Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-07 / 36. szám
0 2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ezt. Az ellenzék pedig nem engedi hogy azok törvényekké váljanak s igy előállott az a helyzet, hogy a normális parlamenti tárgyalások megakadtak, s mert kilátás sincs arra, hogy az ellenzék az érvek fegyverével győzze meg a minden gondolkodás nélkül szavazni kész kormánypártot, — a végső eszközhöz, a technikai obstrukciókoz volt kénytelen hozzányúlni. A kormány látván a vigasztalan parlamenti helyzetet, a közvélemény preparálásában, igyekezik a maga erkölcsi alapjait megtalálni. E célból a törvényhatóságokat nyilatkoztatja meg. Eddig körülbelül harminc törvény- hatóság szállította a megrendelt feliratot, — melyben a versed átirat mintájára — az obstrukció ellen nyilatkoznak Nem régibben lapunk egyik vezércikkében reámutattunk arra, hogy a vármegyei és városi törvényhatósági határozatoknak mennyi értéket kell — jelenben — tulajdonítani s igy helyesen teszi a küzdő ellenzék, ha ezeknek súlyát a kellő értékre leszállítva, azokat nem az ország közvéleményének megnyilatkozásaiként tekinti. Hiszen a hány felirat érkezik a törvényhatóságok részéről az ellenzék taktikája ellen, — kétszer annyi népgyülés és egyéb politikai szervezetek helyeslik és támogatják a küzdelmet. Már pedig — úgy hisszük — hogy ez utóbbiak inkább tekinthetők a népakarat megnyilvánulásának, mint a törvényhatósági határozatok. Az 1905. évi nemzeti küzdelem alkalmából a törvényhatóságok egymásután követelték a nemzeti hadsereg felállítását. Egymásután kívánták a magyar vezényszót s a nemzeti jelvényeknek érvényesülését. Egész sereg ilyen felirat hevert a képviselöház asztalán, pedig akkor nem is követeltek a nemzettől olyan súlyos vér- és pénz áldozatot, mint most. És a törvényhatósági határozatokat akkor figyelembe vették? Dehogy. Lekicsinyelték, megmosolyogták, mert nem I voltak a hatalomnak kedvezők. Hanem most, a mikor ezek a határozatok a kormánynak kedveznek, egyszerre igen értékesek lettek azok és Khuen miniszterelnök büszkén hivatkozik arra, hogy ime a nemzet közvéleménye az ö háta mögött áll s további magatartásának erkölcsi alapját a közvélemény akarata képezi. De az ellenzék nem ül fel a preparált feliratoknak. Tudja és érzi a függetlenségi párt, j hogy az ő küzdelme a valódi népakaratban leli támogatását. Nem a hatalom befolyása alatt álló pár száz embernek szavazata, hanem a nemzetnek milliói döntik el ezt a küzdelmet, a mely végeredményében az ellenzéknek igazát fogja meghozni. És ha Khuen — mint végső eszköz! — a képviseiöházat feloszlatja s ,egy újabb irtó hadjáratban apellál a I nemzethez, — a katonai javaslatok sorsa még erre az esetre is meg van pecsételve, mert mindaddig, mig az általános, egyenlő és titkos választójog alapján összeülő parlament nem szentesíti a maga tö »őségével a kormány program- mot, az ellenzéknek mindig lesz annyi ereje és bátorsága, hogy ezeket a javasatokat törvénynyé válni ne engedje. Kérelem! Felkérjük igen- tiszteit előfizetőinket, előfizetési dijaik beküldésére. Figyelmeztetés és felhívás. A folyó évi szeptember hó 12-én fél 11 órakor kezdődő vármegyei rendkívüli közgyűlésen a verseczi két átirat is tárgyaltatni fog, melyek közül az egyik az ellenzéki obstrukció helytelenítése kimondását célozza. Minthogy az obstrukció a jelenlegi többséggel szemben teljesen igazolt, mert csakis igy lehet megakadályozni az óriási katonai terheknek a nemzet nyakába való zuditását, az obstrukció elleni verseci átirat elutasítása mellett kell állást foglalni minden magyar ellenzéki embernek. Felkérjük ennélfogva választókerületünk ellenzéki vármegyei bizottsági tagjait. hogy a közgyűlésen okvetlenül megjelenni, a tárgyaláson kitartani és a verseci obstrukció ellenes átirat elutasítására szavazni szíveskedjenek. Nagykároly, 1911. évi szeptember hó 5-én. A pártelnökség. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 3-án d. e. 10 órakor Debreczeni István polgármester elnöklete alatt tarlóita meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésén mintegy 4(J—50 bizottsági tag volt jelen. A gyűlés lefolyásáról a következőket adhatjuk : Tudomásul vetetett a jövő évi városi költségvetés ez ideig való elő nem terjeszthetésé- ről szóló bejelentés va amint a kereskedelemügyi m. kir. minibieriu nnak a „Vusutipur részvénytársaság és tarsa c-g“ részére városunkban létesítendő közúti vasút előmunkálataira kiadott és bemutatott engedélyokirata. Módosíttatott a társaskoesi iparra vonatkozó szabályrendelet, a kereskedelemügyi m. kir. még ugyanazon év december 5-én a békéltető bizottság alapszabályait is megalkotta, mely 1887. évi május 27-én nyert kormányhatósági jóváhagyást. Negyedszázad telt azóta el az iparteslület életében, elég arra, hogy itt felállítsunk egy határkövet s elkészítvén a testület működésűre vonatkozó mérlegünket, a múltak tapasztalataival alapozzuk meg a jövő működés épületét. Ha végig lapozzuk a testület évkönyveit, két korszakot kell az elmúlt időben megkülönböztetnünk. — Az egyik az első tizenöt év, a másik az utolsó tiz ev. Az elsőt bátran nevezhetjük az egyenetlenség, a visszavonás korának, — a másodikat reméljük, hogy jogunk van a megerősödés s haladás korának tartani. Az ipartestület két irányú feladata közül azt, amely az iparhatósági teendőknek saját hatáskörében való teljesítésében nyilvánul, a testület elöljárósága és tisztviselői mindkét korszakban teljes odaadással s buzgón teljesítették s e tekintetben a testület feladatának minden időben megfelelt s beváltotta a hozzá fűzött reményeket; — azon feladatának azonban, hogy a tagok közt az egyetértést fenntartsa, az iparosok érdekét előmozdítsa s őket haladásra serkentse —- az első időszakban a napirenden lévő egyenetlenségek s viszálykodások s az i ezzel járó vagyoni rendezetlenseg miatt megfelelni képtelen volt s e tekintetben általános javulás csak az utóbbi tiz évben mutatkozik. A megalakulás évében 1886. augusztus :22-én tartott, második közgyűlésen már a belépési dijak kérdése okozott egyetlenséget s ettől kezdve teljes tizenöt éven át tartott az | ezen való vitatkozás. Az elöljáróság első évi. jelentése mig egyrészről örömét fejezi ki a- testületben nyert i autonómia felett, addig másrészről az 1884. évi uj ipartörvényre panaszkodik. A későbbi évekre vonatkozó eiőljárósági jelentések a tagok közönyét s a testülettel szemben való roszakara- í tot említik fel s folyton hangoztatják azt is, j hogy az ipartestület haladását a súrlódás több év óta hátrálhatja. Valóban ezen emlitett első időszakban, — jóllehet a testület belépett az országos ipar- j szövetségbe s a testület kebelében szakosztá- | lyokat is alakított; foglalkozott közös raktár- j szövetkezet s önsegélyző és hitelszövetkezet j létesítésének eszméjével, semmit sem volt képes foganatosítani az iparosok érdekeinek előmozdítása, haladásra serkentése s az egyetértés fenntartása érdekében. Anyagi viszonyai is olyanok voltak ezen első időszakban a testületnek, hogy a logmér- sékellebb összegei igénylő terv sem számíthatott a megvalósulásra. Bevételűi az admin stratió kiadásainak a fedezésére is aliu voltak elegendők, jóllehet például mar az 1899. évb m a tagok járuléka több min 20000 K hátralékot tüntet fel, aminek jorésze bevehetetlenség czimén veszett el. Ezen áldatlan állapotok főindoka p dig az voll, hogy az első alapszabály a beiépé-i dijakat a volt ipartarsulati tagokra nezve 2 koronában, másokra nezve pedig 50 koronába állapította meg azon feltevésben, hogy a megszűnt iparlarsulatok vagyona az ipartestület tulajdonába fog átadatni, ami be nem következett, — s az igy egyenlőtlenné lett elbánás volt az oka a folytonos torzsalkodásnak, ennek eredménye pedig a testület elleni izgalom, amely minden eredményes munkálkodást lehetetlenné tett. ily viszonyok közt a tagok is minden lehető módot felhasználtak arra, hogy a testülettel szemben fennálló kötelezettségeik teljesítése alól kivonják magokat, ami viszont a testületet tette képtelenné bármely jónak felismert ügy szolgálatában való legcsekélyebb anyagi áldozatra is. Tiz evnek kellett elmúlni, mig a testület ÍCCS- Uj üzlet. ttsí I Van szerencsém Nagykároly és vidéke n. é. közönségének szives tudomására hozni, hogy a Kereskedelmi és Iparbank újonnan felépült palotájában a mai | modern kornak megfelelő elsőrangú . V ' uridivat, kesztyű és kötszer áruházat ........... ...... — ny itottam, ahol a közel megkezdődő iskolaidényre az ifjúság részére igen olcsón beszerezhetők valódi nyúlszőr kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, harisnyák, keztyük, zsebkendők, nadrágtartók, fésűk, ruha- haj- és fogkefék, szappan- és illatszer különlegességek. — Leánykák részére eddig még nem létező köténykék 20 fillértől 70 fillérig-, jól mosható előtt kötények ajour és diszpántokkal 80 fillértől 2 koronáig (ampier és reform szabásban). — A n. é. közönség szives pártfogását kéri midivat, Isezt^-ü. és kötszer -üzlete ■ ■ --I—■ NAGYKÁROLY, FŐ-TÉR. (A zárdával szemben.) H- blau károly
