az újonnan létesített görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykároly városba helyezése tárgyában a tárgyalásokat Nagykároly várossal megindítani s annak befejezése után a püspökség székhelyéül Nagykároly város ki­jelölése iránt legfelsőbb helyen előterjesztést tenni kegyesen méltóztassék. Mély tisztelettel vagyunk Nagyméltóságu Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Miniszter urnák alázatos szolgái: Nagykároly r.-t. város közönsége. Az indítvány előterjesztése után az indit- ványttevő Vetzák Ede dr. képviselőtestületi tag hosszabb beszédben megindokolta indítványát, kiemelve azokat az előnyöket, melyek úgy tár­sadalmi, mint különösen anyagi szempontból a város javára fognak szolgálni az uj püspökség székhelyének Nagykárolyban való felállítása folytán és ezek után kérte indítványának el­fogadását. Az ügy előadója az alábbi határozatot ter­jeszti elő elfogadásra : A képviselőtestület az ujonan létesített görög katholikus magyar püspökség szék­helyének Nagykároly városban leendő elhe­lyezését őszinte örömmel és lelkesedéssel óhajtván, ennek lehetővé tételére szives kész­séggel ajánlja fel anyagi segítségét is s e célra 200,000 koronát és telekbeli hozzá­járulást ezennel felajánl s Vallás- és Köz- oktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz a kö­vetkező szövegű kérelem előterjesztését ren­deli el: Utasítja a képviselőtestület polgármestert, hogy az előterjesztett kérelem ügyében — alkalmas időben — a jelentkező városi la­kosokból s az ügy iránt érdekkel viseltető férfiakból szervezendő küldöttségnek Minisz­ter Ur Önagyméltósága vezetése iránt szük­séges intézkedéseket tegye meg. Felkéri a képviselőtestület kerületünk or­szággyűlési képviselőjét: gróf Károlyi József urat, vármegyénk főispánját: Csaba Adorján urat s vármegyénk alispánját: Ilosvay Ala­dár urat, hogy a város előterjesztett kérel­mét támogatni s a kérelem ügyében minisz­ter ur Önagyméltósága elé vezetendő kül­döttségben részt venni szíveskedjenek. Elrendeli a képviselőtestület, hogy a kér­vény azonnal terjesztessék fel vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz. A határozati javaslat egyhangúlag elfogad­tatott. A határozattá emelés módozata fölött in­dult meg kisebb vita. Ugyanis elnöklő főjegyző a határozatot egy­hangúlag elfogadottnak kívánta csak kimon­dani, mig indítványozó Vetzák Ede dr. név­szerinti szavazást óhajtott. A vitában az elnöki álláspont mellett fel­szólalt Néma Gusztáv előadó, a névszerinti szavazás mellett pedig Adler. Adolf dr., Ne- mestóthr Szabó Antal, N. Szabó Albert dr. és Somossv Miklós képviselőtestületi tagok. Végül is a névszerinti szavazás mellett dön­tött a képviselőtestület. Az idézett határozat mellett szavaztak: Adler Adolf dr., Akkermann György, Alba- nézi Mihály, Antal István dr., Asztalos Ferenc, Baráth István, Berger Ármin, Bing Mór, Bo- rody György, Brichta Miksa, Bunda Miklós, Demidor Ignác, Drágus István, Feifer Ede, Fézer János, Fiók Albert, ifj. Gindeie Ignác, Gózner Elek, Grieszháber Antal id., Gábor Ármánd, Hadnagy Ignác, Hahn János, Janitzky György, Jékei László dr., Kacsó Károly, Kauf­mann Jakab, Kiriila Adolf, Kiss József, Komá- romy István, Kun István, Lőrincz György, Lő- rincz Lajos, Lukácsovits János, Lútz György, Magyar Károly, Májerhoffer József, Merts Imre, Merts László dr., Meszesy Ferenc, Molnár Ig­nác, Nagy Pál, Néma Gusztáv, Orosz János, Orosz Lajos, Papp István, Papp János, Papp Lajos, Páll György, Preisz Miklós, Ráp Ferenc, Reszler György, Récsei Ede, Riskó György, Rooz Elemér dr., Rooz Samu, Samrák János, Sándor György, Schiflbek Károly, Singer Lipót, Somossy Miklós, Sternberg Endre dr., Stern­berg Géza dr., Sternberg Zoltán dr., Strohmá- jer Ferenc, Serly György, N. Szabó Albert dr., N. Szabó Antal, Tóth Pál, Török István, Vach- ter Károly, Vetzák Ede dr., Vetzák Sándor dr., Varga Endre, Weinberger Ferenc. Érdekesnek tartjuk itt megemliteni, hogy az elsorolt szavazatok nem teljes egészében fedik a jelenlevők névsorát, mert voltak, kik időköz­ben eltávoztak s voltak, kik jelen voltak ugyan, de nem szavaztak. A rendkívüli közgyűlés ezzel fél tizenkettő­kor véget ért. Ne mulassunk? Nagykároly, 1913. jan. 7. Nagy tengeri viharok jöttét a kergetőzve úszkáló delfin csapatok, sikongószavu vész­madarak megjelenése előzi meg. A fehértóiba vészmadarak, mig suham szárnyakon körül- szálldossák a veszendő hajót, vérfagylaló hang­jukon rikoltják a remegő hajósnép fülébe egy túlvilág üzenetét. A szegény hajós halálra és menekülésre gondolva megnyugvással látja a delfinek csapatát, mert naiv hite azt tartja a delfinről, hogy a fuldokló embert hátára véve partra segíti. Pedig dehogy ; csak a hulladék reményében kisérik a hajót. Vihar van most is készülőben s lehet, hogy rég nem ért nehéz időket fog átélni az élet nagy hajóján utazó emberiség. De az is lehet, hogy csak az égen gyülekező felhőktől ijedtünk meg. Azonban a vészmadarak már jelentkeznek. Hol itt, hol ott feljajdul éles sikoltásuk, jelezve, hogy baj van

Next

/
Thumbnails
Contents