Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-16 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ 3 Március Idusa városunkban. A szabadság hajnalhasadtának emlékét városunk polgársága, mint minden évben, úgy ez évben is kegyelettel ünnepel un g. Méltóságosan, minden zavaró incidens nélkül folyt le az egész napi ünneplés és már á város külső kinézésén is meglátszott, hogy a polgárság együttesen — pártállásra való tekintet nélkül — egy érzelemben összeforrva ünnepel. Az idő is elég kedvező volt, mert ha nem is volt egész tiszta az égbolt, még is szép tavaszi napunk volt, enyhe levegővel, sőt elmondhatjuk, hogy márciusi szellő lengedezett egész nap. Csak délután a Ko-suth-szobor előtti ünnepség abatt permetezett kis ideig az eső. A középületek és sok magán épület fellobogózva köszöntötték a nagy nap hatvanharmadik évfordulóját. Az ünnepély egyes részleteiről a következőkben számolunk be: Isteni tiszteletek. Az ünnepségek sorozata az isteni tiszteletekkel vette kezdetét. Délelőtt 9 órakor a r. kath. templomban ünnepélyes szent mise volt, melyet Récsei Kde kegyesrendi házfőnök celebrált Klaeskó István és Szentiványi Béla kegyesrendi tanárok segédletté mellett. A misén resztvettek: Csaba Adorján főispán, a városunkban levő varmegyei, állami és városi hivatalok és az ecsedi-láp tisztikarai a függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága tagjai és nagyszámú ájtatoskodó közönség. A mise végeztével felcsendült a „Hymnus*, melynek fenséges hangjai mellett ért véget az ünepély. Mise alatt a főgymnasiumi énekkar igen szépen adott elő egyházi énekeket Bra- neczky kegyesrendi tanár vezetése mellett. A róm. kath. templomból a közönség nagy része a református templomba vonult, itt a Hymnusnak a közönség által történt eléneklese után Gy. Kováts József vallástanár ment fel a szószékre és egy megható ima elmondása után lelkületes, szép, hazafias, lelkesedéssel elmondott, eszmékben gazdag beszédben méltatta Március Idusának jelentőségét. Majd elmondotta a „Miatyánk“-ot és a meghatott ünnepi közönség által elénekelt a „Szózat*-tal fejeztetett be az ünnepély. fl főgymnasiumi ifjúság ünnepe. Lelkes és minden tekintetben sikerült volt a fögimnáziumi ifjúság által a „Polgári Olvasókör“ nagytermében délelőtt 11 órakor tartott ünnepély. Oly nagyszámú közönség jelent meg, hogy ember-ember hátán tolongott és még igy is sokan eltávoztak, a kiknek hely nem jutott. A közönség soraiban ott láttuk gróf Károlyi Józsefet, vál. kerületünk országgyűlési képviselőjét is, a kit megjelenésekor lelkesen megéljeneztek. Az ünnepély a főgimnáziumi zenekar játékával vette kezdetét, mely magyar dalokat adott elő Branecky József főgimnáziumi tanár vezetése alatt. Csak őszinte I dicsérettel emlékezhetünk meg arról a nagy és nemes munkáról, melyet a tanár a ze- ! nekarral végzett, mert túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a zenekar oly precízül és összevá- góan játszott, hogy bárhol megállotta volna l helyét és nagyon megérdemelte a felhangzó 1 tapsvihart. Hasonló sikerrel adták elő a műsor 4-ik számát képező Oschit-féle indulót is. A j második és utolsó számot az énekkar előadása \ képezte, mely Sz. Nagy Károly Petőfi Nemzeti dalát és Erkel Hunyadi indulóját adta elő | meglepő nagy elökészültséggel. Az énekkar sikere szintén Branecky tanár fáradságához fűződik. A 3-ik számot egy kedves kis jelenet a „Szabadság ünnepe“ cimü színjáték képezte, melyben a gímn. ünnepélyről lekéső kis növendékeknek szintén elkésett öreg tanár magyarázza meg, hogy mit ünnepelünk március 15-én. Ligeti Imre Vili. o. t. személyesítette az öreg tanárt, Jenser Dezső HL o. t. Csetényi László I. o. t., Török Endre II. o. t., Jakab Erzsiké, Nagy Bözsike és Alkér Mariska polg. iisk. növendékek pedig a tanulók szerepét játszották meg, az iskolaszolga szerepét Csetényi Sándor VIII. o. t. játszotta ügyesen, értelmesen adták elő szerepeiket, megérdemelve a felhangzó tapsokat. Végül Bállá Miklós nagyhatású drámai dialógját „Az öreg honvéd“-et adták elő Járai József VIII. o. t. és Varga Alajos VI. o. t. mindketten kifogástalanul fe- ; lelvén meg feladatuknak. A rendezés és betanítás nehéz, de eredményes feladata Sroff Gá- ! bor főgimn. tanárnak jutott. A gör. kath. magyar iskolában is rendeztek hazafias ünnepélyt, melynek mü5. Talpra magyar, ének. Énekelték a növendékek. 6. Mi a haza. Majthenyi Flórától. Előadta Mitrovics Bela II. o. t. 7. Távolból. Énekelték a növendékek. 8. Kik voltak a honvédek. Tóth Kálmántól. Előadta Rátz Teréz IV. o. t. 9. Hertelendy induló. Énekelték a növendékek. 10. Rákóczy, Petőfi Sándortól. Előadta Pataky Mihály. V. o. t. 11. Szózat. Énekelték a növendékek. Az énekszámokat a növendékek 2 szólamban adták elő. A Kossuth-szobor előtt. Délután 4 órakor a Kossuth-szobor előtt jelent meg nagyszámú közönség, melynek sorában ott láttuk Ilosvay Aladár alispánt, gróf Károlyi József orsz. képviselőt, Debreczeni Jenő polgármestert, Madarassy Dezső és Tóth Móritzt, a vármegyei függetlenségi és 48-as párt alelnökeit; a dalárda szép éneke után Rürthy Károly ref. segédlelkész lelkesen szavalta el ez alkalomra irt s tárcarovatunkban közlött gyönyörű ódáját, melyet a közönség áhítattal hallgatott és zajosan megtapsolt. Majd dr. Falussy Árpád mondotta el magasztos eszméktől áthatott ünnepi beszédét, melyet térszüke miatt sajnálatunkra egész terjedelmében nem közölhetünk. A szónoki hévvel elmondott beszéd nagy hatást tett a jelenvoltakra. Dr. Falussy a beszéd bevégezté\el egy remek koszorút helyezett a szobor talapzatára. A dalárda énekével nyert itt befejezést a délutáni programúi. A „Protestáns Társaskörében. Este fél 6 órakora „Protestáns Társaskör-, ben tartatott ünnepély a következő műsorral: Szabó Károly a Kör elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Kürthy Károly ref. s. lelkész szavalta el az „Előre“ c. költeményt a tőlle már megszokott kitűnő előadásban. Ezután Csu-' toros Albert érendrédi ref. lelkész mondott magasan szárnyaló gyönyörű emlékbeszédet, mely mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Majd Járay Juliska gyönyörű szavalata következett. Végül Csanálosy József „Rákóci üzenete“ c. költeményt szavalta nagy tetszés mellett, melylyel a „Hymnus“ eléneklése után az ünnepély véget ért. Társas vacsora. sora a következő volt; 1. Hvmnusz. Énekelték a növendékek. 2. | Ünnepi beszéd. Tartotta Fedorka István tanító. 1848. Petőfi Sándortól. 'Előadta Fekete (Margit V. o, t. 4. Talpra magyar! Szavalat Petőfi Sándortól. Előadta Orosz István IV. o. t. Este 8 órakor a Polgári Olvasókör nagytermében társasvacsorára gyűlt össze a város polgársága, amelyen mintegy kétszázan vettek részt. Az asztalfön gróf Károlyi József az ünnepi szónok ült Csaba Adorján főispán és dr. Falussy Árpád között. A grófot a terembe tartották, a civilizáció még nem igen változtatott rajtuk. Vannak halász-lappok és hegyi-lappok félvad nomádokként élnek, ellenségeik a jegesmedvék és farkasok. Ilyenek nőik. Vagyonuk az iramszarvas, melyet kétszer hetenkint fejnek és vízzel bigitva isszák tejüket. Egy csoport ilyen iramszarvas gulyával bir, melyet kutyáik őriznek. Finnországban mintegy 21,000 lapp él. Utunk a Lingjefjord mellett vezet. A hó és jég fedte gránit hegyek a tengerből közvetlenül emelkednek ki. E fjord partján van Lingeseid hókoszoruzta hegyek között barátságos templommal. E félreeső helyen orvos is lakik. Közel egy öbölben van Skjervó, itt kötött ki 1896-ban Nansen hajója a Framm Svedrup kapitány vezetése alatt. E hely a cetthal-vadászat egyik központja; mintegy 18—20 ily központja van a norvég partoknak. S itt némely évben 100 cetihal fogás is van. Természetesen most már ez is modern eszközökkel, gépágyuszerü szerszámokksl történik Itt egy halcsont. Itt egy szigony. Ha tekintetbe | vesszük, hogy egy-egy cethal értéke 3000 korona, felfoghatjuk e halászat nemzetgazdaság- j tani jelentőségét. Még néhány órai hajózás után e'érjük a föld legészakibb városát a Hammerfesteti mely a 70-ik' fok alatt van 2300 J lakossal. Itt egy utca részlet, mely 20 év előtt teljesen leégett és azóta újra épült. A nap itt! május 13-tól—julius 29-ig nem megy le. De I november 18-tól—január 23-ig nem jön fel se. Ilyenkor a villanyvillágitás az egyedüli fény. Még annak is, aki nem barátja a szélsőségeknek, érdekes volna legalább egy átmeneti rövid időre megfigyelni, hogy egy ily két hónapos állandó sötétség mily befolyással bir az emberek életmódjára, lelkületére és általában az életmegnyilvánulás összes viszonyaira. A j csukamájolaj-szag jellegzetes e helyen, mely j Oroszországgal tart nagy összeköttetést. A cethalászok fötanyája. Itt áll a Meridián-oszlop, j amely azon helyet jelöli meg, ahol Orosz, Svéd és Norvég geométerek befejezték a Feketetengeren megkezdett méréseket, mely mérések 1816-tól—52-ig tartottak. E városon túl árktikus jellegű a táj. A hajó a madár-hegy mellett megy el. A tengeri madarak milliárd- jai lepik el a sziklát és a hajó sípjától meg- ! ijedve lavinaszerűen gurulnak le a megijedt I szegény madarak, melyek fehér hólepelként borítják a hegyet és nemsokára látható lesz a Magerő-sziget végpontja a Nordkapp a 307 ' méter magas fekete pala tömeg, mely Európa legészakabban Tkvő helye, csúcsán gránit- oszlop emlékeztet II. Oszkár látogatására, egy csillagvizsgáló pedig Norvégia nagy kedvelőjének, II. Vilmosnak 1891-beni itt időzésére. Az éjféli nap teljes pompájában és fényében itt gyönyörködtet és itt ihletett meg annyi irót és kök k amint megvilágítja itt a Nordkapp a végtelen jégmezőket. E fenséges helyen ilyen a napnyugta. Innen messzebbre már ritkán tévednek turisták hajón és jéghegyek között menve a Spitzbergára, egy lakatlan 80 7a fokig terjedő szigetre, a megfagyott folyók, gletserek és jéghegyek világába, mely jegesmedvékben, fókákban, madarakban oly gazdag és állítólag még Norvégiában sem sejtett természeti tüneményekben gyönyörködtet. Itt már az iránytű is elveszti erejét s az „eddig és ne tovább* jelszó alatt én is eljutottam kissé hosszúra nyúlt felolvasásom végére. A képek s a nagy vonásokbani leírás csak halvány fogalmat adnak Norvégia szépségeiről és aki azt élvezni akarja, oda kell mennie és érdemes is oda menni, a turistika ez Eldorádójába. Már felolvasásom elején vázoltam e hely turistikai előnyeit és még hozzá teszem, hogy mérsékelt kiadásokkal is megtehető e kirándulás és hogy érintetlen hegyei, még üzletileg ki nem taposott utjai uj vonzó erőt nyújtanak, hogy legelső Hoteljeiben is bizonyos otthonias hang uralkodik, hogy népe józan, becsületes. Részeg ember, koldus, ajtózár, rendőr alig ismert fogalmak s amellett civilizációja oly magas fokú, hogy legkisebb helye is telephonnal van ellátva. Azt hiszem, mindezekkel vázoltam futólag azon előnyöket, amelyek mindenkire vonzerőt gyakorolhatnak s miután oly szerénytelen voltam tisztelt hallgatóimat oly hosszan fárasztani, tetézem merészségemet még egy kéréssel. Előre bocsátom, hogy a képes levelező-lap kultusznak nem vagyok barátja, sőt mosolyogtam sokszor, midőn utasok a táj szépségeit nem is nézve s nem is élvezve mindenekelőtt ansichst-kártyákat vásárolnak s ismerem a jellegzetes német adomát, melyben a hegyi vezető nagy magasságban magyarázza utasainak, hogy itt már minden vegetáció megszűnik és 500 méterrel feljebb már sör sem kapható s ezen felül 500 méterrel má1* képes lezelező-lap sincs s mindezek dacára, ha a mai előadás tisztelt ha"gatóim valamelyikében felébresztette vagy fokozta az éjfé,: nap országa megtekintésének tervét s ha ott lesznek a szép Norvégiában, jusson eszükbe e mai előadás s emlékezzenek meg szerény sze- mélyemcői egy képes levelező-lappal. Tehát várom az ansichts-kártyát!!
