Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-07 / 36. szám

I

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

minister leiratának megfelelőleg és tudomásul vétetett Nagyvárad és Czegléd városok átirata.

A rendes közgyűlés jellegét a törvény érteimében csakis a rendes őszi közgyűléseken tárgyalható és igy jelen közgyűlés tárgysorozatába is felvett a városi hatóság kezelése alatt álló pénzek és a városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában hozandó határozatok adták meg. A közgyűlés a bizottságok és a tanács javaslatainak megfelelőleg az eddig már elhelyezve levő 5 régebbi pénzintézeten kívül a helybeli „Ipari és Gazdasági hitelszövetkezet“-nél határozta elhelyezni a kezelés alatt levő pénzeket illetve ott meghagyni.

Elhatároztatott a korparéti nagytagnak bérbeadása es a tisztviselő telepen a háztulajdonosok költségére asphalt gyalogjáró készitese.

Jakabífy Gábor kérelme kapcsán elhatározta a képviselőtestületi közgyűlés, hogy minden olyan esetben, midőn az utca vonalnak ujabbi esetleg szépészeti szempontból való megállapítása esetében az asphalt gyalogjáró áthelyezése válik szükségessé, hogy ez a régi anyagnak felhasználásával a város költségén történjék. Pál Gáspár tánetanitó kérelme nem telje- sittetett, ellenben Fedorka István tanító részére két évre évenként 50 korona segély szavaztatott meg iparostanonciskolai rajztanfolyamon való résztvétel költségeire.

Az utca területhez csatolt és az utca területből egyesek által területükhöz csatolt területek árat a közgyűlés a tanácsi javaslatok szerint állapította meg.

A közkórházi tisztviselőknek fizetésük rendezése érdekében a belügyminister úrhoz előterjesztett kérvényt támogatni határozta felirat utján a képviselőtestület.

A penztárvizsgálat megejtetvén a teljes rend megállapittatott.

Ezután elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Sternberg Lipót, Papp István, Albanézi Mihály, Kuszka Mihály és Rosenberg Bernát képviselőtestületi tagokat és a rendes közgyűlést berekesztette.

HÍREK.

Személyi hir. Debreczeni István városunk polgármestere folyó hó 4-én, hivatalos ügyek elintézése végett Budapestre utazott, ahonnan csak a hét végén fog visszatérni.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága folyó havi ülését nem 8-án, — mert az ünnepnapra esik, — hanem ehelyett 15-én fogja megtartani.

Vármegyénk állandó választmánya

f. hó 11-én, a 12-iki rendkívüli közgyűlés tárgysorozatában felvett tárgyuk előkészítése céljából f. hó 16-án pedig az 1912. évi háztartási költség előirányzat tárgyalása céljából ülést tart.

Adományozás. A „Jősziv Egyesület“ a kölesei tüzkárosultaknak 2000 koronái adományozott.

Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz

f. hó 12-én fél 11 órai kezdettel. A közgyűlés tárgysorozatából a fontosabbak a következők : Versecz város törvényhatósági bizottságának átirata a képviselőház ellenzéki többségének a képviselöház működését megbénító állásfoglalása ellen a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Ugyanaz az általános, egyenlő és titkos választójog törvénybe iktatása érdekében, a képviselöházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Selmecbánya város átirata az alkotmányos parlamenti munkarend helyreállítása érdekében a képviselöházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Kereskedelemügyi miniszter leirata a Fehérgyarmattól—Nagyecsed, esetleg Börvelyig vezetendő szabványos nyomtávú h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában. Vármegyei alispán előterjesztése a Kecskemét városát ért szerencsétlenség feletti részv t kifejezése és károsultak segélyezésére adomány megszavazása iránt. Nagykárolyi járás területén levő községek husvágási szabályrendelete. Békésvármegye álirata a helyben tartandó hetivásárokra felhajtandó állatok marhalevelén az egészségügyi bizonyítvány megújításának elengedése ügyeben.

Öngyilkos leányka. Megrendítő csapás érte Gorzó Bertalan vármegyei leveltárnokot és családját. Viruló szép, fiatal leánykája Ilonka folyó hó 2-án Szatmáron forgópisz- tolylyal agyonlőtte magát és nyomban meghalt. A fiatal leányka, aki a szatmári óvónőképzőnek volt növendéke, tanulmánya folytatása céljából előtte való nap ment át Szatmáriba, hol pótvizsgát kellett letennie. A pótvizsga nem sikerült s e miatti elkeseredésében fordította maga ellen a halálthozó fegyvert. A tükör előtt állva lőtt magára. Az első lövés azonban a homlokán elcsúszott s az ablakot betörve, kiröpült a szabadba. Midőn nővére a lövés zajára a szomszéd szobából átrohant, dördült el a második lövés, amely talált és nyomban megölte. A kétségbeesett testvér azonnal orvosért futott, ez azonban már csak a halált konstatálhatta. A család a szerencsétlen fiatal leány holttestét haza hozatta és itthon temették el folyó hó 4-én a város közönségének óriási részvéte mellett. A

3

koporsót szebbnél-szebb koszorúk borították, melyek a következő feliratokat viselték: leukának — Ilonka. Viszontlátásra — Elza. (Theodorovits Elza). Felejthetlen Icukánknak — bánatos szülei. Gorzó Ilonkának — jóbarátai. Szeretettel leukának — Erzsi nénje. (Sárközi Istvánné). Szeretett testvérünknek leukának. Ezenkívül még sok szép csokor. A temetési szertartást Kürlhv Károly ref. segédielkész végezte, aki megható szép szavakban búcsúztatta el a szegény leánykát hozzátartozóitól. Három levelet hagyott hátra, melyben azon kívánságát fejezte ki, hogy sírja felett három legkedvesebb nótájá huzassák el. Szülei teljesítették végső kívánságát s az általa kijelölt három nótát Fátyol Józsi zenekara szivrehatóan játszotta el. — A család a következő gyász- jelentéssel tudatta szomorú veszteségét: „Alulírottak a maguk és az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó gyermeknek, testvérnek és rokonnak bilkei Gorzó Ilonkának folyó év szeptember hó 2 án este 9 órakor élete 17-ik évében Szatmáron hirtelen történt elhunytát. A kedves halott hült tetemei folyó hó 4-én délután 5 órakor fog Nagykárolyban, Nagy- hajduváros utca 29. sz. gyászháztól a ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1911. augusztus 3-án. Béke poraira! Bilkei Gorzó Bertalan és neje Pellionis Julia szülei. Bilkei Gorzó Erzsiké, bilkei Gorzó Emma, bilkei Gorzó Mariska, bilkei Gorzó Endre, bilkei Gorzó Béla és bilkei Gorzó Janika testvérei.

Áthelyezés. A főispán Dienes Sándor csengeri közig, gyakornok, tb. szolgabirót a nagysomkuti főszolgabírói hivatalhoz helyezte át.

A Kath. Legényegyesület elnöke.

Dr. Boromissza Tibor, szatmári megyéspüspök á nagykárolyi Kath. Legényegyesület elnökévé Haunstädter József kegyesrendi tanárt nevezte ki.

Iroda megnyitás. Dr. Josits Miklós helybeli ügyvéd, a Kölcsey-utca 11 házszám alatt irodálát megnyitotta.

Halálozás. A semmit és senkit nem kímélő halál ismét meglátogatott egy boldogságban élő családot, s alig pár napi rövid, de annál fájdalmasabb és kínos szenvedés után úgyszólván elrabolta a szerető, hü feleséget, a pótolhatatlan, gondos, övéit odaadással szerető édes anyát. Nagy Antal városi képviselő polgártársunk nejét szül. Csőkör Rózát. A fiatal, 37 éves asszonyt férjén kívül három gyermeke siratja ; azonkívül a nagykiterjedésü Csőkör és Nagy család gyászolja.

felösmervén a baj nagyságát, annak gyökeres megszüntetése czéljábói alapszabályai úgy módosította, hogy minden tag kivétel nélkül 20 K belépési-dijat fizet. De sajnos — a bókét — a haladás eme elengedhetetlen feltételét, ez sem hozta meg.

Ismét további öt évbe került, mig végre a visszaható erőt megállapító — 1901. évi márczius 3-án elfogadott uj szabályrendelet ugyanazon év május ho 15-én kormányhatósá- gilag jóváhagyatott.

Kedvező fordulópont ez az ipartestület életében, mert ettől kezdődik az anyagi viszonyok rendezettsége; s az 1903. évi elölj árósági jelentés örömmel állapítja meg, hogy az egyenetlenséget is az uj alapszabálymódositás szüntette meg.

Kezdetét vehette a belépési és tagdíj hátralékok rendezése is. Sajnos, hogy ez a rendezés meglehetős nagy áldozatba került, mert a tizenötéven át felszaporodott hátralékok nagy része már bevehető nem volt. A viszonyok jobbrafordultát azonban mi sem jellemzi jobban, minthogy az 1899. év végéig 20000 koronát meghaladó összegre felszaporodott hátralékok évről-évre apadó összeggel, — az 1910. év végén már csak 1855 koronával szerepelnek.

A testület vagyoni viszonyainak rendezése lehetővé tette azon feladatokkal való foglalkozást is, amelyek az iparosság érdekeinek előmozdítására szolgálnak.

1904-ben a testület már saját házat szerez és épit; 1905-ben munkásszállót és közvetítőt létesít; tevékeny részt vesz az ipar hitel- szövetkezet létesítésénél; ugyanez évben czi- pészipari, 1906. évben szabászati, 1909. évben szabómesteri és asztalos szaktanfolyamok szervezése és megtartása fűződik az ipartcstület működéséhez. 1907. évben a magyar védő-egyesület közreműködése, állami és városi segély kieszközlése mellett igen sikerült helyi ipari kiállítást rendez, 112 helybeli iparos mutathatta be versenyképes iparkészitményeit a nagyszámú látogatóknak.

A tanonezok gyakorlati ipari kiképzésének bemutatására évenként tanonczmunkakiállitást rendez s a tanonezokat jutalmakkal igyekszik a haladásra serkenteni.

Az ipartestület életének első tizenöt s utóbbi tiz évi időszaka közti különbséget híven jellemzi az ipartestület vagyoni állapota is. Mig az első tizenötév után 1900. év végén 3300 koronát tett ki a félretehető ipartestületi vagyon, tiz év múlva 1910. év végén ezen vagyon ingatlanban 18000 korona pénzben és felszerelésekben 3700 korona; s ezenkívül az elaggott iparosok segélyalapja 3080 K s a ta- noncz munkakiállitási alap 725 K.

Meg kell itt még említenem, hogy a tagok száma az alakulás évében 650, az 1910. év végén 670 a legnagyobb taglétszám 1888-ban 811 s a legkisebb 1907-ben 629 volt.

Nehogy pedig reám legyen találó a testületi elöljáróság 1910. évi jelentésében a negyedszázados fennállás bejelentése kapcsán tett azon kijelentése, hogy az ilyen jubileumi

ünneplés rendesen az elmúlt időket átélt egyéneknek sok esetben a túlzásba vitt magaszta- lásával végződik, — csak megemlítem, hogy az ipartestület keletkezése óta a következő tisztviselők működtek, illetve jelenleg is működnek : Elnökök: néhai Keresztszeghi Mihály, néhai Serly Ferencz, néhai Kinczel János Marián Ferencz; Alelnökök: néhai Serly Ferencz, Kuszka Mihály, Bekker Orbán, Marián Ferencz^ Drágus István ; Ügyészek: Krasznay Gábor, Papp Béla, Dr. Adler Adolf; Pénztárnokok: Vida Sándor, Kuszka Mihály, Lukácsovits János, néhai Bordás Imre, Miks József; Jegyzők: Egey Bálint, Karaszka György, Járay József, kik mindnyájan rászolgáltak arra, hogy a sok bajok közt is önzetlen s a közjóra irányuló működésűk elösmerésben részesittessék.

Az ipartestületnek ez év február 26-án tartott utolsó'közgyűlése a 25 évi fennállás emlékére zászlószenteléssel egybekötött ünnepély megtartását határozván el, amidőn ezen ünnepély keretében megtartott ünnepélyes díszközgyűlésen a testület múltjára vonatkozó ezen rövid visszapillantást befejezem, azon óhajtásomnak kívánok kifejezést adni, hogy ezen ünnepély fokozza az egyetértés érzetét a testület minden egyes tagjában, hogy legyenek mindannyian egyek a kitűzött czélok megvalósítása iránti törekvésben: s ha a múlt tapasztalatai szolgálnak tanulságul a jövőre nézve, ez ünnepélyben ismét tömörült iparosok testületé megfogja valósítani mindazon czélokat, amelyeket keletkezésekor maga elé tűzött.

Isten áldása legyen a testületen!

:: modern ruhafestés ti I T 7\ IITD H T\ | : ^a^éro^ gőzmosása :

:: bármily divatszinre :: i(nj I nJLI\ ir\L tükörfénynyel, hófehérre.

ílagykároly, Széchenyi-U. 43. SZ. (A róm. kah. elemi fiúiskola mellett.)