Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-07 / 6. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ terén ? nem a mammonimádás-e? Mert bizony ,,az emberi szív világokat képes felfalni, anélkül, hogy megelégednék.“ S az elégedetlenségnek, ha még a keserves csalódások is hozzájárulnak — rettene­tesek a következményei. A napjainkban oly ijesztő mérvben szaporodó öngyil­kosságnak a legtöbb esetben ez a szülőoka. S mi az eredménye ez örült hajszá­nak, ha néha-néha célt ér? Az igazi, tartós, állandó boldogság ? Az ókornak egyik nagyratörő királya magához hivatá fővezérét s igy szólott hozzá: ..Gyorsan, gyorsan tégy előkészü leteket, nagyszerű tervet forgatok el­mémben !“ — Miről van szó Felséges királyom? Nem látod-e, hogy Epirus nagyon kicsiny egy Pyrrhusznak ? Megfulok ily szűk országban! Megakarom hódítani Itáliát! — És azután? Csak egy lépést kelt tennünk, hogy Szicíliába érjünk! — És azután? Egy pár nap alatt Karthágóban leszünk! — És azután? Azután gazdagok és halalmasok le­szünk és megfogunk pihenni! — Oh nem — mondá a fővezér — meg kell halnunk anélkül, hogy pihen­tünk volna. És az eredmény megmutató, hogy igaza volt. lm rövid története a féktelen mam- monimádás rabjának, rabszolgájának. Közigazgatási bizottsági tagok választása előtt. Mikor legutóbb a közigazgatási bizottsági tagok választása szőnyegen volt, a független­ségi párt részéről az volt az óhaj, hogy két függetlenségi párti bizottsági tag választassák be a közigazgatási bizottságba tagul. metet az esti harangszó alatt az utcára kell lökni. Ha ezen időpontban kutyaugatás hallat­szik, akkor a leány egy éven belül férjhez megy. A vőlegénye pedig arról a tájékról log jönni, a honnan a kutyaugatás hallatszik. Csakhogy, mélyen tisztelt hölgyeim! ezen babonához ragasztott hit veszélyben forog. Tarthatatlan állapotokat teremtett a kutya-adó behozatala. Most, hogy a felvidéki megyékben 3—4 koronára is felcsapták a kutya-adót, az­óta egyik-másik kisebb faluban alig van kutya s ezek is rendesen elég kényelmesek s nem igen ugatnak, különösen karácsony estén nem. Ebből pedig nem kis baj lelt! Nincs kutya­ugatás: nem mennek a lányok férjhez. Vannak egyesek, akik a házasságkötések csekély szá­mát a legények Amerikába való kivándorlásá­val hozzák összefüggésbe. Ezeknek azonban nincs igazuk, mert hiszen Nagykárolyból nincs kivándorlás s a házasságkötések száma még­sem annyi, mint a mennyit a hölgyek óhaj­tanának. Azért azt lennék bátor ajánlani a fiatal hölgyeknek, hogy deputációt menesszenek a törvényhozáshoz a kutya-adó eltörlése ügyében. Ha a fináncminiszter esetleg nem tudná nélkülözni a kutya-adóból származó jövedel­met : ajánlják fel neki az agglegény-adót. Ebbe hiztosan a fmáncminiszter is bele megy, mert agglegény több van, mint a kutya. S igy ha nem lesz kutya-adó, lesz sok kutya és sok kutya sokat fog ugatni — karácsony estén is — s akkor újból visszatérnek a régi jó legen­dás idők, amikor minden leánynak akadt párja. Fiatal hölgyeim! Ez uj esztendőben ha­sonló lyókat kívánok valamennyiöknek. Ezen óhajt az elbizakodott munkapártiák nem voltak hajlandók teljesíteni, noha a füg­getlenségi párt mindig méltányos volt a más pártiakkal szemben és más párti bizottsági ta­gokat is választott be a közigazgatási bizott­ságba. így történt meg aztán az, hogy a függet­lenségi pártiak többségben lévén a közgyűlésen, négy függetlenségi pártit választottak be a köz- igazgatási bizottságba, a munkapárti jelöltek pedig — egyet kivéve — kibuktak s hogy csak felebbezés utján sikerül a választás megsem­misítésével és uj választás eszközlésével a csorbát kiköszörülni, ha ugyan sikerül. Nálunk a politikát a hatalom kérdésének tekintik, azt beleviszik a közigazgatásba is és nem vagyunk politikailag annyira érettek, hogy adjunk helyet ellenlábasainknak is a közigaz­gatásban. Pedig az az ideális állapot, ami Angliában van, amikor a Wig a torynak és viszont a tory a Wignek is helyet enged a közigazgatásban, hogy az uralgó párt ellenőrzés mellett admi­nisztrálhasson, hogy az ellenfél ne mondhassa, hogy öt kizárták az ellenőrzésből s hogy ha az ellenfél majd kormányra kerül, ne legyen jogcíme arra, hogy kizárja ellenfelét, mert a ■ lojalitást lojalitással kell viszonozni. Ha tehát mi is az angol példát tartanók szemünk előtt, akkor az uralkodó többségnek mindenkor tekintettel kellene lenni a kisebb- j ségre és ennek is helyet engedni az adminisz-1 trátió ellenőrzésénél s akkor nem fordulna elő oly eset, mint amilyen az októberi közigazga­tási bizottsági tagsági választás volt. Épp ezt hangoztattuk akkor is, mikor Ne- mestóthi Szabó Antal közigazgatási bizottsági tagot egy másik alkalommal is kihagyták a közigazg itási bizottságból, melynek ö —kevés megszakítással — 20 éven át egyik leghasz­nosabb, egyik legtevekenyebb és egyik legszor­galmasabb tagja volt. Azt hangoztattuk akkor is, —- noha politikai ellenlábasak voltunk és vagyunk jelenleg is — hogy az ily használható és tevékeny tagot a közigazgatási bizottságból kihagyni vetek, mert képzettségével és a Jiosszu gyakorlat által szer­zett tapasztalataival csak hasznára válhatik a köznek. Nem szabad őt kihagyni azért sem, mert városunk az ö kihagyásával egészen képvise­letlenül marad a közigazgatási bizottságban, ahol a városunkat érdeklő közérdekű kérdések­ben mindenkor a városnak szószólója és védője j volt, ha útja néha nem is volt jól megválasztva. Ezért tehát akár lesz valami megállapodás a pártok között a választandó egyénekre nézve, j akár nem: Nemestóthi Szabó Antalt a károlyi j bizottsági tagoknak mindenesetre szavazatukkal J támogatniok kell; támogatniok kell a függet­lenségi pártiaknak is amellett, hogy igyekez­zünk a függetlenségi pártnak legalább két- három tagját a bizottságba beválasztani. Ha többségünk lenne is, adjunk helyet a bizott­ságban a munkapártnak is s ezek jelöltjei között legyen az egyik — akit már városi ér­dekből is támogatnunk kell — Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző. Dr. Adler Adolf. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 4-ikén délelőtt 10 órakor a városháza tanács­termében Debreczeni István kir. tanácsos, pol­gármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, amelyen mintegy 60—70 városi kép­viselő jelent meg. Elnök üdvözölvén a meg­jelenteket, a közgyűlést megnyitotta s bejelen­tette, hogy a virilisták névjegyzékében legújab­ban Róth József m. kir. járási állatorvos lett felvéve. Az eléggé látogatott közgyűlés egyik fontos tárgya volt a bizottságok megalakítása, amely a tanács javaslata értelmében egyhangúlag ment végbe. Némethy Sándór és társai ugyan titkos szavazást kérő ivet nyújtottak be, e ké­relem azonban törvény értelmében teljesíthető nem volt. A névszerinti szavazást kérő liszta pedig — miután az aláirt 10 városi képviselő közül csak 4 tartotta szükségesnek aláírásának személyes megjelenésével szerezni hatályt — szintén nem jöhetett tekintetbe. A pénzügyi­bizottsági tagok választásánál dr. Merts László adott be egy kellőképpen felszerelt ellenlisztál, amire elnök a névszerinti szavazást el is ren­delte. A névsorban legelső dr. Antal István j azonban, aki a tanács ajánlotta tagok közt szerepelt, 27 szótöbbséggel lett megválasztva, amit látva a névszerinti szavazást kérő iv alá- j írói, kérelmük további teljesítésétől elállottak. A bizottságok megalakítása eszerint egyhangu- ! lag a következőképpen történt : Egészségügyi bizottság : Brichta Miksa, Bunda Miklós, dr. Jékel László, Nona Gyula, Róth Károly. Pénzügyi bizottság: dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Berger Ármin, Berger Jenő, Csip­kés András, Csőkör Ferenc, Fürth Ferenc, Jurcsek Béla, dr. Jekel László, Kaufmann Jenő, dr. Kovács Dezső, Kun István, Lochrnájer Már­ton, Luczay János, Lukácsovits János, dr. Melinda László, Pap István, Pap Lajos, Péchy László, Reök Gyula, Rooz Samu, Schusteritsch Ferenc, Stróhmájer Ferenc, Vetzák Ede, dr. Vetzák Ede, Vida Sándor. Jogügyi bizottság: dr. Adler Adolf, dr. An­tal István, Csiliery Dávid, dr. Kovács Dezső, Reök Gyula, Rooz Samu, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, dr. Vetzák Ede, dr. Melinda László. Építési bizottság: dr. Adler Adolf, Bunda Miklós, Bing Mór, Csipkés András, Kacsó Ká­roly, Nonn Gyula, Péchy László, Rooz Samu, Schusteritsch Ferenc, Stróhmájer Ferenc, Vetzák Ede, dr. Vetzák Ede. Közkórházi bizottság : Albanézi Mihály, Cukor Márton, Fiók Albert, Kaufmann Adolf, Merts Imre, Nonn János, Róth Károly, Rooz Samu, Sternberg Sándor, Sch'flbeck Károly, dr. So- mossy Ignác, Vetzák Ede. Szinügyi bizottság: dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Demidor Ignác, dr. Jekel László, dr. Kovács Dezső, Norm Gyula, Pechy László, Rooz Samu, dr. Roóz Elemer, N. Szabó Antal, Kaufmann Jenő, Huszár József. Virilis képviselők névjegyzékének kiigazítá­sát intéző küldöttség: dr. Kovács Dezső, Csip kés András, Fürth Ferenc, Lukácsovits János, Vida Sándor. Adókivetőbizottsági bizalmi-férfiak : Pap Ist­ván, Komódy Lajos, Szalay Bálint. Mezőgazdasági bizottság most választás alá esett 3 rendes tagja: Csőkör Ferenc, Lucz György, Pap Lajos. — Póttagjai: Akkermann György, Nagy Gusztáv, Fézer Janos. Vicinális uti bizottság: Lucz György, Luká­csovits János. A választások ezen egyhangú megejtése után mozgalmas vita indult meg Nemenyi Lipót színigazgatónak a színházi fűtés és világítás dijának elengedése iránti kérelme fölött. Ä ta­nács javaslata ez volt: mondja ki a képviselő- testület, hogy a színigazgatónak a villany árát 4 fillérré lemérsékli s a fűtőanyag árának meg­térítését elengedi az 1912., 1913. és 1914. évekre vonatkozólag. Dr. Vetzák Ede felszóla­lásában a tanács határozati javaslatának első részét elfogadja, a második részre azonban burkolt halasztási indítványt tesz, amennyiLjn azt ajánlja, hogy a színigazgató minden szini- évad végén külön kérvényt nyújtson be a fűtő­anyag árának elengedése irápt, amely kérvény fölött aztán minden alkalommal külön, a kö­rülmények figyelembe vételével, határozzon a képviselőtestület. Komódy Lajos a határozati javaslat első részét elfogadja, a második rész kerek elutasítását ajánlja. Javaslatát azonban többek felszólalása után, később, egész terje­delmében visszavonja. Elnök elrendeli a sza­vazást a tanács határozati javaslatára, mire a közgyűlés azt 46 szóval 32 ellen dr. Vetzák Ede módosításával fogadja el. Vitát a közgyűlésen még csak az a kérelem keltett, amelyet a svábrészi, mesterrészi, nagy­részi, zsellérrészi, ujvárosrészi és hajduváros- részi birtokosság együttesen terjesztett elő a vadászterületi bérösszegnek a részbirtokosság részére való kiutalása iránt. A tanács határo­zati javaslatában a kérelmet nem találta telje­síthetőnek. A tanács ezen javaslata ellen szó­lották dr. Vetzák Ede, Csőkör Ferenc és Loch- májer Márton. Mellette érveltek dr. Adler Adolf, dr. Egeli Imre és Huszár József. E heves vita után a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el, illetve a részbirtokosság anyagilag úgyis csekély kérelmét elutasította. Egyhangúlag elfogadta a közgyűlés a tanács azon javaslatát, hogy a városi hajdúk, kézbe-

Next

/
Thumbnails
Contents