Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-07 / 36. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. ——a« ► * -*► * - ----------Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre ..................... o db Fél évre......................... • • 4-- , Negyedévre ................. • • 2— , Egyes szám................. 1 tő o it Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó : „Nagykárolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossulh-utcza 3. — Telefon T. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Rérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 49 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Hiábavaló j erőlködésA Kossuth Ferenc vezetése alatt álló függetlenségi párt múlt csütörtökön tartott értekezlete alkalmával egyhangúlag és lelkesedéssel határozta el, hogy a katonai java-latok ellen a legélesebb küzdelmet fejii ki, — azoknak törvényerőre emelkedését minden lehető törvényes eszközzel mt g fogja akadályozni. Ugyanily határozatot hozott a pár- tonkivüli függetlenségi képviselők csoportja, sőt a néppártnak nehány tagja is csatlakozott már a függetlenségi pártok küzdelméhez. Hiaba tagadja a kormány, hiába mosolyogja le a kormányelnök az ellenzéki pártok együttes működését, a Kossuth párt határozata kellemetlenül érintette őket. Khuen és tábora határozottan számított arra, hogy a Kossuth Ferenc ve-j zetése alatt álló függetlenségi párt — ha bár a harcot fogja hirdetni — de nem lógja támogatni a technikai obstrukciót s igy lassanként majd csai< ki böjtöli valahogy a Ju:th párt küzdelmét s belátható időn belül mégis csak szállóani fogja a tető alá hozott létszámemelést. Hiába hirdették azonban lapjaik a Kossuth párt bölcs mérsékletét, a fegyver hatástalanul sült el, — s ma a kormány egy száz főt meghaladó, egységes és minden alkotmányos küzdelemre kész táborral all szemben, a melyet sem megfélemlíteni, sem pedig leszerelni nem lehet. A Kossuth pálf határozatát a nemzet közvéleménye osztatlan megelégedéssel fogadta. De nem is várhatott mást tőle, mint a mit határozott, — hiszen a függetlenségi pártok egy közös eszméért, egy közös célért hevülnek, a melynek végeredménye a független, szabad, gazdag és boldog Magyarország. Ennek elérésére pedig egyik hathatós eszköz a nemzeti hadsereg, a melyét küzdeni, — mindaddig, mig Kossuth Lajos eszméinek egyetlen harcosa lesz a magyar parlamentben — kötelesség. A tárgyalás alatt álló katonai javaslatok pedig épen azt célozzák, hogy a nemzeti hadsereg kivívásáért való küz- ! delem hosszú időre lekerüljön a napi- ! rendről s a nemzet nyugodjék bele a császári hatalmat erősítő közös hadsereg oly arányú fejlesztésébe, a melynek anyagi terhei messze fölülmúlják teherviselési képességeit, másrészről pedig azoknak a vágyaknak kerékkötője, a melyek egy éviized óta uralják a politikai küzdelmeket. Az egész ellenzéknek — a katonai javaslatok ellen való együttes állásfoglalása — azoknak sorsát is eldönlötte. A kormánynak — úgy látszik — j nem áll módjában a javaslatoknak visz- szavotiása, hanem azokat át kési erő- I szakolnia minden áron. Felülről követelik TÁRCZA. ■ ■ ünnepi beszéd. Irta és a nagykárolyi Ipartestület zászlószentelési ünnepélyén elmondta Néma Gusztáv. Igen tisztelt ipartestületi Díszközgyűlés! Mélyen tisztelt ünneplő közönség. Nekem jutott a feladat, hogy a nagykárolyi ípartestület negyedszázados fennállásának megünneplésére rendezett eme ünnepélyén az ipartestület keletkezését s xövid történetét előadjam. Huszonöt év egy testület életében s épen az ipartestület életében, melynek működése a törvény által szigorúan meghatározott keretek között mozoghat, — kevés arra, hogy történetéről beszélhessünk, de nagyon elég ahoz, hogy a testület eddigi működését tárgyilagosan megítélhessük s a múltak tapasztalatából jövőre nézve levonhassuk a tanulságokat. Vessünk tehát az ünnepség perczeiben is egy rövid visszapillantást az ipartestület keletkezésére s eddigi működésére. Az 1872. évi ipartörvény megszüntette a czéheket, a kézmüiparos osztály azon egyesülését, amely bár az idők folyamán erősen megnyirbált hatáskörrel, de mégis széleskörű autonómiával intézte a kebelébe tartozó kézművesek ügyeit, a tanoncképzés a segédtartás ügyeiben éppen úgy, mint a mesterek közötti rendtartás tekinteteben igen fontos iparhatósági 16- j endöket teljesített. A megszüntetett czéhek helyébe az ipar- j | társulatok léptek, de már ezek megalakítása [ nem volt kötelező s a megalakult ipartársula- j toknak is csak önkéntes tagjai lehettek; az ipartársulatok iparhatósági hatásköre pedig kizárólag a társulati tagok és segédszemélyzetük közt keletkezett súrlódásoknak és peres kérdéseknek az ipartársulat kebelében alakított békéltetőbizottság utjáni elintézésére korlátoz- tatott. Jóllehet az ipartársulatok megalakítása kötelező nem volt, városunkban részint szakonként külön, részint a rokon szakmák egyesülve — az ipartársulatokat megalakították s igen kevés volt azon iparosok száma, akik valamelyik ipartársulathoz ne tartoztak volna. Az 1884. évi uj ipartörvény az igen szűk keretek közé szorított ipartársulati autonómia kiterjesztésére a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok részére, egy uj szervezetet létesített, az ipartestületet. Az ipartestületek létesítését az uj ipartörvény az érdekelt kéztnüiparosok két harmadának kivanatára már kötelezővé tette s a megalakított ipartestületnek már minden képesítéshez kötött ipart űző kötelezett tagjává lett, viszont mások a testület tagjai sem lehettek s igy az uj ipartörvény alapján megalakított ipartestület kizárólag az érdekelt kézmüiparosokból álló zárt testületet képez. Az ipartestületet a törvény a tanonczok és segéd ügyeiken s a tanonczoktatás ügyében igen széles körű iparhatósági teendők végzésével is meghízta. Ezen — bár a régi czéhekénél kisebb, de az ipartársulatokénál lényegesen kiterjedtebb hatáskörrel s erősebb autonómiával felruházott — ipartestület megalakítását a nagykárolyi képesítéshez kötött iparosok túlnyomó része kívánván, az összes addig létezett ipartársulatok megszűntek s az általános ipartestület megalakítása határoztatott el. A nagykárolyi iparosság az elsők között volt az országban, mely az ipartestületet megalakította. Az alapszabályok végleges szövege 1886. márczius 19-én megállapittatván, április 2-án már kormányhatósági jóváhagyást nyert s az 1886. julius 11-én tartott első közgyűléssel s julius 13-án tartott első előljárósági gyűléssel az ipartestület működését megkezdette, —- s IFJ. STEIß ANTAL gőzerőre berendezett kelme-, kékfestő és vegyészeti ruhatisztító intézete : Nagykároly, Kossuth-utca 2. Műhely: Majtény-utca 22.
