Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-28 / 35. szám

2

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

megállja helyét s habozás nélkül, de lehetőleg solidarisan lép arra az útra, a melyet e kérdésben követnie kell.

Távol áll tőllem, hogy e kérdésben bármily irányban praeiudikálni kivánjak.

Célom csupán az, hogy felhivjam azon polgártársaimat, kik velem együtt tagjai a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, arra, jöjjünk össze és beszéljük meg ezt a városunk jövőjére esetleg messze kiható kérdést s ne a pillanatnyi elhatározás, hanem az érvek és ellenérvek meghallgatása s az azokból leszűrt meggyőződés után határozzunk.

Én magam — bárha magamat erre ma már illetékesnek nem tartom — már csak a régi gyakorlat folytán is, ebben az esetben még össze fogom hivni az értekezletet.

Ennek az értekezletnek a döntésen kivül — tekintettel az én általánosan is, mert viszonyaimra —- másik tárgyát az képezné, hogy megválasztassék helyettem a nagykárolyi vármegyei bizottsági tagok közzül az az egyén is, aki a vármegyei önkormányzati ügyeket figyelemmel kisérni és a bizottság tagjait akkor, midőn annak szükségét látja, az egyöntetű eljárás céljából értekezletre összehívni hivatva lesz.

Mert nemcsak a városi érdekek szempontjából, de a törvényhatósági önkormányzat szempontjából is igazán kár lenne azt a súlyt és befolyást, amit a régi gyakorlat városunk törvényhatósági bizottsági tagjai részére biztosított, a jövőre nézve egyszerűen feladni.

Mert igaz a közmondás: „Összetartásban rejlik az erő!“

Hordót, kádat

kívánság szerinti méretben elsőrendű és erős gyártmányban bérmentve szállít minden állomásra az

Alföldi hordogyár

Részvénytársaság Debrecen

Sziv-utea 32. (Istápoly templom közelében). Sürgönyeim: Alföldi Hordógyár.

Telefonszám 617.

Egy eszme.

(a gör. kath. szertartása, uj, magyar püspökség székhelye.)

Irta: Papp Béla.

A fővárosi lapok részletesen ismertetik azt a mozgalmat, mely a gör. kath. szertartást! románok körében az uj magyar püspökség ellen megindult s melynek célja az, hogy az uj magyar püspökség felállítását minden rendelkezésükre álló eszközzel megakadályozzák.

Tudatják a lapok azt is, hogy az e tárgy ban összehívott gyűlések Balázsfalván és a mi vármegyénkben tartattak eddig meg.

Vármegyénkben Szaniszlón, Dengelegen, Ve- zenden és Szamosdobon voltak e tárgyban gyűlések. Tehát közvetlenül városunk szomszédságában, a miből kétségtelenül megállapítható, hogy a román túlzók vármegyénket és különösen ennek székhelyét: városunkat körülvevő román községeit tartják agitacionális céljaikra legalkalmasabbnak.

Szögezzük le ezt a tényt s vonjuk le belőle a consequentiákat.

Az uj magyar püspökségnek felállítását nemzeti szempontok tették szükségessé.

Ugyanazok a szempontok, melyek a püspökség felállítását megkövetelték, megkövetelik azt is, hogy a püspökség székhelye olyan városban legyen, amelynek környékén leghívebben folyik az ellenactió, amely \ árosban tehát az uj püspökség valósággal nemzeti missiót teljesíthet.

A helyes nemzeti politika szempontjából pedig csupán ez a kérdés lehet irányadó.

S ebből a szempontból merítettem az eszmét, melynek itt nehány sorban kifejezést adok:

Köztudomású, hogy az uj magyar püspökség székhelyéül Dorog volt kijelölve. Ez a városka azonban kézzel-lábbal tiltakozik a püs- pökségi székhely ellen.

Felmerült tehát a kérdés, nem lenne-e célszerű a magyar püspökség székhelyét más városban létesíteni,

S alig, hogy ez a kérdés felmerült, Nyíregyháza már lépeseket is tett, hogy az uj püspökség falai közt legyen elhelyezve.

Nyíregyházának azonban semmi olyan jogcíme, mely az uj magyar püspökség felállítását ott indokolttá tenné, nincs.

Ellenben számos érv harcol amellett, hogy az uj magyar püspökség városunkban nyerjen elhelyezést. Ezek az érvek következők:

1) Szatmárvármegye úgy a múltban, mint a jelenben is ismert fészke volt a túlzó nemzetiségi törekvéseknek. Az uj görög szertartásu

j magyar püspökség a helyes nemzeti politika 1 szempontjából tehát kétségbevonhatatlanul missiót teljesíthetne városunkban. Sokkal hatékonyabban és eredményesebben működhetnék Szatmárvármegyében, mint Szabolcsvárme- gyében.

2) Szatmárvármegye románsága számotte- vőleg is jóval felülhaladja Szabolcsvármegye román ajkú lakosságát s igy ebből a szempontból is alkalmasabb püspöki székhelynek.

3) Földrajzi fekvésénél fogva: Erdély-, Bihar- és Mármarosmegyék tőszomszédságában mintegy természetes központja lenne a románság átal lakott vidéken az uj gör. szert. kath. püspökségnek.

4. Financiális szempontból is előnnyel bir, mert a város kellő közepén oly telekkel rendelkezik, mely a püspöki palota megfelelő sőt díszes elhelyezésére alkalmas.

5) Nagykároly város ismert hazafias érzelmű görög kath. szertartásu polgáraiban törekvéseinek mindenkor hü támogatóit találná maga mellett.

Távolról sem mentettem ki mindama érveket, amelyeket városunk érdekében még felhozni és alkalmazni lehet.

Hiszen nem konkrét tervről, hanem csak egy eszméről van szó, melynek megvalósítása még igen sok tényezőtől és igen sok körülménytől függ.

De mint eszme, — mindenesetre érdemes arra, hogy az illetékes körök komolyan foglalkozzanak vele.

Hogy azután a megvalósulás kérdésében tétessenek és ha igen, minő lépések, az azoktól a puhatolózásoktól és lépésektől függ, a melylyel az illetékes tényezők az eszme felvetését fogadni fogják.

Magam részéről elégnek tartom, ha felvetem az eszmét s felhívom rá a város sorsát ez idő szerint intéző tényezők figyelmét.

Mindnyájan tudjuk, mi volt az oka, hogy annak idején a latin szertartásu püspökség nem városunkban, hanem Szatmáron lett elhelyezve.

Minő szép dolog lenne, ha az' elődök hibáját — helyre hoznák az utódok.

Tanintézeteink működése az 1911-12-ik iskolai évben.

(Folytatás.)

Kereskedelmi szaktanfolyam és Kereskedő ; tanonciskola. „A nagykárolyi kereskedelmi szaktanfolyam és Kereskedő tanonciskola 1911—12. évi értesítője XIX. évfolyam“. A szaktanfolyamról szóló értesítőt Darabant András, polgári iskolai tanár, a kereskedelmi szakgük képzetének egész monotheistikus vallásrendszerré való fejlesztése iránt. Népének e metafizikai hajlamát Mózes mélyenlátó tapintata jól bevált emeltyű gyanánt alkalmazza célja elérésére.

De hogy e célt kitűzni, a nagyszabású tervet csak megkoncipiálni is lehessen, arra készen kellett lennie a megfelelő gazdasági előfeltételeknek, amelyek hiányában soha és sehol társadalmi szervezet létre nem jöhet. Merő ideológiából csak légvárakat lehet építeni. A gazdaság — biológiai alap, melyre a későbbi zsidó ideológia felépítményét emelni lehetett: az önfentartás és fajfentartás végső kényszere. Az egyptomi zsidó rabszolga egyenkint, egyénileg már úgyis alig elviselhető, kemény bánásmód alatt sanyarogva, a végsőkig megnehezített önfentartási lehetőség mellett, még a faj- fentartás lehetőségétől is megfosztottnak látja magát, a fiainak kitételére kényszerítő parancs folytán. A szigorú elnyomatás és .nagy nyo- morgás dacára is folyton túlszaporodó idegen népfajtól való óvakodás inditja a faraókat az államraison e cselekedetére, amely túllő a célon, midőn végkép lehetetlenné teszi a zsidó népnek Egyptomban való élhetését s igy önkéntelenül kényszeríti azt a kivándorlásra.

Hogy ez a kivándorlás egyszerre és egy tömegben s a fellépő akadályok ellen való közös erőkifejtéssel történik, ez képezi a zsidó faj első társadalmi cselekedetét. A laza szervezet szorosabb összekovácsolására két nagy eszköze van a lánglelkü népvezérnek. Az első I

az anyagi jómód, amelynek elérésére egy minden terményben bővelkedő földnek birtokát ígéri népének; a másik a' monotheistikus vallásos rend kidolgozása. Egyetlen, személyesített Istennel s a legexklusivabb nemzeti jelleggel biró vallás ez, mely teljes kozmológiai j világnézetet és ethikai szabályzatot is nyújtva, az ember metafizikai vágyait és társas szükségleteit egyaránt kielégíti.

A materializmus alapját biztosítandó, Mózes egy egész emberöltőt fordít a rabszolgaságban elcsenevészett nemzedéknek egy uj, fiatal, életerős, edzett, keménykaru nemzedékkel való fölváltására.

Ideológiája megerősítésére a suggestio minden eszközén kivül, tudományos ismereteinek a vakhitü, tudatlan néptömegek szemében csodatétel gyanánt feltűnő, gyakorlati alkalmazásától se tartózkodott s ebben oly nagy | készséget tanusit, hogy e téren volt nevelőmestereit, a szemfényvesztő büvészmesterség j terén kitünően jártas egyptomi papságot is legyőzi. A szertartások részletes megszabása •által ismét a szokás nagyhatású tényezőjét veszi használatba. Legkiemelkedőbb s intenzív mint extensiv hatásra nézvést legfontosabb alkotása azonban a mindmáig eleven érvényben élő törvény, melyet a tízparancsolat név alatt ismer (és tisztel) a föld minden kulturnépe.

A pusztában való bolyongásnak idején adja a nagy törvénytevő, népének a tízparancsolat kőtábláit. A trancendentalis eredet, bűvös varázsával s az egy örök Istennel kö-1

tött szövetség miszikus hatalmával felruházott törvény tehát a legvilágosabbau határozott, társadalmi törvény. A nép, amelynek géniusa létrehozza, akkorában meg se telepedett, politikai értelemben államot még nem alkotó népcsoport: se országa, se hazája. Társadalom, de nem állam ; nemzet, de nem ország.

Azért a tízparancsolat a legtisztább társadalmi törvény ; úgyszólván az abstrakt társadalmi törvény, amely épen azért nem ellentmond Montesquieu tételének, hanem megerősíti azt. Igaza van Montesquieunak abban, hogy minden-egy népre csak a saját éghajlatának, életmódjának, szokásainak, temperamentumának megfelelő törvények alkalmazhatók. De mindez csak az államalkotó, állam- alakulatban csoportosult népekre vonatkozik ; a tízparancsolat ellenben, mint tisztán abstrakt társadalmi törvény, igen jól applikálható minden emberi társadalomra s nem is hallatszott, hogy vele szemben anegáció álláspontjára helyezkedett volna bármely népfaj, amelynek körébe bevezették, a Niger forrásától a Hudson öbléig.

Törvényének ez általános érvényű abstrakt volta s az a külső körülmény, hogy azt Írásban hagyta az utókorra, teszi indokolttá, hogy Mózest itt, a szociológia elméleti művelői között említjük, annál is inkább, mert elmélete alapján egy rendszeres, politikai államéletbe alakult társadalmi szervezet is létrejő és virágzik ugyan, de míg egyrészről ő azt meg nem éri, másrészt az általa megjelölt alapon épült társadalom állami önállóságának összeomlását is túléli s mindmáig —• fönnáll.