Nagykároly és Vidéke, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-08 / 19. szám
XXIX. évfolyam. Nagykároly, 1912. május 8. 19. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykároiyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8‘— kor. Fél évre.................................4’— „ Ne gyedévre.........................2■— „ Egyes szám.........................—*20 „ Községi jegyzőknek és tanítóknak egész évre 6 kor. Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Fömunkatárs : Rédei Károly. ifj. Somossy Miklós. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. Tehozzád közel... „Te hozzád közel Istenem“ ezt az angol templomi éneket játszotta a Titanic zenekara az utolsó pillanatban. Rettenetes lehetett ez a pillanat. Mindenkit váratlanul ért a veszedelem. Senki sem akart hinni abban, hogy a modern technika remeke, a hatalmas úszó város elsülyedhessen. S amikor csakugyan elérkezett a vég, már akkor alig lehetett menekülni. Ekkor bocsátották le a mentőcsolnakokat s ekkor zendült fel a korái: „Te hozzád közel Istenem.“ A kétezerén felüli utasok közül 1I3 rész ott a keskeny lélekvesztőkben hallotta, a másik rész, mely a mentőövekkel felszerelve a tengerbe vetette magát, az örvénylő habok között. A nagyobb rész (akik nem féltek a haláltól és akik nem hitték, hogy ahhoz olyan közel jutottak s akik feladtak már minden reményt és akik még mindig reménykedtek) ott a sülyedő hajón folytatták a dallamot s az Istennél, az örökkévalóságban végezték be azt. Itt a földön, ott a tengeren azonban irtóztató akkordokkal szakadtak félbe hangjai és ezer halódónak rémkiáltásába, végső hörgésébe fűlt bele az ének : „Te hozzád közel Istenem !“ És felhördült s haldokolt az óriási jármű is. Mint a haldoklónak szemei, kialudtak villamfény- nyel sugárzó ablakai, megrendültek, recsegtek, ropogtak eresztékei; üregeiből, pompás termeiből hörgések, sóhajtások szakadtak fel, a betóduló viz süvítve szorította ki a levegőt s mint a vizbe- fuló, a habok alá merült hajótest is még egyszer felemelkedett a viz színére. Azután elsimultak felette a habok és csendes lett minden. A tenger is, melyen tömötten úsztak a vizbefulltak hullái. (A lecsapódó evezők folyton emberi testbe ütköztek.) A csónakban menekültek is, akiknek torkán fagyott a szó. (Sohasem fogják ezt a jelenetet elfelejteni.) Oly rettenetes volt ez a halálhoz, az örökkévalósághoz, az Istenhez közel. És én mégis úgy érzem, hogy vallás-, nyelv- és fajkülönbség nélkül mindnyájunkat az Istenhez közelebb hozott ez a nagy pusztulás. A természetes részvét folytán, mely szivünkben támad és annak tudatára ébreszt, hogy mindnyájan testvérek, egy atyának gyermekei vagyunk. Az emberi tehetetlenség és végesség folytán, melynek most jövünk világos tudatára s mely bennünket az istenség keresésére késztet. Sajátságos, hogy a közös testvériségnek és összetartozandóság érzetét mindig ilyen katasztrófának kell kiváltani. Csodálatos, hogy az emberi gyarlóság renditő bizonyságai a további fejlődésnek magvai lehessenek. És mégis igy van ez, egy magasabb üdvterv berendezkedése szerint. A szegedi árvíz, az ököritói tűz, a messzinai földrengés; halál, gyász, pusztulás kellenek ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, kik harag, gyűlölet és gyarlóság edénye vagyunk és az istenséghez, aki maga az örök szeretet és a végtelen tökéletesség. De éppen ezekben a pillanatokban érezzük, milyen tehetetlenek vagyunk s milyen messze tartunk még ettől az isteni szeretettől és tökéletességtől. Most is az tűnt ki az eddig nyilvánosságra került adatokból, hogy a veszedelmet az emberi elbizakodás, az önző kapzsiság és a hibás számítások idézték elő. A hajón nem volt elég mentöszer, a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, légmentesen záródó rekeszei nem tudták fentartani a viz színén, az úszó jéghegyeket nem vették figyelembe. TÁRCZA. Tépelődés. Háborog a lelkem; gondolkoztam ismét, Bánt és gyötör a gond, Bég boldog álmaim, fosztanak szerteszét. Boldog leszek én ? Mondd ! Előveszem képed, áhítattal nézem, S folyton gondolkozom. Oly merően nézem, belesir a lelkem) Es jól meggondolom, Jövőmet s jövődet. Szép napról álmodom Itt mellettem vagy te, Aranyos kis fejed a váltamra hajtod S kérdezed : ez mese ? Sr én csókkal zárom le nevető ajkadat Es csak téged nézlek, Nevetésed sebzi telkemet; csalogat Én szeretlek-e ? Szeretlek, oh igen s szeretni tudnám Hogy egymásé leszünk? Épp ezért bánt a gond, mert még most sem tudám Mi lesz hát velünk ? Hát hogyha nem leszünk egymáséi soha ? Megvetsz és megutálsz! Elkerülsz, hogy ne is nézhess az arcomba. Lelkemmel mit csinálsz ? Mit csinálsz telkemmel s szivemmel mely tied, Mit teszel én velem ? És hogyha nem adtad nekem a szivedet, Hova dobsz majd engem ? Add vissza a lelkem, add vissza szivemet, Add! mert követelem, Régi egészségem, régi jó kedvemet Elraboltad tőlem. Mindent adj vissza, mit lassan ellopkodtál, A boldogságomat! Es hogyha már mindent, mindent visszaadtál Várd a halálomat. * Előveszem képed, áhítattal nézem S folyton gondolkozom, Oly merően nézem, belesir a lelkem S köny folyik arcomon. (Budapest.) Papp Tibor. A jövő asszonya. A modern nőmozgalom ellenzői azt állítják, hogy sokkal inkább áll a faj érdekében, ha az asszony semmi mással nem foglalkozik, csak a háztartást látja el és anyai kötelességét teljesiti. A „Temps“ egyik munkatársa fölkereste Lapauze asszonyt, a ki Lesueur Dániel álnéven ismert Írónő és megkérdezte, mi a véleménye a nőmozgalomröl! Az írónő igy nyilatkozott: Az az asszony, aki gyermeket nevel, szent hivatást teljesít. Ezt a hivatást a fejlődni akaró nemzet alig becsülheti meg. De tekintettel kell lenni korunk szocziális viszonyainak féjlödésére és arra is, hogy az egyes nőnek életkörülményei milyen gazdasági törvényektől függnek. Az a nő, a ki részt vesz a mindennapi küzdelemben, a ki sikerrel küzdő versenytársa a férfinak, sok tekintetben másként gondolkodik a házasságról, mint az a leány, X y jr f ' ^ py ir T V Meleg ásványvizfürdök, szénsavas fürdők, hidegvizgyőgyintézet, inR T Te S7 Ä n halátió, 100 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetelin U JL 1\ » kJ ImJ xY JL/ világítás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon interurban helyben. qyóoyfürdö m (Szatmármegye). Elő- és utóévadban állandó tartózkodásnál a szobaárakból 30% engedmény. Megnyitás május hó 15-én. Fürdőorvos dr. HOFFMANN OSZKÁR. H Prospektust ásványvízről, árjegyzéket és mindennemű felvilágosítást kívánatra készséggel küld A fiirdöigazgatóság.
