Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-17 / 29. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE jóakarattal támogatva kell együtt élniök, munkálkodniok. Ezért volt — enyhe szóval élve — balgaság a múlt évek folyamán a kettő közé éket ütni s min­denképpen ellenségeskedést szítani. A két tényező egymásra van utalva. Egyik a másika nélkül nem érvényesülhet s igy nem is boldogulhat. Az ellenszenv és ellenségeskedés egyaránt árt mindkettőnek. Nemzetünk jóléte szenvedne nagy kárt a tényező közötti mesterségesen támasztott ellentét szitásával. Annyi bajaink között ez szinte végzetes csapás lenne mireánk. Jóleső örömmel tapasztaljuk, hogy az agrárizmus és merkantilizmus közötti ellenségeskedés mulóban van s a mi a fő, népünket a kettő közötti ellentét érin­tetlenül hagyta. A nép egyszerű eszejá- rása, józan belátása túltett a bölcs veze­tők bölcsességén. Vigan folyik az aratás. Dől rendre a az értékes gabona az anyaföldre, amely adta azt. Jó termésünk van. Vajha ez is elősegítené a két ellenséges testvér közötti viszony megjavulását, hogy egymást iga­zán megértve törekedjenek a közös cél elérésére, a nemzeti jólét nevelésére és azon súlyos bajok orvoslására, miket a múlt évek sovány termései idéztek elő magyar nemzetünkön. Ezzel egyszersmint a legszentebb hazafias célt is szolgálnák. Ez lenne bizonyára a mostani kedvező aratás mellett a legszebb s legnagyobb eredmény! Az uj magyar, görög-katholikus püspökség. Nevezetes dátum a magyarajka, gör. kath. nézne az 1912-ik év julius hó 9-ike X. Pius pápa ugyanis e napon értesítette hivatalosan az illetékes tényezőket, nevezetesen szentszéki nagykövetünket Schőnburg herceget a pápai államtitkár által ünnepélyesen átadott bulla által azon elhatározásáról, hogy hozzájárul az uj magyar görög katholikus püspökség felállí­tásához. A szivben-lélekben jó magyar gör. kath. ezrei végtelen örömmel értesülnek erről, hogy ime félszázados szívós, kitartó s lelkes küzdelmük és törekvésükkel elérték céljukat: édes magyar anyanyelvükön dicsérhetik az Istent saját templomaikban. Hazafias, nemzeti szempontból is felette fontos a kivívott ered­mény s igy méltán örülhet ennek az egész magyar nemzet. A magyarajku és anyanyelvű gör. kath. ugyanis mindekkoráig a román püs­pökségek fenhatósága alá tartoztak s ennek következtében az eloláhosodás sok helyen a falusi papok, pópák buzgó fanasztikus akna­munkája révén ijesztő mértékben terjedt. Az uj magyar püspökség felállításával az e püs­pökséghez csatolandó ezer meg ezer gör. kath. hivő ki lesz ragadva a román pópák fanati­kus agitációja szülte veszedelemből. Az uj püspökséget a mostani gör. kath. püspökségekből kihasítandó plébániákból alakít­ják. Az eperjesi gör. kath. ruthén püspökség kebeléből 8, a munkácsiból 70, a nagyváradi román püspökségből 44 (ezek között van a nagykárolyi gör. kath. román egyház is!) s a szamosujváriból 4 egyházközséget hasítanak ki. így az uj püspökség körülbelül 126 egyház- községre terjed ki. A hívek száma kb. 184000, a kik közül 146000 magyar. Az uj püspökség liturgikus nyelve, miután a pápai szentszék élő nyelvet ez idő szerint nem engedélyez, az ó görög lesz. Ez azonban mindössze — mint egyik múltkori cikkünkben említettük — csak néhány mondatból áll. Az istentisztelet többi részei az egyházi énekek, responzóriumok s szentbeszédek, valamint az összes szertartások (keresztelés, temetés stb.) mágyar nyelven tartatnak. Az uj püspökség székhelye Hajdudorog lesz. Az uj püspök kinevezése is rövid időn belül meg fog történni. Mint olvassuk, két komoly jelölt van a püspöki méltóságra és pedig: Miklóssy Mihály hajdudorogi íőesperes és Jac- kovic Mihály hajdudorogi püspöki helynök. Az uj püspökség felállításával a nagykárolyi gör. kath. román egyház kebelében kitört ellenségeskedés is elnémul, mely bizony — a két egymással szembenálló fél hevessege foly­tán — veszedelmes jelleget kezdett ölteni. Az egyház magyar anyanyelvű híveinek nagy zöme örömmel és megnyugvással veheti tudomásul a fenti tényt, mert ezzel hő óhajuk, lelkes fára­dozásuk elérte célját. Mi is őszintén osztozunk az örömükben, kik lapunkban nem csak kész­séggel adtunk helyet az ő törekvéseiket ismer­tető cikkeknek, de magunk is buzdítottuk a magyar istentiszteleti nyelvet óhajtó híveket a lankadatlan, lelkes, kitartó küzdelemre. A családi pótlék. Az 1912. évi XXXV. törvénycikk az állami és vármegyei tisztviselők és alkalmazottak családi pótlékáról szól. Az utalványozási jog­gal felruházott hatóságokhoz vasárnap érkezett a törvénycikk végrehajtását elrendelő minisz­teri leirat. Tehát végre valahára megvalósult az állami és vármegyei alkalmazottaknak némi segítséget nyújtó törvény. Most, hogy ezen törvénycikk előttünk fekszik, annak minden egyes pontját, paragrafusát humánusnak ismer­jük el és tudjuk, hogy az alkalmazottak is, legalább egyenlőre meg lesznek elégedve. A törvénycikk családi pótlékban részesít minden­kit, kinek gyermeke van, vagy ki kereset nél­küli rokont tart el fizetéséből. Tág korlátok közzé van ez szorirva, mert pld. családi pót­lékra igénye van annak a tisztviselőnek is, ki sógornője árváit, vagy felége atyját, anyját tartja el. Szükséges, hogy közös háztartásban éljen családtagjaival, ami természetes is, hiszen azért „családi pótlók“. A fizetési osztályokba sorozott tisztviselők egy gyermek után évi 200 korona, két gyermek után 400 korona, három és háromnál több gyermek után 600 korona pótlékban részesülnek. Itt mindenesetre a háromnál több gyermekkel biró családapákat, ha nem is olyan arányban, mint az egy, kettő, és három gyermek után, de mégis folytatóla­gosan legalább a fele összegben kellett volna részesíteni. A családi pótlék az alkalmazottaknak fize- tődik ki, mindaddig, mig a gyermek, ki után az alkalmazottnak családi pótlékra igénye van, huszonnégy, illetve tizenhat éves nem lesz. A dijnokok, altisztek és szolgák egy gyermek utáu 200 K, három és több gyermek után 300 K családi pótlókra tarthatnak igényt, de mint fentebb már érintettük, a gyermek 16-ik életé­véig. A tisztviselők és általában azon alkal­mazottak, akik fizetésüket előre kapják, negyed­évi előleges részletekben, akik fizetésüket utó­lagosan kapják, a családi pótlékot is negyed­évi utólagos részletekben kapják. A törvény családi pótlékot biztosit a nölisztviselőknek is. Végtelen erős szigorral intézkedik a törvény az esetleges visszaélésekre vonatkozólag. Fe­gyelmi súlyos vétségének minősíti, ha a tiszt­viselő hamis adatokat jelent be fölöttes ható­ságának. A hivatalfőnök, kinek meggyőződést kell szerezni a bejelentett adatok valóságáról, anyagi felelőséggel tartoznak a minisztériumnak. Nagy vonásokban jellemeztük tehát a várva-várt törvényt, amely jelezzük, nem az ményt. Erre felgördült a függöny és én elkezd­tem a színpaddal kacérkodni. Egy hollófürtös szépség visszakacérkodott rám. Magyon termé­szetes, hogy erre fölküldtem neki a bokrétát, néhány barátságos sor kíséretében. Ami ezután történt, az lagalább is meg­lepő volt. A hollófürtös szépség visszaküldte a bokrétát és magyarázatul ezt a párt sort: „Tisztelt ismeretlen 1 Igazán nagyon sajnálom, hogy nem fogad­hatom el bokrétáját. Fájdalom, menyasszon vagyok és a vőlegényem olyan féltékeny, mint egy velencei mór. Isten önnel örökre. Egy szebb hazában találkozunk. Jolán.* Eltettem a kedves gyermek levelét, de el­tettem — természetesen — a bokrétát is. Há­rom napig valóságos önfeláldozással locsoltam, hogy üdeségéből ne veszítsen. Három nap múlva ugyanazzal a bokrétával átmentem a Budai Színkörbe. Ott beleültem egy páholyba, miközben tüntetőén szagolgattam immár nem egészen friss, de még mindig elég értékes vi­rágaimat. Mikor a függöny felgördült, a föntebb részletesen ismertetett eljárást egy szőke szép­séggel ismételtem. Legnagyobb, sőt mondhat­nám legkellemetlenebb meglepetésemre a bok­rétát megint visszakaptam, ezutttal a követ­kező levél kíséretében: „Tisztelt ismeretlen! Igazán nagyon sajnálom, hogy nem fogad-! hatom el bokrétáját. Fájdalom, férjes asszony vagyok-és a férjen oly féltékeny, mint egy velencei mór. Isten önnel örökre. Egy szebb hazában talákozunk. Jolán.“ Ezt a levelet is eltettem, sőt, mivel a hangja nagyon ismerős volt, összehasonlítottam az elsővel. Az irás ugyan az volt. Három nap alatt Jolán befestette a haját szőkére, férjhez ment és átszerződött a Budai Színkörbe. Alig­hanem erre vonatkozott első levelének ama prófétai jövendölése: „egy szebb hazában találkozunk.“ Az immár másodszor nyakamon maradt bokrétát a modern orvosi tudomány legújabb vívmányai szerint ápoltam tovább. Harmadnap visszavittem a Városligetbe. Ezúttal a Kis Szín­házba. A bokréta élt még ugyan, de a lélek már csak hálni járt bele. Mindazonáltal nem csüggedtem. Beleültem egy páholyba és óva­tosságból az egész eljárást egy vöröshaju tán­cosnővel, de még mindig ugyanazzal a bokré­tával ismételtem. Az eredmény lesújtó volt. A bokrétát jobban vissza kaptam, mint va­laha, még pedig a következő üzenettel fű­szerezve : „Tisztelt ismeretlen 1 Igazán nagyon sajnálom, hogy nem fogad­hatom el a bokrétáját. Fájdalom, válók az uram­tól és e minőségben minden kompromitáló cse- j lekedettől tartózkodnom kell. Isten önnel, örökre. Egy szebb hazában találkozunk. Jolán.“ Gondosan eltettem a levelet, mert éltem a | gyanupörrel, hogy már megint az első, az ere­deti, az ős-Jolán nyilatkozott benne. Sejtelmem nem csalt. Valóban Jolán irta. aki három nap alatt befestelte a haját vörösre, elvált az urá­tól és kiszerződött a Kis Színházba. Alighanem erre vonatkozott második levelének ama pró-' fétai kijelentése : „egy szebb hazában talál­kozunk.“ Hónom alá kaptam a bokrétát és kissé le- hangoltan mehtem haza: Vájjon érdemes-e még tovább ápolni a bokrélát és tovább kísérletezni vele ? Hiszen megint csak Jolánhoz fog kerül-ni, aki megint csak vissza fogja küldeni és megint csak befogja jelenteni, hogy egy szebb hazá­ban találkozunk. Mikor haza mentem, a házmester táviratot adott át nekem. A táviratot a feleségem küldte. Csak ennyi volt benne : „ Reggel érkezem. Csókol Pipikéd.“ Bizony isten megörültem neki. Reggel ki­mentem a vasúthoz és balkarommal boldogan öleltem magamhoz hites nőmet. •— Hát aztán gondoltál-e rám ? —• kérdezte hitvesem. Hogy gondoltam-e? Hát ez mi? Ezzel előhúztam hátam mögül a jobb ka­romat és átnyújtottam nőmnek a tizenkétnapo^ bokrétát. Pipike sírva borult nyakamba és ki­jelentette, hogy én vagyok a világ legderekabb férje és legkedvesebb embere. Amiből levontam azt a tanulságot, hogy az embert igazán megbecsülni csak a felesége tudja. modern tartós V |j Ti I T 7V I U D D 7V I ' Le9szebb ruhatisztitás plisérozás és gouvlérozás FJMJ I A J L l\ r A L Vegyileg száraz utón! Hagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents