Nagykároly és Vidéke, 1919 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-08 / 2. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 3 céljából Nagykároly város közönségével a tárgyalást megindítani s annak befejezése után a püspöki székhelynek Nagykároly városban leendő elhelyezése iránt legfelsőbb helyen előterjesztést tenni kegyesen méltóztassék. Legyen szabad Nagyméltóságod előtt röviden előadni azon indokokat, amelyek a felállított uj görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykároly városban leendő elhelyezését kívánatossá, sőt magyar nemzeti szempontból szükségessé teszik. Hajdudorog község, amely a püspökség székhelyének elhelyezésénél első sorban jöhet szóba, teljességgel nélkülözi azokat az intézményeket s azt a társadalmi kört, amely nélkül az uj püspökség működése megbénittatik s magasztos hivatásának teljesítése akadályozta- tik, vagy legalább is nagy mértékben meg- nehezittetik. Bármily tiszteletreméltó okok szóljanak is tehát az uj görög katholikus püspökségnek Hajdudorog községben leendő elhelyezése mellett: meg kell állapítani, hogy Hajdudorog község nein alkalmas püspöki székhelynek. Debrecen szab. kir. város — ahol mindazok a kellékek és előfeltételek moglennének, amelyek az uj görög katholikus magyar püspökség magasztos hivatásának eredményes teljesítésére szükségesek — nem óhajtja az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyének Debrecenben leendő elhelyezését. Hasonlóképpen Nyíregyháza r. t. városban is — amelynél Nagykároly város sok tekintetben előnyösebb püspöki székhelyül kínálkozik — nem találkozik osztatlan tetszéssel az uj görög katholikus püspökség székhelyének oda való helyezése. Kétségtelen pedig, hogy az uj görög katholikus magyar püspökség a létesítésének is célját képező magasztos hivatásának csak úgy és ott lesz kepes eredményesen megfelelni, ha és ahol a székhelyet képező város lakosságának s társadalmának minden egyes tagja a magasztos cél iránt lelkesedik, az eszme megvalósítását személyesítő püspököt az osztatlan szeretet melegségével veszi körül s a püspököt nemes céljai meg,valósi fásában felekezeti különbség nélkül, színtiszta magyar érzelmű lelkesedéssel társadalmi utón is támogatja. Nagykároly városban — felekezeti és társadalmi különbség nélkül — tárt karokkal várja mindenki a nemes hivatásu püspökség felállítását s nemzeti missziójában az egész város és környéke osztatlan lelkesedéssel támogatná. A város erősen nemzeti: a régebben „görög katholikus orosz“-nak nevezett egyháza büszgunk között. Szerelemből nősülni. Egy koldusleányt venni el: édes fiam, ezt csak a cégen kívül teheted meg. Nekünk nem kell példa, nem kell kivétel. Mi nem haragszunk rád, nem változik semmi, anyagi károd sem lesz ebből, velünk nem maradhatsz. Menj a magad utján, idebenn, én mellettem erősnyaku és erős- akaratu kalmárrok kellenek, nem pedig Rómeók. Fiam, én nem ellenzek semmit. A család figyelte, mit művelsz, kifogása nincs senkinek, ha tényleg olyan komoly a te szerelmed. Csak semmi szopocsékolás és semmi tragédia ! Ember vagy, érző szivü fiatal, ha szeretsz, kövesd azt, amit a bensőd diktál. De evvel megmutatod, hogy nem ami formánkra fejlődtél ki. Rád nincs szükségünk, téged nem használhatunk. Önállósítsd magad. A cég, amelyik feladatokért küzd, programmal harcol, fejlődni, gyarapodni, nőni, gazdagodni akar, az kizár téged a kebeléből. A hosszú beszéd után visszaült a helyére az öreg ur, a beszéd, a saját gondolkodásának ereje, amint azt mind igy elmondta, hangosan, határozottan, visszaadta a nyugalmát is. A fiú pedig majdnem habozás nélkül, mintha a hosszú beszéd elején döntött volna már, igy feleit meg: — Atyám, minden érvének tudtam volna dacolni. Ha kitagadott volna, nem bánnám, ha megátkozott volna, nem félnék. De. hogy a cég zárjon ki, hogy nekem itt kelljen hagyni azt a gyönyörű munkát, amit a dédapám kezdett építeni, ezt nem bírom elviselni, ebbe belepusztulnék. Édesatyám, kérem bocsássa el a szolgálatból Bergmann Vicát. Vajda Ernő. kén nevezi magát „görög katholikus magyar“ egyháznak ; hét évig küzdött, mig a nagyváradi görög katholikus egyházmegyéből a munkácsi görög katholikus egyházmegyébe átkebelezték. Hét évig papjok nem volt, templcmuk be volt zárva, mig az átkebelezés nem sikerült. Magykároly város mindazokkal a kellékekkel bir s mindazok az intézményei megvannak, amelyek az uj görög katholikus magyar püspökség nemzeti missziójának eredményes betöltéséhez szükségesek s amelyek a görög katholikus magyar püspököt magasztos hivatása teljesítésében támogathatják. Van egységes s erős nemzeti érzelmű társadalma a magyarság legveszélyeztetettebb részének határmesgyéjén ;1 megyeszékhelye annak a vármegyének, ahol; a legtöbb hive van az uj püspökségnek; központjában fekszik az uj püspökség területének vasúti fővonal mellett s vicinális vonatokkal teljésen össze van kötve az uj püspökség területének minden részével. Van a városban — a kegyestanitórendiek vezetése alatt álló — városi római katholikus főgimnázium teljesen uj, Inodern konviktussal, állami polgári fiú-és leányiskola, az 1913—14. tanévben megnyíló 10 tantermés állami elemi iskolán s más hitfelekezeti, elemi iskolán kívül róm. katholikus fiú- és leányiskola, a két görög katholikus egyháznak külön-külön elemi iskolája, kereskedelmi tanfolyama stb., irodalmi egyesület, jótékony nőegylet által fenlartott árvaháza, zene- és dalegyesülete, két kaszinója s négy kaszinó jellegű egylete. Az uj görög katholikus magyar püspökség fenhatósága alá tartozó két görög katholikus egyház vari a városban s mindeniknek külön — bár nem nagy — de díszes temploma. A nemzeti törekvések határmesgyéjén Nagykároly város a nemzeti álláspontnak a szilárd védőbástyája. Az érdekelt törvényhatóságoknak s más illetékes tényezőknek az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyére vonatkozó megnyilatkozásánál Nagykároly ,városnak figyelmen kívül hagyása .nem bírhat jelentőséggel, mert, hiszen a megnyilatkozó törvényhatóságok s más illetékes tényezők nem bírták árról tudomással, hogy Nagykároly városa mily szives örömmel s hazafias lelkesedéssel ad helyet kebelében az uj püspökség székhelyének. Nagykároly város közönsége szives készséggel ajánlja fel anyagi segítségét is az uj görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezéséhez s e célra 200,000 koronát és telekbeli hozzájárulást ezennel felajánl s bizton reméli, hogy jelentékeny segítség a két helybeli görög katholikus egyháztól is remélhető. Nagykároly városban az építkezés is aránylag olcsó s igy anyagi szempontok is Nagykároly mellett szólanák. Nagykároly város közönsége ismételten mély tisztelettel kéri azért Nagymóltóságodat, hogy az újonnan létesített görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykároly városba helyezése tárgyában a tárgyalásokat Nagykároly várossal megindítani s annak befejezése után a püspökség székhelyéül Nagykároly város kijelölése iránt legfelsőbb helyen előterjesztést tenni kegyesen méltóztassék. Mély tisztelettel vagyunk Nagyméltóságu Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Miniszter urnák alázatos szolgái: Nagykároly r.-t. város közönsége. Az indítvány előterjesztése után az indit- ványttevő Vetzák Ede dr. képviselőtestületi tag hosszabb beszédben megindokolta indítványát, kiemelve azokat az előnyöket, melyek úgy társadalmi, mint különösen anyagi szempontból a város javára fognak szolgálni az uj püspökség székhelyének Nagykárolyban való felállítása folytán és ezek után kérte indítványának elfogadását. Az ügy előadója az alábbi határozatot terjeszti elő elfogadásra : A képviselőtestület az ujonan létesített görög katholikus magyar püspökség székhelyének Nagykároly városban leendő elhelyezését őszinte örömmel és lelkesedéssel óhajtván, ennek lehetővé tételére szives készséggel ajánlja fel anyagi segítségét is s e célra 200,000 koronát és telekbeli hozzájárulást ezennel felajánl s Vallás- és Köz- oktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz a következő szövegű kérelem előterjesztését rendeli el: Utasítja a képviselőtestület polgármestert, hogy az előterjesztett kérelem ügyében — alkalmas időben — a jelentkező városi lakosokból s az ügy iránt érdekkel viseltető férfiakból szervezendő küldöttségnek Miniszter Ur Önagyméltósága vezetése iránt szükséges intézkedéseket tegye meg. Felkéri a képviselőtestület kerületünk országgyűlési képviselőjét: gróf Károlyi József urat, vármegyénk főispánját: Csaba Adorján urat s vármegyénk alispánját: Ilosvay Aladár urat, hogy a város előterjesztett kérelmét támogatni s a kérelem ügyében miniszter ur Önagyméltósága elé vezetendő küldöttségben részt venni szíveskedjenek. Elrendeli a képviselőtestület, hogy a kérvény azonnal terjesztessék fel vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úrhoz. A határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A határozattá emelés módozata fölött indult meg kisebb vita. Ugyanis elnöklő főjegyző a határozatot egyhangúlag elfogadottnak kívánta csak kimondani, mig indítványozó Vetzák Ede dr. névszerinti szavazást óhajtott. A vitában az elnöki álláspont mellett felszólalt Néma Gusztáv előadó, a névszerinti szavazás mellett pedig Adler. Adolf dr., Ne- mestóthr Szabó Antal, N. Szabó Albert dr. és Somossv Miklós képviselőtestületi tagok. Végül is a névszerinti szavazás mellett döntött a képviselőtestület. Az idézett határozat mellett szavaztak: Adler Adolf dr., Akkermann György, Alba- nézi Mihály, Antal István dr., Asztalos Ferenc, Baráth István, Berger Ármin, Bing Mór, Bo- rody György, Brichta Miksa, Bunda Miklós, Demidor Ignác, Drágus István, Feifer Ede, Fézer János, Fiók Albert, ifj. Gindeie Ignác, Gózner Elek, Grieszháber Antal id., Gábor Ármánd, Hadnagy Ignác, Hahn János, Janitzky György, Jékei László dr., Kacsó Károly, Kaufmann Jakab, Kiriila Adolf, Kiss József, Komá- romy István, Kun István, Lőrincz György, Lő- rincz Lajos, Lukácsovits János, Lútz György, Magyar Károly, Májerhoffer József, Merts Imre, Merts László dr., Meszesy Ferenc, Molnár Ignác, Nagy Pál, Néma Gusztáv, Orosz János, Orosz Lajos, Papp István, Papp János, Papp Lajos, Páll György, Preisz Miklós, Ráp Ferenc, Reszler György, Récsei Ede, Riskó György, Rooz Elemér dr., Rooz Samu, Samrák János, Sándor György, Schiflbek Károly, Singer Lipót, Somossy Miklós, Sternberg Endre dr., Sternberg Géza dr., Sternberg Zoltán dr., Strohmá- jer Ferenc, Serly György, N. Szabó Albert dr., N. Szabó Antal, Tóth Pál, Török István, Vach- ter Károly, Vetzák Ede dr., Vetzák Sándor dr., Varga Endre, Weinberger Ferenc. Érdekesnek tartjuk itt megemliteni, hogy az elsorolt szavazatok nem teljes egészében fedik a jelenlevők névsorát, mert voltak, kik időközben eltávoztak s voltak, kik jelen voltak ugyan, de nem szavaztak. A rendkívüli közgyűlés ezzel fél tizenkettőkor véget ért. Ne mulassunk? Nagykároly, 1913. jan. 7. Nagy tengeri viharok jöttét a kergetőzve úszkáló delfin csapatok, sikongószavu vészmadarak megjelenése előzi meg. A fehértóiba vészmadarak, mig suham szárnyakon körül- szálldossák a veszendő hajót, vérfagylaló hangjukon rikoltják a remegő hajósnép fülébe egy túlvilág üzenetét. A szegény hajós halálra és menekülésre gondolva megnyugvással látja a delfinek csapatát, mert naiv hite azt tartja a delfinről, hogy a fuldokló embert hátára véve partra segíti. Pedig dehogy ; csak a hulladék reményében kisérik a hajót. Vihar van most is készülőben s lehet, hogy rég nem ért nehéz időket fog átélni az élet nagy hajóján utazó emberiség. De az is lehet, hogy csak az égen gyülekező felhőktől ijedtünk meg. Azonban a vészmadarak már jelentkeznek. Hol itt, hol ott feljajdul éles sikoltásuk, jelezve, hogy baj van
