Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-09 / 45. szám
t o NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKkérte, hogy a véderőjavaslatok a nép- parlament elé utaltassanak, vagyis az általános választójogi törvény valósittassék meg,- hogy a horribilis terhek viselése tekintetében döntsön majd az a képviseiöház, amely a nemzet egyetemes akaratának lesz kifejezője. Sőt a véderőjavaslatokat — megfelelő engedmények és könnyítések fejében — hajlandó lett volna törvényerőre is emelni, ha egyúttal a kormány biztosítja az általános, egyenlő és titkos választójognak meghatározott időn való törvénybe iktatását. A kormány azonban nem volt hajlandó az ellenzék követeléseinek engedni, — hanem úgy látszott, hogy arra az útra lép, — amely ut a parlamenti helyzetünk végső elmérgesítésére vezet, — az erőszak terére. Hetek óta hirdették, hogy egy ujabb november 18-ára készülnek és az ellen- lenzék teljes leverésével mégis csak keresztül forszírozzák a véderőjavaslatokat. És ebben az elhatározásban a vezérszerepet Tisza István vitte, aki ugylátszik nem tudja elfeledni az emlékezetes november 18-iki kudarcot és — a mindenre kész munkapárt erejében bizakodva, — újra megakarta kísérelni azt, amibe már egyszer oly csúfosan belebukott. Kész volt saját szémélyét, politikai pályáját áldozatul dobni, csakhogy boszuját az ellenzéken kielégítse. Ö akart beleülni a képviselő ház elnöki székébe, hogy azután a házszabály sértések egész sorozatával letörje az ellenzék küzdelmét. Törekvésének első áldozata, Berze- viczy Albert a képviselőház elnöke lett. A munkapárt, mely Tisza befolyása alatt áll s mely türelmetlenségében hajlandó mindenre, — ugv látszott, tüzen- vizen keresztül követi Tiszát. A józan megfontolás és higgadtságnak utolsó szálai is elszakadó félben voltak és el voltunk készülve arra, hogy a magyar parlamentben oly jelenetek fognak lejátszódni, amilyenek még eddig nem fordultak elő. A keddi ülésen már láttuk a szenvedélyes kitöréseknek a jeleit és félő volt, hogy a végsőig feszilett húr csakhamar elpattan. És mindez miért ? Csak azért, hogy a nemzet anélkül is súlyosan megterhelt vállaira oly terheket rakjanak, amelyek alatt okvetlen össze kell roskadnia. Petiig láthatták, hogy az ellenzéket küzdelmében semmi sem fogja feltartóztatni ; — mert háta megett áll a nemzet, amely teljes erejével fogja támogatni az ő jólétéért küzdő, lelkes csapatot. És hallhatták a vezérektől, hogy történjék bármi, az erőszaknak bármily fegyverével szemben az ellenzéknek meghátrálnia nem szabad, mert a nemzet milliói- n<k jóléte, szabadsága és függetlensége függ attól, hogy a harcból az ellenzék kerüljön ki győztesen. Ily körülmények között az utolsó percben a jobb belátás győzőit és létrejött a fegyverszünet, mely szerint a képviselőház a holnapi nappal a költségvetést veszi tárgyalás alá és heten kint 4 napon át ezt, két napon át pedig a véderőjavaslatot tárgyalják és azon lesznek, hogy január 1-ig a költségvetési törvény meglegyen. Nem Tisza István gróf hanem Návay Lajos lesz a ház elnöke, a házszabályokat az eddigi formában fogják kezelni s az újévi szünet utánra az ellenzék avéderö vonatkozójavaslattárgyalása folytatására nézve teljesen fentartja szabad kezét. Megvan tehát a váratlan fordulat következtében a fegyverszünet, elkerülhető az exlex s megvan a remény arra nézve, hogy a fegyverszünet ideje alatt létrejön a béke, melynek létrejötte a nemzetnek és dinasztiának egyaránt érdeke. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester d. e. 10 órakor üdvözölve az igen kis számban megjelent képviselőtestületi tagokat, j jelentette, hogy a mai közgyűlést a. képviselőtestület egy korábbi határozata alapján kellett összehívni, mert egy ingatlan eladás kérdése ügyében az érdemleges határozat hozatal mára lett kitűzve. Áttérve a napirendre bemutatta a belügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy városunkban a rendőri szolgálatnak csendőrség általi ellátása tárgyában előterjesztett azon kérelmét, hogy az e tekintetben szükséges költségek négy ötödrészét tárcája terhére vegye át, megfelelő fedezet hiánya miatt teljesíthetőnek nem találja. A leirat a pénzügyi bizottság és a tanács véleményével egyezőleg tudomásul vétetett, mert a város a felajánlott költség Kezdetben a deres egyszerű pad volt. Ilyen is van a múzeumban. A kegyetlen ütések azonban heves fájdalmat okoztak s ha valaki bárminő megadással is viselkedett, mikor a deresre került, az ütések alatt ösztönszerüleg is védekezett. Szükséges volt tehát az elitéltet a dereshez hozzáerösiteni. így jöttek létre idővel a deresnek különféle alakjai. A városokban szokásos kegyetlen kerékbetörésekre emlékeztető kerék is van a múzeumban, bár csak másolatban. Mindössze két eredeti kerékbetőrő kerék létezéséről tudunk, egy van a pozsonyi és egy a nagyszebeni városi múzeumban, mert az itt lévő másik egészen csonka. Egy régi büntetésünk emléke máig is él nyelvünkben. Ez a pellengérezés, a szégyenszemre való kitétel. A piacon, a templom vagy községháza közelében állították föl a pellengért, többnyire fából vagy köböl. Akit szégyenszemre kiálllitották, rendesen hozzá is erősítették a pellengérhez, azért a pellengéren többnyire még néhány nyakvas és kézvas is volt. Szokás volt a nyakba kővet vagy szégyentáblát is akasztani. Ilyen a székesfehérvári szégyentábla, amelynek egyik oldalán a következő felírás olvasható. „Mivel az mostoha anyjukat meghurcolták, édes atyukat pediglen taszigálták, másoknak például hét napi kintállásra és kétszerte való pálcázásra Ítéltettek.“ Sok helyütt a botozást is a pellengérnél hajtották végre. Bőséges tanulmányt nyújtanak a bűntettesek különböző csoportjainak az arcképei. A közel ötven év előtti betyárvilág főbb szereplői, akiktől gróf Ráday Gedeon vas kitartása mentette meg az országot, ugycsak ott vannak már a múzeumban. Merőn tekintenek le a falról arra a hatalmas megvasalt fekete koporsóra, amelyben nem egynek a hulláját szállították a j mindent adó és mindent bezáró anyaföldbe. Több ezer darabot tesznek ki a bűnösök által fogságuk ideje alatt készített tárgyak, a szökési kísérleti eszközök, rajzok, festményeik, Írásaik, verseik mind egy-egy érdekes megnyilvánulása a bűnöző, a szabadságától megfosztott szenvedő lelkének. Sz. Oy. mi összegnél, többet viselni nem bir s mert alapos a kilátás arra, hogy a rendőrséget úgyis rövid időn belül államosítani fogják. A város és Hajós Deineterné között telekvétel illetve csereügyében kelt kisajátítási szerződés névszerinti szavazás utján egyhangúlag jóváhagyatott és a szükséges további teendőkre polgármester és a tanács felhatalmaztatott. A nagykárolyi kerületi munkásbiztositó pénztár abbeli kérelmére, hogy a munkásbiztosi- tási járulékok behajtására egy általa fizetendő végrehajtót alkalmazhasson, elhatározta a képviselőtestület, hogy felhatalmazza polgármestert, — hogy az esetben, ha a pénztár kötelezi magát arra, miszerint egy ideiglenes dijnok fizetésére szükséges összeget havonkénti részletekben a város pénztárába befizet és ennek betegsége esetére 20 heti időtartamra a fizetést biztosítja — egy ideiglenes dijnokot fogadjon fel, aki a munkásbiztositási járulékokat behajtja s ha e tekintetben teendője nincs, az ennek kiosztandó városi ügyeket végezze. Kimondotta továbbá a városi képviselőtestület, hogy az esetben, ha a pénztár a maga terhére alkalmazza a végrehajtásoknál a becsüst, a végrehajtási dijakat a pénztárnak átengedi, ha azonban a városnak kell becsüst alkalmazni a dijak a város közönségét fogják illetni. Az állami polgári és elemi iskola épilése ügyében a műszaki munkálatok elvégzésével Sárkány Ervin budapesti műépítész azzal biza- lo! t meg, hogy az építkezési költség 300,000 koronát meg nem haladhat s hogy az előirányzóit összegből az ö dijának is ki kell telni, Sárkány utaiva arra, hogy a terv 1911-ben most már végrehajtható nem lesz, hanem részben 1912-ben, részben 1913-ban fog végrehajtatni, miért is lehet, hogy Ukry a munkabér, mint az anyag ára emelkedni fog s Így az építkezésre előirányzott összeg nem lesz elegendő, tehát az ő dija a 300,000 koronából nem futja ki, miért is azt kérte kimondani, hogy az ő dija jár tekintet nélkül arra, hogy az építkezés mennyibe kerül, ö csík a/ előirányzott 300.000 koronán felüli összeg után nem fog díjazásban részesülni. K rte továbbá a részletes tervek elk szitése idejének meghosszabbítását. A pénzügyi- es epitési-bizott- ság, valamint a tanács véleményével egyezőleg a képviselőtestület a kérelemnek megfele- löleg módosította az idevonatkozó megállapodásokat. A kir. tanfelügyelő megkereste a várost külön iparos tanonciskola helyiség létesítése iránt. A képviselőtestület kimondotta, hogy az esetben, ha a közoktatásügyi miniszter az eddigi államsegélyt oly összegre felemeli, a menynyiből az építési költség törlesztésére szükséges évi annuitás es a tanerőknek fizetendő többlet kitelik, akkor hajlandó a mostani polgári leányiskola kertjének Honvéd utcai részén fekvő 420 [j-öl területét az iskota céljaira átengedni és az iskoíát felépíteni. Ezen értelemben a miniszterhez felterjesztés intézését határozta el a képviselőtestület. A város korparéti tagos birtokának bérbeadása céljából tartóit árverésen Rooz Móritz volt az egyedüli jelentkező, ki 1500 korona évi bért ajánlott. Ugyanezen ingatlan megvételére Rooz testvérek szatmári cég tett ajánlatot, fel ajánlva.a birtokért 70964 kor. 12 fillér vételárat. Minthogy bérbeadás esetén a föld kis holdanként 12 koronát, eladás esetén a vételár gyümölcsöző elhelyezése mellett pedig 21 kor. 60 fillért jövedelmez, a képviselőtestület a jogügyi- és pénzügyi bizottság és a tanács véleményével egyezőleg a bérletre vonatkozó árverési jegyzőkönyvtől a jóváhagyást megtagadta s elhatározta a birtoknak nyilvános árverésen leendő eladását úgy, hogy az 71000 koronán alul nem fog eladatni, bánatpénz 5 °/0» a vételár fele az árverés jogerőre emelkedésétől számttott 15 nap múlva, másik fele pedig 1912. évi szeptember 1-én fizetendő s hogy a honvédségi lőtér esetleges megnagyobbitása céljából 6 holdra nézve a városnak az eladási árban a visszavásárlási jog biztosittassék és az telekkönyvileg feljegyzendő lesz. A nagykárolyi vadászterületi bér évi ösz- szege oly csekély lévén, hogy azt a birtokosok között felosztani nem érdemes és a felosztás nagy nehézséggel járna, miért is elhatározta a képviselőtestület, hogy az e cimen néhány évről felgyűlt 875 K 76 f. és időközi kamatai, valamint az ezután befolyó vadászati
