Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-17 / 29. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE általános drágulás okozta nehéz viszonyokba sodort tisztviselői karon segít, mert ezen tiiég külön segíteni kell, hanem a nős családdal bíró tisztviselők különösen nehéz helyzetén könnyít. Mert ne felejtsük, hogy a nős- és gyermektelen, továbbá a nőtlen tisztviselők, akik családi pótlékban nem részesülnek, azok is szenvednek a folyton csak emelkedő drága­ság súlya alatt. Azokon pedig a kormány nem segített, mert az állampénztárt túlterhelni nem lehet, legalább is az e fajta kiadásokkal. Mindamellett, hogy ezen törvénycikket üdvös­nek és jónak találjuk, nincs reményünk hozzá, hogy ezáltal a kormány a tisztviselőket vég­leg elintézte, vagy mint mondani szokás „jó időre elhallgattatta“, mert habár a felfordulóban lévő, félig már felborult tisztviselői kar szeke­rét a kormány a családi pótlékkal ki is emelte a kátyúból, de döcög ezen szekér azért utján még mindig és döcögni fog mindaddig, mig a tiszt­viselői karnak a kormány nem nyújt olyan megélhetési módot, mely a hozzá fűzött köve­telményekkel és az őket is nyomó drágasággal teljes összhangban van. Nem tudjuk, nem-e sajtóhiba a törvényben, úgy emlékszünk a családi pótlékot visszamenő­leg 1911. év elejétől Ígérte a kormány az állami alkalmazottaknak s a törvényben 1912. év kezdetéről van szó. Ez minden esetre egy kis szépség hiba, de — miért ne csúszhatna el? A kereskedő- és gazda­közönség figyelmébe!!! Van szerencsénk a n. é. ||| gwj kereskedő- és gazdaközőn- ség b. tudomására hozni, ► ™ hogy áruosztályunk feloszlatása J * I folytán visszamaradt mindenféle I i\ GAZDASÁGI GÉPEK ! ◄ ◄ ◄ ► ► ► E és eszközök, u. m.: kiféle ekék, H ► ^ | kapálógépek, szecska- és répavágók, | ^ ^ m tenged morzsolok, darálók, vetőgépek, jm ^ zj gabonaszelelő, szénaprés stb. Továbbá _ ^ lánckutak, Acetylén világítási bérén- J M H dezések, tejhütőkésziilék, égő- és kenő- ■ ► M H olajok, gépszijjak, varrógépek, csövek ■ ► ^ | stb. a legjutányosabban | ^ m esetleg kedvező fizetési fel- m M « tételek mellett is kiárusít- ~s ^ ” tatnak. Az áruk a termény ^ ■ és áruraktári telepen (a vas- H | úti állomás szomszédságá- | Hl :: ban) megtekinthetők. :: j. 5 NAGYKÁROLY! HITELBANK ! Nagybányán, Kőszegremetén, Alsófernezelyen, Apában és Madarászon. A nép körében, egyre ritkább jelenség lesz a himlőoltástól való ba­bonás félelem. Hegedűs Ferenc h. pénzügyigazgató jelen­tése szerint a múlt hóban egyenes adóban mindössze 46463 kor., hadmentességi adóban 1036 kor., bélyeg és illeték cimén 26542 kor., fogyasztási adóban 20101 kor. folyt be. Bodnár György kir. tangelügyelő a népisko­lák állapotát kielégítőnek mondja s jelenti, hogy szeptemberben Szaniszlón és Tyúkodon egy 4—4 tantermes K'smajtényban és Részteleken egy 1—1 tantermes állami iskola nyílik meg. A tanfelügyelő havi jelentése után dr, Falussy Árpád indítványt tesz, melynek kere­tében kéri a tanfelügyelőt, hogy tegyen előter­jesztést a kormánynál az állami ovodák felál­lítása tárgyában. Bodnár íanfelügvelő magáévá teszi Falussy Árpád indítványát s kijelenti, hogy az állami ovodák felállítását illetékes helyen kérelmezni fogja. Dr. Szabó Zoltán kir. ügyész jelentése sze­rint, a múlt hónapban letartóztatva volt 193 egyén és pedig 174 férfi és 27 nő. Szabadult 157 férfi és 25 nő, fogva maradt a hó végén 17 férfi és 2 nő. Kacsó Károly műszaki tanácsos és Mándy Zoltán közgazdasági előadó rendes jelentéseit a bizottság tudomásul vette. Nagyobb vitát keltett Gulácsy Tibor és az Ecsedi-láp lecsapoló társaság felebbezése Nagy­károly város tanácsának Borostyán István ké­relmére hozott határozata ellen. Dr. Adler Adolf, dr. Falussy Árpád, Böszörményi Emil és elnöklő főispán hozzászólásai után, a bizott­ság a vitás kérdést úgy döntötte el, hogy az érdekelt szomszédok, Gulácsy Tibor és az Ecsedi-láp lecsapoló társaság szabályszerű meg- idézése és helyszíni szemle megtartása után hozzon a tanács újabb, érdemleges határozatot. Evvel a másfél óráig tartó bizottsági ülés véget is ért. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Közgazdasági bizottság ülése. * Vármegyénk közigazgatási bizottsága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt pénteken ren­des plenáris ülést tartott, melyen tiszta, de nem kielégítő képet kaptunk vármegyénk kul- turállapotáról. Legszomorubb adat mind között mégis az, hogy Szatmárvármegyében junius hó folyamán 225 ember kért útlevelet. Áz itthon- maradók is egyre jobban szenvednek az adó­prés nyomása alatt, az idén sem bírtak már annyit fizetni, mint tavaly ilyenkor. Mi lesz velünk, ha a véderő „Törvények“ terhei is nyakunkba zúdultak? Az ülésről részletes tudósításunk a követ­kező : Ilosvay Aladár alipán jelenti, hogy a junius minden rendkívüli esemény nélkül telt el s örömmel adja tudtul, hogy a fehérgyarmati já­rás árvízkárosultjai javára innen-onnan még egyre érkezik segély. Dr. Cukor Lajos tb. főorvos jelenti, hogy a vármegye egészségügyi állapota, az elmúlt évekhez viszonyítva, kedvezőnek mondható. Mindössze kanyaró illetve vörhely járvány volt TTíit szói hozzá? (ifj.) Valami fanyar megnyugvás érzése su­han végig a társadalom lelkén arra a hírre, hogy a Dohány-utcai rablógyilkosok kézreke- rültek és mi több, vallanak, mint a parancso­lat. A tömeglélek újra magára ránthatja a ha­zug állszemérem szines fályolát, amely mögé olyan jólesik elrejtőzni nyomorúságosán gyáva lényének. Hiszen a gyilkosok megvannak s a többi már a bíróságok dolga ; nyomozás, vizs­gálat, főtárgyalás, vád- és védbeszédek, ítélet menni fog, véget is ér a maga törvényes rend­jén. A felzavart társadalom szépen rábízza a dolgot a törvényes lelkiismeret közegeire és siet napirendre térni, mihamarább el is felej­teni a kellemetlen gondolatokat. Senkise kérdi már: miért ment a gyilkos testvérpár a Do­hány-utcába rabolni s nem egy dunaparti pa­lotába? Miért éheztek a nyomorult perdita csekély ékszereire s nem valami előkelő hölgy­nek gyémántjaira? Miért engedte be a sze­rencsétlen áldozat szobájába éjszakának ide­jén a két vadidegen, ismeretlen férfit? És ami mindebből folyik: mi ért vannak, hogyan le­hetnek, mi okból kell lenniök boldogtalan te­remtéseknek, emberi lényeknek, akik minden­nap és minden órában hasonló veszedelmek után futkosnak? Nehéz kérdésekre: rettentő felelet! Hogy ez ami díszes és ragyogó társadal­munk, fölényes kultúránk, szertartásos vallásos­ságunk, tisztult erkölcsiségünk, újra mondom, se törvény, se tudomány, sem egyház, sem er­kölcs ne tudjon arról tenni, hogy villanyfény­nyel világított zenétől hangos rendőröktől vé­dett utcáinkon ne kóboroljanak szerencsétlen lények, akikbe minden járókelő beleköthet, akik minden gonosztóvőnek kész prédái olcsó szerelemre vagy még olcsóbb rablógyilkosságra. Mit ér hát a ragyogás, a kultúra, a vallás­erkölcs, ha mindez együtt, meg nem védi s meg nem óvja egy ország népét attól, hogy drágakincsét — lánygyermekét — ne lássa az utcára dobva, rosszabb és gyötrelmesebb, kí­nosabb és szégyenletesb sorsnak vetve áldoza­tul, mint barbár vadak gyermekei, kiket a fo- lyók hüllőinek vetnek martalékul. Hanem ez az álszinüen ragyogó, hamisan müveit, hazugul szemérmes társadalom fátyol mögé rejti álerkölccsel kendőzött arcát s úgy tesz, mintha nem látná a szemetszuró képet. Humánusak vagyunk szerfölött: megvédjük a háziállatot s a lőhető vadat. Sőt megvédjük a lelkes lényt, a fiatal leánykát is. Nagy ideig! Egészen 14 éves koráig. De ha már 16 éves voltál te boldogtalan Johanna, akkor már nyilván elég érett vagy megfontolni, elég bölcs előrelátni, elég szilárd megítélni, mit cselek­szel. így vetjük vagy legalább úgy teszünk, mintha igy vélnők s nyugodt polgári lelkiisme­rettel elnézzük, hogyan vegyülsz az éjszaka hölgyecskéi közé. S mig ott fekszel ruhátlanul és kifosztva, égő petróleumlámpád s kialudt életvilágoddal, az erkölcsös társadalom sze­mérmes elfordulással riad vissza az igaz­mondó tetamrehivástól. És megkönnyebbülve sóhajt föl, mikor egy vakvéletlenböl, a bünte- vők egy balfogásából, napfényre jő a gyilkos­ság s törvény elé kerülnek a gyilkosok. De hogy soha ineg nem történhetett volna és hogy soha meg nem történhetnék ilyen rémség, ha Johanna s annyi sok ezer társnője békés családi körben, tisztességes kenyérke­resetben töltené napját, nyugodalmas pihenés­ben az éjszakáját; ha nem volna pauperizmus és nem volna militarizmus vagyis nem volna ki szerelmet pénzért vegyen s ki ezt pénzért árulja, — hogy akkor volna igazán szép és müveit és hivő és erkölcsös a társadalom, ez nem jut eszébe senkinek. Vagy ha épen jut is eszébe egynémely sociologus álmodozónak, nagy hamar leintik a bölcsek és a jámborok, a mai „társadalom oszlopai.“ — Mit szól hozzá? HÍREK. Ferencz József uralkodó évei. Udvari körökben érdekes statisztikai kimutatásról be­szélnek mostanában. Ez év julius 14-én volt 63 éve, 7 hónapja és 12 napja annak, hogy I. Ferencz József Ausztria trónjára lépett. Nem kerek szám ez, nem jubileum, de mégis nagy­jelentőségű azért, mert ezzel Ferencz József lesz Durópa leghosszabb ideig uralkodó koro­nás feje. Eddig Viktoria, Nagybritannia és Ír­ország királynője és India császárnője tartotta a rekordot az uralkodók között, aki 1838 junius 10-töl 1901 január 22-ig uralkodott. Ez év julius 14-én azonban ami királyunk, mint Ausztria császára elérte Viktória uralkodása éveit. Éveinek számára is ő a legöregebb habsburgi uralkodó, utánna III. Frigyes követ­kezik, Miksa császár apja, aki mint német ki­rály, majd római császár, volt őse Ferencz Józsefnek és 78 évet élt. Mint magyar király­nak, az ő uralkodásának évei a legnagyobbak. Zsigmondét kivéve, aki majdnem teljes 50 évig uralkodott. Eljegyzés. Dr. Brugós Gyula m. kir. hon- védezredorvos eljegyezte Vetzák Ede takarék­pénztári vezérigazgató leányát: Lujzát. Beszámoló. A Magyarország szerint — mely hírét a szövetkezett ellenzék intéző bi­zottságától nyerte — Károlyi József gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője szeptember hó 9-én tartja meg beszámolóját. Vármegyénk központi választmánya múlt hét csütörtökjén délelőtt az országgyűlési képviselőválasztóknak közszemléről visszaérke­zett ez évi ideiglenes névjegyzékei, valamint az ezek ellen közbevetett felszólalások, illetve észrevételek átvizsgálása és tárgyalása céljából a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tartott. Megbízatás. A kereskedelemügy m. kir. miniszter ur őnagyméltósága Filep Endre deb­receni posta és távirda főtisztet, ki városunk­ban is hosszabb ideig volt alkalmazásban, megbízta a zilahi m. kir. posta távirda távbe­szélő hivatal vezetésével. Modem ruhafestés -LITÁ |TT\ I T H D Ti \ : ' ^al,ér°k gőzmosása :: :: bármily divatszinre I A J L i\ iML tükörfény nyel, hófehérre. Tiagykároly, Széchenyi-U 43. SZ. (A rom. kath. elemi fiúiskola mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents