Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-26 / 26. szám
XXIX. évfolyam. Nagykároly, Í9I2. junius 26. 26. szám. NAGY KARÓ ÜT ÉS VIDÉKÉ Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél é vre.................................íi— „ Ne gyedévre.........................2•— „ Eg yes szám.........................—-20 „ kö zségi jegyzőknek és tanítóknak egész évre 6 kor. Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Fömunkatárs: Bédei Károly. ifj. Somossy Miklós. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak Tissza. Sivár valóság. A mai kor gyermeke sokszor sóvárogva tekint vissza arra a korra, amikor szinte kötelezőnek ismerték el azt az elvet: élni és élni hagyni. Manapság más életelvnek hódol az emberiség, igyekszik az élet terheit, amennyire teheti, lerázni magáról és leszakítani minden órának virágát; uralkodóvá lett: élni mindenáron és mindenki ellenében. Az emberek tülekednek, irgalmatlanul letapossák egymást, csakhogy magasabbra jussanak és mentül többet élvezhessenek az élet örömeiből és gyönyöreiből. Az eszmény sutbadobva, ideál a kenyér, a zseb, a hatalom. „A-karrrokok“ nak nevezte el egyik jeles Írónk azoknak nagy számát, akik az embereket létrának tartják, melynek fölhasználásával kapaszkodhatnak, s abban a kapaszkodásban eldobnak, legázolnak szivtelenül mindent, ami jó, igaz, szép és emberi. Mindenben és mindenütt a saját becses énjüket tolják előtérbe és ez az elvük: „cél szentesíti az eszközöket I“ Voltak a régi kornak is hibái, nagy és káros kinövései. De a régi kor hibáit, eldurvult erkölcseit nem igen vették észre, mert eleink sok tekintetben szellemi vakságban leledzettek. Azonban ma, a szellemi felvilágosultság, a műveltség általá- nosodásának korában, a szellemi életben feltűnő erősebb világítás kirívóvá teszi a társadalom erkölcsi hibáit. Tetézi a bajt, hogy a tülekedésben, a minden eszményt lábbal tipró hajszában mintaképül gyakran éppen azok járnak elől, — szemforgató farizeuskodással igyekezvén leplezni eljárásuk rut ás kárhozatos voltát, akik éppen a jó erkölcsöknek, az eszménynek, a szépnél, a jónak és nemesnek terjesztésére volnának hivatottak. Az emberiség nagy átlaga ma is a látszat, a külszin után Ítél és indul. A farizeuskodó, törtető és tülekedő „akar- nokok“ pedig nagyszerűen értenek a tet- ! szetős külszin tnegt jremtéséhez és fenntartásához, mesterei! és művészek a tömegek elámitásában Mézes-mázas sza- i vakkal behálózzák a| jámbor hiszékenyek | nagy csoportját, így tesznek-vesznek, mintha körülöttük forogna a világ tengelyének kereke. & jaj annak, aki felismeri önző, rut céljukat, üres értéktelenségöket, aki nekik ellentállni, ellentmondani merészkedik! Sárral és piszokkal dobálják a szerencsétlent kíméletet, irgalmat nem ismerő módon. Az okosak, a jő és nemes érzésüek utálattal s megvetéssel fordulnak el a piszok és sár eme forrásaitól és lerakodóhelyeitől; engedik fetrengeni a maga- készitette pocsolyában, amelybe előbb- utóbb úgyis bele kell fúlnia. Mert elvégre is öntudatra, az igazság, a valóság megismerésére jut az időlegesen elbóditott hiszékenység is és elsöpri az élősdieket épp oly irgalmatlanul, amint őt hálóba kerítették. Vigasztaló, hogy mennél nagyobb az elbizakodottság, annál nagyobb a felisí mérés után okvetlenül bekövetkező vissza- i hatás, mely mindenkinek érdeme szerint i fizet. A szövetkezett ellenzék újabb felhívása a nemzethez. Polgárok! Ti küldtetek minket a magyar képviselőházba! Ti biztatok meg, hogy jogaitokat, érdekeiteket ott oltalmazzuk és szószólóitok legyünk! Igyekeztünk megbizás- toknak lelkiismeretesen, becsületesen megfelelni. Ellenállottunk a kormány nemzetrontó terveinek, de készen állottunk a tisztességes parlamenti békére is, mely az ország és a nép jogait biztosítja. És mikor Lukács László miniszterelnök a béke hirdetésével állott az ország elé, az egész magyar ellenzék úgy a katonai, mint a választójogi kérdésben egységes, méltányos megállapodásra jutott és azt a miniszterelnök elé terjesztette azzal, hogy ezen az alapon a békét meg lehet teremteni. A miniszterelnök ezt a méltányos ajánlatot durván felrúgta és nyomban hozzáfogott akaratának erőszakos keresztül- hajszolásához. Erre a célra eszközül ajánlkozott á házszabályellenesen megválasztott házelnök: Tisza István gróf. Az események gyors egymásutánban következtek. Többrendbeli házszabálysértős után junius 4-én a házelnök megfosztva a szólásra feliratkozott képviselőket szőlásjoguktól, TÁRCZA. Élnek-e a csillagokban emberek? Vannak-e földünkön kívül még más égitesteken is élőlények, vagy alkalmasak-e a csillagvilágok arra, hogy ott élet lehessen ? Ezek a kérdések évszázadok óta várnak az igaz válaszra. Eddig az egyszerű, kezdetleges eszközök nem engedték, sőt lehetetlenné tették a nagy titkok fölfedezését, ma azonban a csillagászat tudományának olyan tökéletes messzelátó csövei vannak, amelyek a legszédületesebb távolságokat is áthidalják és az égitesteket az emberi szemhez egészen közel hozzák. Ezért a tudósok már megállapíthatják, melyik égitest lakható. A tudósok szerint a Holdban levegőt, vizet, erdőt, mezőt nem lehet látni. Nem látnak mást, csak vakító fényben szinte égő hegyeket és éjszakai sötétséggel takart völgyeket. A Holdat kiélt, holt égitestnek mondják, amelyen az élőlények táplálásának és fönntartásának minden föltétele hiányzik. A földünkhöz legközelebb eső bolygó, a Vénusz, amelyet mi esthajnali csillagnak is nevezünk, 45 millió kilóméterre van tőlünk. A Nap háromszor akkorának látszik a Vénusz csillagról, mint a mi földünkről és kétszer olyan erősen világítanak a sugarai, mint nálunk. Mig a Vénusz körülbelül akkora, mint a föld, addig a Merkur kisebb, körülbelül huszadrésze. A Merkur egyik felén az átlagos hőmérséklet annyira túlhaladja még a legizzóbb szaharai forróságot is, hogy a tüzes levegő belélegzése elégetné a tüdőnket, a másik féltekén pedig a Vénusz éjszakájának elképzelhetetlen hidege tesz lehetetlenné minden életet. A Merkur is a naphoz igazodik. Ami időszámításunk szerint 88 nap alatt fordul meg igy saját tengelye, mint a Nap tengelye körül, tehát: a mi nálunk 24 óra alatt történik, arra a Merkúron körülbelül 3 hónap szükséges. A Vénusz és a Merkur tehát nem lehet lakható. Mert gondolni sem lehet olyan élő lényre, növényre, amely állandóan kibírná a Nap valóban elhamvasztó tüzet, de olyanra sem, amely örök éjszakában és fagyban az életnek csupán a csiráját is megnyilvánithatná. Földünkön minden kihűlt, megfagyott, — az volt a jégkorszak — úgy gondolják, hogy ez újra megtörténik, amikor a Nap éltető melege megbénul, vagy teljesen kialszik. A föld mögött kering a legismertebb bolygó A Mars, amely a Naptól 30 millió mérföldnyire van. A Mars anyaga a föld anyagához teljesen hasonló. Éppen úgy van jéggel bóritott északi és déli sarka, mint földünknek, a két szélsőség között pedig hasonlóképen váltakozó az éghajlat. Az északi földgömbön több a szárazföld, a délin több a tenger. A szárazföldet néhol hatalmas, egyenes vonalú csatornák szelik át. A Marson tehát van levegő is, viz is, rendelkezik mindazokkal a föltételekkel, amig a szerves életet lehetővé teszik. Vannak váltakozó évszakai is, mint a földnek, csak az a különbség, hogy az északi felén a nyári félév 76 nappal hosszabb a téli félesztendőnél, mig nálunk ez a különbség csupán 8 nap. Különben a Marson egy esztendő körülbelül két r
