Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-11 / 19. szám
XXVIII. évfolyam. Nagykároly, 1911. május II. 19. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................8-— kor. Fél évre.................................4-— „ Ne gyedévre.........................2-— , Eg yes szám.........................—-20 „ Kö zségi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Laptulajdonos és kiadó: „Nagykároiyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7. Kiadóhivatal: Széehenyi-utcza 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 üli. Kéziratok nem adatnak vissza Törvény és pártszempont. Az állami éleiben az állam tagjainak igénybevehető szabadságát, jogait és. kötelességeit a törvények szabják meg. Törvényekben fejezi ki akaratát az a hatalom, mely hivatva van az emberek együtlélésének módozatait meghatározni és lehetővé tenni, hogy az állam minden tigjanak megadassák mindaz, a mi őt megilleli, viszont törvényekben határozza meg mit tartozik teljesíteni az egyed, az állam által részére biztosított előnyökért és a jogrend megóvásáért. A törvénynek mindenek felett kötelező erővel kell birnia, mert hiszen ezeken nyugszik az állam ereje és tekintélye. Épen ezért kell és bünteti is a törvények rendelkezésén, k megszegését az a hatalom, melynek hivatása a törvények megtartása felett őrködni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a törvények által megszahott korlátok, az állam minden egyes tagja részére, legyen az bár nagy, vagy kicsiny, egyforma kötelező erővel bírjanak, mert ellenkező esetben elveszítik azt a tekintélyt, a mely nélkül fent nem állhatnak. A törvénynek alapelve az igazság keresése. És bár abszolút igazságról talán beszélnünk sem lehet, de mégis minden modern állam arra törekszik, hogy törvényeiben az igazság kívánalmait lehetőleg megközelíthesse. A dolog természetében rejlik, hogy a törvények nem ölelhetik fel az emberi élet változatosságának és sokoldalúságának minden momentumát, de legalább általánosságban és nagyobb részletekben mégis meg kell határozniok azokat az alapelveket, a melyeken nyugosznak és ezeket határozottan és precízül kell megállapítani, a melyek alul kivételnek, lenni nem szabad. Az alkotmányos élet egyik leglényegesebb követelménye, a törvény előtti egyenlőség, vagyis, hogy a törvény alkalmazásánál mindenkinek egyforma mértékkel mérjenek. Ezen követelmény alul kivételnek történnie nem szabad, mert különben megrendül az állam tekintélyébe helyezett hit és a törvények erejébe lefektetett bizalom. Mióta a munkapárt vette át az ország kormányzását, már két Ízben kellett sajnosán tapasztalnunk azt, hogy az összeférhetetlenségi törvénynek rendelkezéseit pártszempontpkból bírálják el. Az összeférhetetlenségi törvény épen olyan törvény, mint bármely más, a mely ép oly atkotmányos formák között jött létre és épen úgy el van látva a szükséges kellékekkel, mint például a: perrendtartás. Ezt a törvényt asért alkották meg, hogy ezzel megakadályozzák a törvény alkotására hivatott képviselőknek a kormánytól való esetleges függési viszonyát és függetlenné tegyék a képviselőket a kormány befolyásától. Ez a törvény meglehetős precizül határozza meg, hogy melyek azok az esetek, a melyek a képviselői állással össze nem férnek s tiltó gátokat állít fel a képviselők részére, a melyek azonban csak a képviselői állás tekintélyének emelésére szolgálnak. Az úgynevezett inkompotibilitási törvény határozottan kimondja, hogy nem lehet képviselő az, a ki az állammal szerződéses viszonyban áll, vagy olyan társaság vagy vállatatnak igazgatósági tagja, melynek az állammal van szerződéses viszonya. Dacára a törvény ezen világos rendelkezéseinek, a közel múltban két munkapárti képviselő ellen tett összeférhetetlenségi bejelentésnél, s az ítélkezésre hivatott jury mégis kimondotta, hogy az adott esetekben nem forog fenn összeférhetetlenségi eset. Pedig a báró Lévay esetében beiga- zolást nyert, hogy báró Lévay annak a Pool hajótársaságnak igazgatósági tagja, mely az állammal csak a napokban kötött szerződést a kivándorlás tekintetében, a gróf Eszterházy esetében pedig kiderült, hogy a közös hadi kormánynyal önmaga áll bérleti viszonyban. Az ítélkező jury nem egyhangúlag, hanem szótöbbséggel hozta meg határozatát, mely juryben a munkapárt volt többségben. Engedelmet kérünk, de ezekben az esetekben sehogy sem tudjuk felfedezni az igazságot, sőt még az igazság látszatát sem. Mert vagy komolyan kell venni a törvény rendelkezéseit, vagy nem. Ha komolyan vesszük, akkor tessék a törvény rendelkezéseit szigorúan szem előtt tartani, elfogulatlanul pártszempontokon felülemelkedve ítélkezni, úgy, mint azt a rendes bíróságok gyakorolják. Ha pádig nem vesszük komolyan a törvényt, akkor tessék azt eltörölni és kimondani, hogy a képviselői állás összefér mindenféle foglalkozással s akkor nem juthat egy jury abba a helyzetbe, hogy olyan ítéletet kelljen kimondania, a mely ítélet elfogult és egy egész ország közvéleményének kritikáját hivja ki, de e kritikát ki nem birja. Igen helyeseljük egyik néppárti képviselő Szmrecsányi György azon tényét, mely szerint indítványt terjesztett elő az összeférhetetlenségi törvény megszüntetése iránt, mert legalább nem csak az ellenzéki képviselők lesznek kitéve az egyoldalú törvénymagyarázat hatásának. Az alispáni jelentés. Ilosvay Aladár vármegyénk alispánja a közgyűléshez intézett félévi jelentésében jelzi, hogy a lefolyt időszakban a vármegyében semmi oly jelentősebb mozzanat nem adta elő magát, amely rendkívüli intézkedések foganatosítását tette volna szükségessé. Ezután a jelentés megemlékezik a bizottságot ért gyászesetekről. Jelenti, hogy elvesztette a bizottság a közélet két veterán bajnokát Kölcsey Antalt és Kerekes Ágostont, kik több mint egy félszázadon át buzgó munkásai voltak a közügyeknek és elhalt Luby Géza orsz. képviselő és a vármegyei függetlenségi pártnak 17—30 11 BOURBON“ Cigaretta hüvely és papír. Legfinomabb minőség. Hamu és zsir nélküli* Gyári főrakter és el- ánisitás Somossy Miklós Dohány fődőzsdéjében Nagykároly. i
