Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-17 / 16. szám

XXIX. évfolyam. Nagykároly, 1912. április 17. 16. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .................................8-— kor. Fél évre ......... 4*— „ Negyedévre.........................2•— „ Egyes s zám.........................—'20 „ Község i jegyzőknek és tanítóknak egész évre 6 kor. Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76 Felelős szerkesztő: Fömunkatárs: Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közőltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Áldozat. Csak az imént ünnepeltük a keresz­ténység legnagyobb ünnepét, a Husvét- tot : a feltámadás nagy napját. A magyar nemzet ünneplését azonban megzavarta egy másik feltámadás : a Héderváry-kor- mány feltámadása, mely az igazságért halt meg, de igazságának megtagadása árán támadott fel újra. Héderváry megbukott, mert a póttarta­lékosok behivásasánál a királyi önkény­nek bizonyos határt akart szabni, nem ugyan azt a korlátozást kívánta, amelyet a nemzet törvényesjoga követelt, hanem kevésbé jelentékeny változást, de amely szerinte annyira fontos volt, hogy a mi­dőn erre vonatkozó álláspontját a király nem fogadta el, miniszteri állásáról le­mondott. A lemondás tehát azért történt, mert a király eddigi eljárása a póttarta­lékosok behívásánál törvényes és alkot­mányos jogainkat sérti, s a király ezen sérelem orvoslását megtagadta. A király Héderváry lemondását elfo­gadta, de újabb miniszterelnök kineve­zéséig az ügyek vezetésével megbízta. És mi történt azután? Az, hogy Héderváry meggyőződése csak két hétig tartott. Ekkor a király magához hivatta s Héder­váry meggyőződése a királyi kihallgatáson eltűnt. Nem volt neki többé semmi ki­fogása a póttartalékosok behívása dol­gában. A király ugyanis azzal fenyegetődzött, hoiy ha Héderváry nem adja fel állás­pontját, lemond a trónról. Épen úgy le­mond, mint Héderváry lemondott a minisz­terelnökségről. Könnyek is jelentek meg a királynak is, Hédervárynak is a sze­mében. Annyira érzékeny volt a jelenet, hogy végre Héderváry azt mondta, nem kifogásol ö már semmit, csak szent le­gyen a béke, a király pedig azzal bókolt Hédervárynak, hogy valóságos politikai művész, egyúttal pedig ott álló helyében újra kinevezte miniszterelnöknek. És szent lett a béke, a király sem mondott le trónjáról. Mikor ezen szerencsés útjáról haza­érkezett Héderváry, kérdezték tőle, hogy változtathatta meg álláspontját, azt mon­dotta : a király és a nemzet közötti egye­tértés kedvéért hozhatunk egy kis áldozatot. Hát a király és a nemzet egyetértése mindig attól függ, hogy amikor a nemzet jogairól van szó, azokat a miniszterel­nöknek — akár siránkozással, akár sirán­kozás nélkül, de mindenesetre fel kell adni? Hát megvan most már király és nemzet között az egyetértés, hogy Héderváry fel­adta meggyőződését és törvényes állás­pontját ? Hát nem sérelmes már többé a király törvényellenes eljárása a póttar­talékosok behívásánál azért, hogy Héder­váry szemet huny előtte ? Héderváry újonnan való miniszter­sége ezeket a kérdéseket meg nem oldja. A helyzet nem hogy javult volna, hanem rosszabbodott. A királynak az a nyilat­kozata, amellyel Héderváryt újra kinevezte miniszterelnöknek, megerősíti azt, hogy a király törvényeink ellenére s alkotmányos jogaink mellőzésével is behívhatja a pót­tartalékosokat és visszatarthatja a kiszol­gált katonákat. Megerősíti azért, mert Hé­derváry, mint alkotmányos felelősségű miniszter, ezt a királyi nyilatkozatot a nemzet nevében aláírta. Azt mondja Héderváry, hogy ezt a kis áldozatot meghozhatjuk, ne kelljen az agg királynak azzal a meggyőződéssel válni meg az uralkodástól, hogy a ma­TÁRCZA. Gyász . . . Messze, messze nagy városba’ Fényes úri fogadóba — Lefüggönyzött ablak alatt — Szomorúan sir a nóta. Messze, messze kis faluba’ Harangoznak déltöl-estig: A falunak drága gyöngye Kiterítve, halva fekszik! Fokról fokra. Mikor kicsi voltam Veled játszadoztam . . . Mikor felserdültem Az öledbe ültem . . . Most meg hogy nagy vagyok: A te rabod vagyok .... Kürthy Károly. A levél. Deli legény volt Bokros András, Cs. község érdemes birájának a fia; amellett nem duhaj, mint egynémelyik falurossza. Ellenkezőleg kevés szavú, gyors kezű a munkában, illendőségtudó mindenkivel szemben. Ha olykor-olykor jókedvében dévajkodott, az is jó^ állott neki. Mondogatták is a lányok, no meg a lányos mamák is egymás között: „Ez a Bokros fiú egészen úri tempójú fáin gyerek.“ Amúgy titokban minden férjhez menendő leány tartott rá számot, a mamák szintazon- képpen gondolkoztak: bizony neki szánta mind a maga lányát. Szó ami szó, akárki leánya se járt volna rosszul vele. A legénynek apja után lenne mit aprítani a tejbe. Csinos háztája, szép darab földje volt az öregnek. Ahogy már említettük, a fiú egy cseppet se fázott a dologtól. Mint mondták, megélne a jég hátán is. Mig odahaza volt, estenden, munka után sokszor hallatta nótás hangját, melyből egy kis tréfára hajló kedv sugárzott ki, mikor dalolta: „Azért hogy kend kicsit ragyás, Kend az én szeretőm, nem más; Illik kendnek rettenetes, Hogy egy kicsit himlőhelyes.“ Nagykároly in­telligens közön­ségének figyel- • mébe ajánlom Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör termében 1912. évi április hó 20-tól 8 hétre terjedő svédgimnasztika intézetemet annál is inkább, mivel a Nagy- méltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur ez üdvös intézményt magáévá tette és e téren nagyterjedelmü intézményt foganatosí­tott. A svédgimnasztika célja: A gyermekek — már 3 éves kortól — gerincoszlop megerősítése (különösen leánygyermekeknél), azon fiúgyermekek, kik a szer- tornászatban részt nem vehetnek, testi gyengeség, esetleg fizikai hibák végett. A felnőttek (a legnagyobb korig) izmaik izmosodását előmozdítja és a testet élénkíti; különösen a sok ülőknek a derékfájást (hechsenschuss) megszünteti. Nőknél az elhízást megakadályozza, ellenben a sovány izmokat erősítve előmozdítja. Szóval a svédgimnasztika áldásthozó intézmény, az uralkodó idegességet megszünteti. Mindezeknél fogva tiszta lelkiismeret mellett igen ajánlom a nagyérdemű közönség figyelmébe. Az órák beosztása végett előjegyzése­ket elfogad a Nagykárolyi Petöfi-nyomda R.-t. Az intézet reggel 8 órától este 7 óráig nyitva van. Bővebb magyarázatot ad az általam kibocsátott prospektus. • , ------------■-----—= Magvassy Pál nyug. tornatanár, svédgimnasztika vezető tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents