Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-01 / 22. szám
1 Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlensgi párt hivatalos kölönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8‘— kor. Fél évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2•— B Egyes s zám.........................—‘20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. I Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöitetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Aggodalom. Hazai Samu honvédelmi minister már a képviselöház elé terjesztette a véderő reformról szóló törvényjavaslatokat és azzal kapcsolatban a katonai bűnvádi eljárás reformjáról szóló törvényjav-slatot is. Nagyjából ismeretessé lett az uj javaslatok tartalma, melynek Leglényegesebb részei a két éves szolgálat behozatala, a honvédség fejlesztése, s a katonai büntető eljárásban a magyar nyelv térfoglalása. Az első tekintetre a javaslatok tartalma a magyarság szempontjából kedvezőnek látszik, mert kétségtelen tény, hogy a bárom évi szolgálatnak két évre való leszállítása nemzetgazdasági szempontokból igen nagy előny, mivel a hadseregnek lekötött nagy munkaerő egy évvel hamarabb szabadulna fel és válnék produktiv anyaggá mint eddig. A honvédségnek fejlesztése pedig nemzeti kívánság. Mert hiszen a magyar nemzet a honvédségben látja a régi dicső 48-as honvédség utódját és egy nemzeti hadseregnek magvát. És habár a véderő [ törvény a honvédséget csak a közös had- j sereg kiegészítő részének tekinti, mely ugyanazon kötelezettségekkel és vezény-, lettel van ellátva mint a közös hadsereg, j a nemzet szivéhez mégis közel áll, mert nyelvünk, jelvényei legalább itt érvényre jutnak. Ennek fejlesztésére, illetve tüzérséggel és műszaki csapatokkal való ellátásárai szivesen hoznának és póznánk áldozatot, de még itt is a kellő határok között. A katonai bűnvádi eljárás pedig a; legsérelmesebb pontok egyike volt. Mert eddig az egész tárgyalás folyamán a hadsereg szolgálati nyelve, a német nyelv volt a használt nvclv, s a vádlottól az ügyvédi képviselet is meg volt vonva, a tárgyalás egész lefolyása úgyszólván titokban történt a nyilvánosság kizárásával, amely eljárás, a középkornak egyik maradványa gyanánt kisértett per- rendtartásunkban. Hogy ebben a kérdésben bármily kévéssé is, de mégis sikerült rést törnünk s a magyar nyelv az eddig féltékenyen őrzött területre behatol, az ügyvédi képviselet, habár igazi csekély mértékben, de mégis érvényesülhet, kéiségtelen előnyt jelent, nemcsak a vádlottak részére, de nemzeti szempontokból is. És ha csak azokat kellene a nemzetnek elfogadnia, úgy hisszük, hogy a függetlenségi párt sem habozna az elismerés zászlaját meghajtani a hadvezetőség és kormány előtt, a mely előzékenységével a nemzeti követeléseknél legalább egy parányát nyújtja nekünk. Sajnos azonban, az az ár, melyet ezekért a javaslatokért cserében kérnek tölünk, oly terhesek és nagyok, hogy az összes javaslatoknak értéke semmivé válik s azokat elfogadhatatlanokká teszik. Az újonc létszámnak oly nagymérvű felemelését és az ezzel járó költségtöbbletnek oly nagy szaporítását helyezik a javaslatok kilátásba, a melyet a nemzet képviselete meg nem szavazhat. A most benyújtott véderő reform javaslatok bizonyára a hadseregnek legalább is egy pár évtizedre terjedő végleges rendezését célozzák. A hadvezetőség ezzel T ARCZA.-rSS-9Ünnepi beszéd.* *) (Folyt) E rövid vázlatból is kitűnik, hogy mivel tartozik Magyarország Íróinak, költőinek ! Nem politikusok, de ők voltak azok, kik Magyar- ország újjászületéséhez az alapokat letettek. És 40—50 ev előtt még szerették is őket! Nem egeszen egy felszázaddal ezelőtt még gyermek voltam, de már abban a korban, midőn a gyermek figyelő képessége élénk és visszaemlékezem, hogy a felnőtt leányok, ha társaságba verődtek össze, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa verseiről beszéltek és abban versenyeztek egymással: ki tud több költeményt könyv nélkül? Sőt udvarlóik szerelmi vallomását sem fogadták el, ha érzéseiket valamely költő versével nem támogatták. *) A helybeli Kölcsey-Egyesület május 21-én tartott közgyűlésén elmondta Mitrovich Elek, g. kath. esperes. Amit most mondtam, könnyen lehet, hogy a mai fiatalság előtt, ha nem is komikusnak, de legalább is naiv dolognak tetszik, pedig nem az, mert volt ebben érzés, volt rajongás, de ami a tő, volt benne idealizmus. Mintha ezek ma már kezdenének kiveszni! * Kölcsey Ferenc egy évi tartózkodás után 21 éves korában, tehát abban a korban, midőn az ember legjobban őrül az életnek, midőn az ifjúság csapongó érzésével keblére szeretné ölelni az egész világot, — elhadja a fővárost és Álmosdra, majd innen Csekébe vonult vissza azon elhatározással, hogy életét az irodalomnak fogja szentelni. Ha meggondoljuk, hogy Kölcsey Ferenc ifjúsága dacára a legnagyobb komolysággal tette saját maga kötelességévé a nemzet haladásának munkáját; ha tudjuk azt, hogy neki eszméi voltak, melyeknek létesítése a nemzet elő- haladasának leendtek eszközei; ha tudjuk azt, hogy az eszmék közege a nyelv, a nyelv művelése tehát a hazafiasságnak ügyé, — nem csodálkozunk elhatározásán. De azon sem csodálkozhatunk, hogy ilyen cél élet mellett, elhalja I az ország fővárosát és falusi magányba vonul ; — hisz Budapest ebben az időben nem volt sem a tudomány, sem a művészetnek — ha ugyan volt ilyen —- középpontja; hatása az országra úgyszólván semmi és maga Kazincy Ferenc is, korának legnagyobb embere S.-a.-ujhely mellett egy kis tót faluban Bányácskán lakott, hol lakását elnevezte Széphalomnak. * Huszonkilenc éves volt; nevét ismerték már irodalmi körökben, midőn ifj. báró Vécsey Miklós főispáni helytartó kinevezte Kölcseyt Szatmárvármegye aljegyzőjének. Itt kezdődik a szorosabb viszony, mely Nagykároly városát Kölcsey Ferenchez fűzi. E teremben, hol ma az ő emlékezésére jöttünk össze, csillogtatta először 82 évvel ezelőtt szellemének szikráit; e teremben tartott kétszer beszédet annak érdekében, hogy a megyei székhely Nagykárolyban maradjon; e teremben hivta fel a nemzet figyelmét arra az útra, a melyre, ha áldozatok árán is, de reá keli lépni a nemességnek, ha 1»—ÖU f / „BOURBON Cigaretta hüvely és papir. % Legfinomabb minőség. % Hamu és zsir'nélküli* Gyári főraktár és el- YflIllfiOCSl RÜll/lílO Dohány fődózsdájében árusítás OUlllUduJ IVlísUUd Nagykároly.
