Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-13 / 46. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE az életnek és munkaképességnek azoknak százait és ezreit, akik még a múlt század első felében okvetlenül nyomorultan elpusztultak volna s ez mindenesetre lényegesen csökkenti a háborúk borzalmasságát. A Balkánon dúló háború öldöklés dolgában még a régi harcokra emlékeztet, mert a vad, civilizálatlan tömegek, fanatizálatlan vadállatként vetik magukat ellenfelükre, vagy védekeznek végső csepp vérükig. A török hadsereg ma — ezt nem tagadhatjuk — némileg a mi érdekeinkért is harcol. Leveretése esetén a diadalittas balkáni országokkal meggyűlik a bajunk, mert hiszen nem is titkolják, hogy monarchiánkkal szemben gyűlölettel viseltetnek. Ezt a gyűlöletet és a vele járó gazdasági ellenségességet nem leplezheti el a hivatalos szépitgetés. És még sem látjuk ma csak körvo- j nalaiban sem azt a meleg rokonérzést, mely például az orosz-török háború alatt szinte túláradó lelkesedéssel nyilatkozott meg a törökök mellett. Lázban voltakkor! az egész ország. Egy részről a provokál- i takkal szemben mindig nyilatkozó rokonérzés meg szánalom, még inkább azonban a politikai érzék izgatta fel a nemzetet és indította a segélyakció nagy cselekvéseire. A háborút itt senki sem kívánja (mint 1878-ban) össze kell szednünk a magunk erejét is saját védelmünkre, mert hiszenj megeshelik, hogy önmagunk is háborús j helyzetbe kerülünk, noha rajta van min- j den faktor, a diplomácia is, hogy ez be ne következzék. A közigazgatási bizottság ülése. Folyó hó 8-án, pénteken délelőtt tartotta meg Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését. Az ülésen Csaba Adorján főispán elnökölt. Á szokott keretekben folyt la az ülés. Á szakreferensek szokásos jelentései semmi különöset nem tartalmaztak. Csupán a kir. tanfelügyelő jelentése képez kivételt, mint szomorú dokumentuma a szatmármegyei nép i kulturátlanságának. A kir. tanfelügyelő ugyanis felolvasta az 1910—1911 tanügyi óv statisztikáját, melyből megtudjuk, hogy a jelzett iskolaévben 17,056 tanköteles gyermek nem járt iskolába. Az ülésről tudósításunk a következő: Az alispáni jelentést Mangu Béla tb. főjegyző terjesztette elő. Jelenti az alispán, hogy az 1913. évben bekövetkezhető árviz elleni védekezés előkészítése 17806 K 51 fillér, bélyeg- és közvetlen illeték fejében: 35,122 K 74 fillér, fogyasztási- és italadóban: 18833 K 64 fillér. Börtönügy. Dr. Fabo Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a szatmármegyei kir. járásbirósági fogházakban október végén letartóztatva volt 142 | férfi 40 nő, az egész hó folyamán szabadult 1123 férfi és 84 nő ; a hó végén fogva maradt 19 férfi és 6 nő. céljából az igénybe vehető közerő összeírását elrendelte. Október hó 29-ikéti vett értesítés szerint a Kraszna folyó felső szakaszán oly vízállás mutatkozott, hogy a társulat az árviz elleni védekezést megkezdte, műszaki közegeit a védelmi vonalakra kiküldötte. A személyes ügyek köréből említi az alispán, hogy vármegyei főispán dr. Olsavszky Viktor járásorvost tb. vármegyei főorvossá kinevezte. Az alispán a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot egy esetben, dr. Gyene Pál vármegyei aljegyző ellen hivatali hanyagság címén rendelte el. Október hónapban útlevelet kért 838, útlevelet kapott 458 folyamodó. Visszavándorolt 43 állampolgár. Közegészségügy. Szatmár vármegye egészségügyi állapota október hóban kedvezőtlen volt. Egyes hevenyfertőző betegségek 12 községben léptek fel járványos jelleggel. Legnagyobb számmal a vörheny lépett fel Ivácskón, hova dr. Schön- pflug Béla vármegyei tiszti főorvos nyomban kiszállott s a legnagyobb megelégedéssel konstatálta, hogy különösen a körorvos úgy a betegek gyógykezelése, mint a járvány elfojtása körül — igazán nehéz, szinte elképzelhetetlen viszonyok dacára is — a legnagyobb buzgalmat fejtette ki. A gyógy- és óvintézkedések különben minden községben megtétettek. Tanügy. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelenti: az országos központi statisztikai hivatal megküldte vármegyénk népoktatására az 1910—911. évre vonatkozó adatokat, e szerint az iskolázatlan gyermekek száma 17056 volt. Jelenti továbbá, hogy a tél folyamán 24 községben fognak népies irányú szabadoktatási tanfolyamot tartani. A szamoskóródi áll. iskola építésére a miniszter 24786 koronát, a komorzáni és kányaházai áll. iskolák telkei céljára 4000 koronát engedélyezett. Pénzügy. Plachy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató jelenti : Egyenes adóban október hóban befolyt: 307979 K 61 fillér, hadmentességi díjban: Állategészségügy. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügy a múlt hónapban ked- I vezőtlen volt. A pánszláv veszedelem. A balkáni szláv országok hadseregeinek eddigi sikere nemcsak a területfoglalás és a gazdasági viszonyok eltolódhatása szenpontjá- ! ból érinti a magyar nemzet jövőjének kérdését. Az emberileg egészen természétes, hogy a hadakozó három balkáni szláv nemzetnek (amelyhez Görögország egészen más érdekből csatlakozott) az eddigi harci sikerek rend- ! kívül megnövelték az önérzetét. Önmaguk | erejéből eddig nem bírtak győzni a törökön. | A görög császárság összeomlásával egyidejűleg a szétszakadozott délszláv töredékek széttöredeztek a török hódító előtt. A szerbet orosz segítség és európai diplomáciai támogatás állította talpra; a bolgárokat egyenesen az orosz győzelem juttatta újabb önálló ország- ! hoz. Montenegró meg tudta ugyan menteni ! önállóságát, de szűk földrajzi határai között [ és offenzivája soha sem járt sikerrel. Ma j azonban a balkáni szövetség saját hadseregé- ! vei vitt végbe kétségtelenül jelentős hadi ténye- ! két, amelyeknek katonai értékét az sem homá- lyositaná el, ha csakugyan beválthatnák a I törökök taktikájuk alapgondolatát és a gyöze- i lem végeredményét katonailag kicsikarnák az egyesült hatalmak kezéből, amire már alig van remény. És Magyarohszágon még mindig nem akarják megérezni a Balkánon végbemenő uj alakulás nemzeti veszedelmét, hogy annak elhárítása végett már most rögtön hozzáfognának a nemzeti anyagi és kultúrái egység várfalainak építéséhez. A délszláv országok gyűrűként fognak bennünket körülfogni egészen az Adriai tengerig. De a veszedelem a magyar nemzetre nem ebben áll, mert hiszen békében és hasznos kereskedelmi összeköttetésben állhatnánk nagyon szépen mindegyik országgal és az országok szövetségével is. De ott van a triahogy Massenet egy hegedüzsenit fedezett fel, mindez előmozdította azt, hogy Hubay fellépte elsőrendű zenei eseménnyé vált. A párisi legelső zenészek és kritikusok egyhangú lelkesedéssel Írtak róla, köztük Saint-Saens is; hírneve egy csapásra megvolt alapítva. Hírnevét még növelte e sikere után rendezett hangverseny-körutja Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában s 1880. elején Angliában. Közben Vieuxtemps lemondott a brüsszeli zeneakadémiai tanári állásáról s Algírba költözött, miután utódául csakugyan Hubayt ajánlotta, akit a hangversenyteremből már Brüsszel is ismert s lelkesedéssel fogadott. Vieuxtemps közvetlen utóda ugyan Wieniawski lett, de rövid időn bekövetkezett halálával Gevaert igazgató javaslatára 1881. február 5- én csakugyan Hubay hivatott meg Vieuxtemps tanszékére, melyet tehát 23-ik életévében foglalt el. Közben Vieuxtemps hívására 1880. tavasszal Algírba ment, hol junius 6- án ő fogta be a haldokló mester szemeit, aki halálos ágyán még megbízta zenei hagyatéka rendezésével s Hubay csakugyan ki is adta hátrahagyott müveit 1881-ben Brandusnál Párisba. Ekképen Hubay e szakatlan fiatal korában eljutott a legmagasabb polcra, melyet a hegedűművészet terén elérhetett. Brüszelben tanári állása mellett Servais Joseph gordonkamüvész- szel egy vonós-négyes-társulatot alapított, mely rövid idő alatt rendkívül sikereket ért el, ő maga pedig egyike lett a brüsszeli társaság kedvenceinek és díszeinek. Öt évet töltött Brüsszelben, midőn 1885. karácsonyján apja, aki a budapesti zeneakadémia hegedűtanára volt, meghalt. Az általános közvélemény óhajára Trefort, akkori közoktatásügyi miniszter meghívta őt Budapestre a zeneakadémiához, ahol külön állást szervezett neki s ugyanakkor a Nemzeti Zenede is megnyerte őt egyik tanerőnek. Hubay ekkor a belga király Lipótrend- jének érdemkeresztjével kitüntetve, hazajött 1386. őszére s kivált az ő közreműködésére történt, hogy ugyanakkor a zeneakadémiához meghivatott vele egyenlő állásba Popper Dávid gordonkaművész is, kivel azóta a legmelegebb baráti viszonyban élnek. Budapesten megkezdte Popperrel együtt ugyanazt a működést, mint Brüsszelben Ser- vais-vel. Megalapították a Hubay-Popper-féle vonós-négyes-társulatot, melynek különösen az a szerencse jutott, hogy Brahms több müvét először adhatta elő. Brahms rendesen karácsonykor Budapestre jött s együtt játszotta legújabb és régibb müveit e társulattal s azok igy kerültek a nyilvánosság elé. így jutottak Budapesten első bemutatásra a közönség elé C-moll triója, az átdolgozott H-dur triója és III. hegedű, szonátája s Cello szonátája. Emellett á társulat állandó figyelemmel volt a magyar szerzők müveire s ezek előadásával befolyt a magyar kamara-zene fejlődésére. E vonós-négyes-társulat 1905-ig működött a hazában és külföldön. Hubay budapesti működéséből kiemelendő még, hogy több éven át volt az országos daI lárszövetség karnagya is s nem rajta múlt, hogy a szövetség érdekében munkásságát tovább nem érvényesíthette. E sokoldalú működésén kívül évenként hangversenykörutakat tett egész Európában, állandó vendége volt a német filharmóniai hanversenynek s többek közt a lipcsei Gewand-Hausban maga adta elő 1903-ban II. hegedühangversenyét, mely ott először került nyilvánosság elé, Nikisch vezetésével. 1894. júliusában nőül vette gr. Cebrián Rózát, akivel és két fiával a legboldogabb családi életet éli. Mint tanár, Hubaynak világhíre van. Majdnem évenként kerül ki tőle egy-egy rendkívüli tehetségű vagy legalább is nagytudásu tanítvány. Köztük kivált három emelkedett nagy hírre, Geyer Stefi, Vecsey Ferenc és Szigethy József. Padagogiai hírneve folytan Münchenbe, Lipcsébe, Genfbe, Londonba, Chisagóba nyert tanári állásokra rendkívül fényes meghívásokat. E működésével a budapesti zeneakadémiának világhírt szerzett s minden világrészből sereglenek \ köré tanítványok. Tanári virtuózi működésével elért nagy sikerei mellett Hubay éppen oly rendkívüli munkásságot fejtett ki a zeneszerzés terén. Müvei, igen kis részüket kivéve, mind külföldön, kivált Leipzigben és Párisban jelentek meg. Irt operákat, szonatákát, suiteket, szimfóniákat, a capella karokat, dalokat (köztük számos dalt Petőfi költeményeire). Számos kisebb-nagyobb hegedű darabja nyomtatásban jelent meg, melyek között a 4
