Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-24 / 4. szám

XXIX. évfolyam.

Nagykároly, 1912. január 25.

4. szám.

Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye

Megjelenik minden szerdán.

Előfizetési árak:

Egész évre

.............................8'-— kor.

Fél é

vre.................................4-— „

Ne

gyedévre.........................2-— „

Egyes szám.........................-—'20 „

Kö

zségi jegyzőknek és tanítóknak egész évre 6 kor.

főszerkesztő:

Dr. Adler Adolf

Felelős szerkesztő:

Főmunkatárs :

Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós.

Laptulajdonos és kiadó:

a „Napvkárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“.

Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76

BérmenteÜen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el.

Hirdetések jutányos áron közöitetnek.

Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissz

Hogy ezen „elcsépelt“, de — sajnos — mégis mindig uj thémárói néhány igénytelen sori irok, kénytelen vagyok pár szóban megokolni.

Csendes életű városunkban — mint futólag hallottam — párbajügy tárgya iása volt szőnyegen a múlt hét napjain. Kicsiben múlt, hogy pár pisztolydurranás nem zavarta meg a Somoserdő néma, hideg, fagyos csendjét. Most is, mint rendesen egy szó, egy röpke szó lett volna oka egy uj párbajügynek „Egy szó, egy röpke szó, s e szóban mennyi fájdalom!“ A férfiúi becsületnek úgy veit rettenetes megsértése. De hála a bölcs párbajsegédek bölcsességének, puskapor fogyasztása helyett — bizva a szokásos és hagyományos jó szerencsében lalán úgy sem festették volna .piros vén ózsák az avar fehér hószemfedelét — hasábos papírlapok fogyasztásával sikerült a párbajügy-.t a „lovagiasság szabályai szerint“ elintézni. S igy a pisztolynak ügyesebb vagy ügyetlenebb kezelésével nem kellett begyógyítani a becsület megsérülését.

E néhány szó előrebocsájtása után

talán nem lesz felesleges, ha szólunk a párbaj ozásról, mely ép e mi szerencsétlen országunkban szinte mániája a müveit és műveltebb osztályhoz tartozó köröknek Persze jó példával járnak elöl e téren is a honatyák, nemzetünk törvény- hozói és alkotói Az ország minden egyes polgárát mélyen érintő országos költség- vetés tárgyalásakor is, bár alig lézeng 30—40 képviselj az orskágház fényes palotájában, hotecíj unottan-fásultan letárgyalják a miliióiR^bJaz egész a nemzetet érdeklő fontos kérdést — jóformán nap- ről-napról olvasunk képviselők közti af- fairokről. Csak természetes tehát, hogy az ország vezetőinek, nagyjainak példáját követi, illetve utánozza v. közönség is, a vidéki közönség is mi nálunk, a mi hazánkban s ép akkor, mikor a müveit államok szinte már-már kiküszöbölték a társadalmi élet e nyavalyáját körükből.

Mi — mint „lovagias nemzet“ — bujjuk a párbaj kódexe két, s bizonyárai aligha van nagyobb kelendősége, aligha tanulmányoznak nagyobb érdeklődéssel! és élvezettel a „müveit körök“ férfi tag- j jai könyvet, mint Clairnek pár évvel ezelőtt megjelent „Párbajkódexét“, mely minden

lovagias ügyben „pontos és megbízható utasítással szolgál a nagyérdemű közönségnek“.

Pedig a párbaj nem is a mi „müveit korunk“ találmánya, de nem is a müveit ókori népeké, hanem a „butának“ nevezett középkoré. Sem a müveit görög, sem a müveit római nép nem ismerte a párbajnak nálunk divó nemes intézményét. A durva középkor nemesebb alakba öltöztetett durva maradványa ez, mit kedves örökség gyanánt kezel nemzedékünk. Ama kor hagyománya, midőn az ököljog dívott, midőn igazságszolgáltató bíróság nem igen volt és a „gyengébbiu elnyomatása napirenden volt“. S a művelt nemzetek kezdenek is immár napi- 1 rendre, térni fölötte. E téren is vezet Amerika. Ott nem bojkottálja a társadalom azt, aki a párviadalra kihívást sinpliciter visszautasítja, ott nem löki félre annak jobbját a müveit társadalom, aki nem sietett kardot ragadni avagy pisztolyt fogni kezébe. S igaza van Amerika polgárságának. Ott a független bíróság, ha a müveit emberek között el nem intézhető differenciák előfordulnak . Amerika belátta, hogy kitűnő áliainférfiainak (HaIvott-e már a Szőke-féle nyers kávékeverékbö! ? Kilója 4 korona 40 fillér.

SZŐKE ifr fűszer, csemege TO OS

Csakis nállam kaphatók: tescheni tea-vaj, festékmentes virslik, Búza Barna-féle borok. Január 20-tól a hires Sáfránek-féle prágai sonka.

Tea-kanna védjegyű tea (ez idén érkezett) csak an-állstasjCL H^O/p3CLa/tÓTÁRCZA.

A vágvölgyi tót nép babonás hagyományai.*)

(Folytatás.)

Sokszor a véletlenül előforduló különféle esetek majdnem végzetesekké 'váltak a babonás népre.

így történt, hogy boldogult nagyapámnak volt egy 30 éven felüli vén lova, szinte pietás- ból tartották. A vén kópé sok huncutságot tanult hosszú életén keresztül. Ha esetleg nem kapott kedvére való vacsorát, megtette azt, hogy éjjel akármilyen kötőféket ledobott a fejéről és ennivaló után nézett. így egy őszi estén tengerit vett észre az udvaron álló szekereken és annak megdézsmálására•■indult.

*) Irta és felolvasta a „Nagykárolyi Kereskedő Társulat* december hó 31-én rendezett estélyén: Matuska István, a nagykárolyi kert-gazdasági szakiskola igazgatója.

Az esetet egy vén asszonycseléd vette | lyet vagy 25 éven keresztül közmegelégedés- észre és az istálóba akarta a lovat visszate- sei viselt. Ezen elhatározását csak akkor vál- relni. Ez azonban kiszökött az utcára. Az asz-1 toztatta meg, mikor a cseléd jóízűen nevetve szony — hűvös lévén az idő — egy fefiér le-; elmondta a valódi történetet s arról sikerült pedőt dobott a vállára és úgy sietett a ló! az öreget is meggyőzni.

után. A ló futott az asszony előtt és a közel Sokat mesélnek az utszéli kísértetekről is, fekvő temetőbe tévedt, melynek az ajtaja j melyeknek tevékenysége arra irányul, hogy az nyitva maradt. Innen azonban tovább nem tu- I utasok útirányát megzavarják és tévutakra ve- dott futni, mert a temető részben körül van; zessék. Az utmegtévesztés természetesen kü- keritve, részben patak veszi körül. így a ló a j lönösen havazás idején gyakori dolog, főleg temető közepén álló templom körül futkosott, | egy jó éjszakába benyúlt vásári áldomásozás az asszony pedig utána. Tizenegy órát tülkölt! után. Ilyenkor természetesen a kisértet a éppen akkor az ejjeli őr, amikor félholdvilág- j hibás.

nái meglátja a templom körül futkosó fehér | Majdnem minden olyan ponthoz, melyen lovat és utána egy fehér asszonyt. Az ember j valami nevezetes esemény történt, fűződik egy annyira megijedt, hogy éppen csak annyi ereje i ilyen kisértet. így a Verbó és Vágujhely közti volt, hogy a közeli korcsmába befutott s ott i országúinak Ocskó község, az Ocskayak ősi székre rogyva csak annyit tudott mondani, fészke közelében van egy gyönyörű, regényes hogy: kisértet. A korcsmában tartózkodók ki- részlete. Tragikus történeti esemény fűződik e futottak s a kisértet nem kisebb hatással volt helyhez. Ugyanis itt gyilkolta meg Jávorka nevű reájuk is. Másnap pedig meg volt borzadva az j kurucokhoz tartozó ember Ocskay Lászlót, a egész falu népe. Az éjjeli őr annyira megijedt, hires kuruc brigadérost, miután cserben hagyta hogy napokon keresztül betegen feküdt s be- a kurucokat és a labancokhoz pártolt át. Er- jelentette, hogy lemond tisztes állásáról, me- dekesen jellemzi a tót nép hazafias felfogását