Nagykároly és Vidéke, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE hosszú időn keresztül elnöke, kit fáradhatatlan ügybuzgalma, rajongó fajszeretete, lángoló ha­zaszeretete mindenkor vezérszerepre hívták közéletü küzdelmeinkben. Emléküket tisztelettel őrzi meg méltán a hálás kegyelet. Nagyon szépen emlékezik meg az alispáni jelentés a megboldogult vármegyei főorvos dr. Aáron Sándor haláláról. Érdemesnek tartjuk az alispáni jelentés idevonatkozó részét egész terjedelmében ismertetni. A megemlékezés igy szól: „Megrendített mindannyiunkat dr. Aáron Sándor vm. tiszti főorvos gyászos esete, aki hivatásánál fogva, de főként nemes embersze- retete sugallatát követve, sietett maga is bete­gen a vész színhelyére a szenvedőknek enyhü­lést vinni, sietett a fényegetett emberéleteket megmenteni s épen őt szemelte ki e munkája közben az elsők között áldozatul a veszedel­mes kór. Nem ismert veszélyt, csak kötelessé­get s kötelessége hiv teljesítése hozta ránk az alig pótolható veszteséget; szinte eszményi magasságra emeli e tény az áldozatot, mit embertársaiért hozott s kétszeresen kifejezésre hozza a veszteség igazi nagyságát. Eddigi hi­vatalos működése már is uj korszakot jelent vármegyénk egészségügyi kormányzatában, szak­tudása, fáradhatatlan tevékenysége, széles kör­ben folytatott tanulmányai pedig fényes jövőt jeleztek ügykörében. — A természet kérlelhet- len rendje bármiként hozza is a halált, min­dég lesújtó a visszamaradottakra, de mennyi­vel lesujtóbb és fájóbb, ha a szeretet nem ve­heti körül a betegágyat s egy utolsó kézfogás emléke sem enyhíti vigasztalóan a fájdalmat; igy vesztettük el őt, szigorúan elkülönítve sze­rettei, sőt legközelebb állóitól is. Érdemei el­évülhetetlenek, emléke és szelleme fájóan él nálunk“. Az alispán jelzi, hogy a f. évi költségvetés, még most sem nyert kormányhatósági jóváha­gyást s igy még a a múlt évi költségvetés ke­retén belül eszkőzölhetők az utalványozások. A jelentés szól az ügyforgalomról, beszá- j mol a fegyelmi ügyek állásáról, jelzi, hogy aj magyar állam kötelékéből való elbocsátás, va- j lamint az állam kötelékébe való felvétel egy | esetben fordult elő. Jelzi, hogy a kivándorlás j apadófélben van, a félév alatt 1126 egyén kért és 1047 egyén kapott útlevelet. Könyöradomány gyűjtésre 170 engedély adatott ki. (Ami elég sok. Szerk.) A házaló kereskedés csökkent, mert a félév alatt csak ß engedély adatott ki. A közegészségügyi állapot kedvezőtlen volt; felsorolja a jelentei», hogy hol és mily betegsé­gek léptek lel járványos jeleggel. Szól továbbá a jelentés a katonaügyről, jelzi, hogy ez idén mindhárom korosztályból össze sen 9200 egyén lett a sorozásra megidézve. Szól a munkásügyröl, jelezve azt, hogy munkásügyi dolgok és kihágások ritkán fordul­tak elő. Ép úgy kevesbednek a vadászati kihá­gások és javulnak a cselódügyi viszonyok. A viziügyeknél közli a szatmári kir. folyam­mérnöki hivatal és debreczeni kir. kultúrmér­nöki hivatal közreműködésével létrejött várme­gyei vizi munkálatok leirását, illetve az idevo- vonatkozo kimutatásokat, az erdészet cim alatt pedig a vármegyei erdők múlt évi állapotáról szóló részletes jelentést, végül beszámol a közúti ügyekről, jelezve, hogy a beruházási hi­tel terhére épített tasnád—érendréd—reszegei törvényhatósági közút építése befejezést nyert, hogy a nagykároly—érendrédi törvhatósági közút a jövő hóban készül el a domahida—kismajtényi vasúti állomástól Királydaróczig terjedő útépítése pedig folyamatba tétetett. Jelzi továbbá, hogy a rendes útépítési programm keretében a nagy­károly—porcsalmai és győrtelek—fehérgyarmati törvényhatósági utak f. évi augusztus havában elkészülnek, az ura—csengeri törvényhatósági ut elkészült, a szatmár—erdőd—kraszna- bélteki törvényhatósági közút munkálatai folya­matban vannak, a nagykároly—nagyecsed— győrtelekt törvényhatósági közút építése a f. és a jövő években fog végrehajtatni s ezen közutból a győrtelek—Jékey-tanya állomástól a csengersima—mátészalkai közutig terjedő rész már kiépíttetett, mig a nagybánya—füredi tör­vényhatósági közút teljes kiépítése a folyó év­ben fog eszközöltetni. Végül jelzi a jelentés, hogy az állami köz­utak közül a nagysomkut—tiszaujlaki ut tervei a miniszter előtt vannak, a debreczen—bereg­szászi közút tervei pedig most készülnek ; pa­naszkodik azonban az alispán, hogy ezen mun­kálatok ellenőrzésére, illetve vezetésére a m. kir. államépitészeti hivatal a kellő számú sze­mélyzettel ezidőszerint nem rendelkezik s igy vállalati utón igyekszik biztosítani a munkála­tokat és pedig oly módon, hogy a jelzett utak kiépítése egy időben vétessék fotyainatba és a közforgalomnak mielőbb átadhatók legyenek. Szinház. — Május 3-tól 10-éig. — Könnyebb dolog a művészetből üzletet csi­nálni, mint az üzletből művészetet. E tétel má- j sodik részét bizonyosan helybehagvja Heves j színigazgató is, ámbár a közönség mindig szép I számban látogatja az előadásokat. A szinházi' hét is elég változatos volt; volt operett, vigjá- j ték, bohózat és dráma, A különböző zsánerű tiz előadás után pedig határozottan kimondhat­juk, hogy a színtársulat drámai szemeiyzete magasan áll az énekes személyzet fölött. Mig! ja vígjátékok szinte kifogástalan előadásban ke-; rültek szinre, inig a bohózat is megmaradt a jó Ízlés korlátái között, — addig az operett — együttes többször ingadozott s a szubrett- szerepkör bus árvaságra jutott a kedves Balia j Mariska távolléte miatt. A rendező munkáját nem érheti gáncs ab-1 ban. amit szinrehoz. De annál inkább meg j kell róni a hosszú felvonásközöket, amin egy pár segédmunkás felvételével könnyű volna se­gíteni. ilyen hosszú szüneteket -—• Tremba bá­tyám rá a tanú ! — még a műkedvelők sem követnek el. Szerdán „A millió.“ eimű francia bohó­zat került szinre. Mindaz az ötlet, fogás, amit az utóbbi 6—7 év bohózataiból ismerünk, együtt van e darabban tömörítve. Semmi nem uj benne, de minden .régi jót viszontlátunk s szívesen látjuk viszont, mert minden illetlen-] kedéstől ment fehér darab formájában kapjuk. | A boszorkányosán ügyeskezü szerzők egy el-1 veszett kabát , után yaló hajszának ötletéből | kalapálják össze a furcsa és nevettető helyze­tek egymásutánját. Ajánljuk a darabnak újra előadását. Bizonyosan lesz rá közönség, ha nem is írják ki a jszinlapra, amit az egy­szeri direktor, hogy: „hiába is okoskodnak, mert addig nem adupk más darabot, mig ezt meg nem nézik“. Annyi szent igaz, hogy mióta Hevest ismerjük, színészeitől ilyen pompás gyorsan perdülő „összjátékot“ még nem lát­tunk. Csütörtökön a „Karenin Annát“ láttuk. Tolstoj nagy regénye után készült, mondva­csinált rémdrámaszerü szerzemény. És ha még 80-szor fogják is adni a Magyar-Szinházban, akkor is csak mint a hatalmas regény nagyon gyönge visszhangja hat s arra nézve ki azt nem olvasta, érthetetlen az Anna -asszony tra­gédiája. Anna és Vronszky személyesitői nem is tudtak szerepükkel mit kezdeni. Csak saj­nálni lehet a meddő fáradtságot, amelyet úgy Zöldy Vilma, mint Vidor e hálátlan feladatra fordított. Zöldy Vilma már első megjelenésé­ben — az a rózsaszínű selyemruha, kérem — a bukott nőt állította elénk s végkép elejtette szerepének azt az oldalát, mely a nemes jel­lemű, közbecsülésben élő, tiszteletreméltó úrnő végzetszerü bukását tünteti fői; az ő Annája nagyon is közönséges rossz nő, aki anélkül, hogy a jellemrajzon csorba esnék, akár maró­lúggal is végezhetné. Vidor sem volt más, mint egy léha, hétköznapi, fölismerhetlenül el­mosódott jellemű katonatiszt. Mindez azonban talán a szerző, vagy esetleg a rendező kék plajbászának rovására Írandó. A közönség kü­lönben az egész előadást nagyon hidegen fo­gadta. Pénteken zónaelőadásul az „Aranylako­dalom“ cimű hazafias alkalmi darab ment majdnem telt ház előtt. Szombaton szintén régi darab, Verő- György operettje „A bajusz“ került szinre.. Vasárnap d. u. a „Gyerekasszony“ nép­színmű, este pedig a „Cigányszerelem* került sorra harmadszor. Ez utóbbi előadásra van egy megjegyzésünk: vasárnapi közönség ide, va­sárnapi közönség oda, az egyik szereplő sohase pótolhatja a temperamentumot allűrrel, a má­sik szereplő sohase változtathatja meg a szö­vegkönyvet. És mégis, ez mindkettő megtörtént a mai előadáson. A többiek mind a szokott jók voltak, a \endégként szereplő Pásztor Zob tán szintén kifogástalan. Hétfőn uj darab, „Buridán szamara“ ho­zott fölötte kellemetlen csalódást az érdeklődő, kisszámú közönségnek. A két óra hosszat tartó darab, három óra hosszat tartó botrányos unalmat jelentett; neiii segíthetett ezen a meg­vetett ágy sem, amelyet a francia szerzők el nem mulasztottak nyílt szinre állítani. Érezte ezt Vidor is, aki ma este különben is gyors beszédét még jobban siettette. Igen jó volt ez: este Horvát Lenke, akinek eleven játékával és természetes beszédmodorával sikerült feledtetni kevésbbé előnyös külsejét. Zöldy V. szép és jó itt is. Kedden egy régi, bájos fehér vígjátékot, a „Kis lordot“ láttuk. Darab és előadás, mint a csurgatott méz. Horváth Lenke fárasztó, de hálás szerepében önmagát múlta felül, egész terjedelmében kihasználta a kedvesség, eleven­ség kifejtésére bőségesen kinálkozó alkalmat. Az érzelmes részekben elragadóan gyöngéd volt. A közönség nyílt színen is többször kitün­tette elismerő tapsaival. Zöldy Vilma és Hellai kabinetalakilást nyújtott. Ellenben kár, hogy olyan intelligens színész, mint Herczeg (nagy­papa) ezúttal nem tanulta meg szerepét. A szerdai premieréről legközelebb re­ferál ifj. Somossy. HÍREK Személyi hírek. Dr. Károlyi József gróf, választókerületünk . országgyűlési képviselője múlt héten egy napot városunkban töltött. — Csaba Adorján vármegyénk főispánja h> tfőn Szatmárra utazott, ott elnökölt a közgyűlésen és a közigazgatási bizottsági ülésén es este hazatért székhelyére. — Báró Splényi Ernő és Dögl Adolf pénzügyminiszteri titkárok városunk­ba érkeztek s innen Szatmárra és Nagysom- kutra utaztak hivatalos ügyek elintézése végett. Dr. Róth Ferenc törvényszékünk elnöke mint örömmel értesülünk már jól érzi magát, az ágyat elhagyta és mint reconvalescens azon igyekszik, hogy mielőbb hazajöhessen kedvelt szőlőskertjébe, a hol a jó üde tiszta levegő és. nyugalom valószínűleg hozzá, fog járulni egész­sége teljes helyreállításához,, a minek bizo­nyára igen-igen sokan fognak örvendeni. Szép adomány. Dr. Károlyi József gróf, választókerületünk országgyűlési képviselője- a helybe Szent-László konvi-ktus részére 2000' koronát adományozott. Kinevezés. Csaba Adorján vármegyénk főispánja dr. Luby László vármegyei aljegyzőt tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. A mai vármegyei közgyűlés érdekes tárgyai felsorolásánál lapunk múlt heti számá­ban kihagytuk Demján Athanász és társainak az avasi járás székhelyének Avasfelsőfaluba leendő áttétele iránti beadott kérelmét. Ezen kis székhely kérdés ügyében Felsőfalu és Új­város »folytatnak elkeseredett harcot; mindkét község igyekezett álláspontjának mennél na­gyobb pártot szerezni s igy a harc előrelátha­tólag igen erős lesz. Megyógyult. Dr. Serly Jenő helybeli já- rásbiró rokonai és barátai örömére teljesen meggyógyultan kedden olaszországi utjából hazaérkezett. Vármegyei közigazgatási bizottsága holnap tartja meg rendes havi ülését. A helybeli Szent-László konviktus épitő bizottsága Cseh Lajos főgymn. igazgató elnöklete alatt f. hó 3-án a berendezési költ­ségvetés megvitatása tárgyában ülést tartott. Gallérok gőzmosása Tükör fénnyel hófehérre. NÁJTÁJER PÁL Hagykároly, • • • Széchenyi-u. 43. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents